A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-07 / 10. szám
••• Nyírfaligetek lombja között susog a langyos szellő. Az égbolt ragyogó azúrkékjén csak itt-ott úszik néhány bárányfelhő; vakító napfényben fürdik a táj. Az erdőn túli műútról alig hallható zümmögéssé szelídülve jut el idáig az autók zúgása; láthatatlan madarak feledetnek egymásnak a harsogó zöldbe öltözött fákról. Nehéz elképzelni, hogy ez az idilli, békére teremtett táj éveken keresztül a halál birodalma volt. Hogy ezek a fák, amelyek lombjai között ma madarak A barakkok mélyén negyvenhat egyforma kőtömb áll •ja*. „E fal mögött jajgatott a föld...' S M M M S P tfö A jelképes sírboltot tavasztól őszig virág borítja A Megkínzott
/
