A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-07 / 10. szám
TUDOMÁNY-TECHNIKA ÉRNÖVESZTŐ FEHÉRJE ENERGIA 2 500 MÉTERES MÉLYSÉGBŐL Etiópiában jelenleg a Szovjetunió és Koreai Népi Demokratikus Köztársaság segítségével két vízierőmü épül, de 1981 óta más energiaforrás feltárásával is kísérleteznek. Az Etiópián északkeletről délnyugatra végighúzódó afrikai árok földkérgének mélyén elképzelhetetlenül gigantikus geotermikus energia szunnyad. Addis Abebától 200 kilométernyire délre az utóbbi években nyolc mélyfúrást hajtottak végre egy krátertó mélyébe. Négy kutatófúrás 2 500 méteres mélységben rábukkant a keresett kincsre: a furatokon 320 fokos vízgőz tör a felszínre. A jövőben ezt a hőforrást villamos energiává alakítják majd át a turbogenerátorok. MÁGNESES GYÓGYSZEREK Amerikai kutatók megtalálták a módját, hogy miként lehet a gyógyszereket mágneses erővel az emberi szervezet kívánt hatáshelyeire juttatni. A hatóanyaghordozó fehérjegömböcskékbe kis mennyiségű magnetitet kevernek, így a véráramba fecskendezett gyógyszert mágneses térrel a célba vett emberi szervbe vezethetik. Az állatkísérletek bizonysága szerint ezen a módon a gyógyszer 90 százaléka a célba vett szervbe juthat. A nagy hatásfok révén csökkenthetik a felhasznált gyógyszer mennyiségét és ezzel a nem kívám.mellékhatások kockázatát is. VÉRMOSÓ MŰVESE A művese a „szíve" az orvosi kezelésnek a Német Demokratikus Köztársaság Schwerin! megyei kórházának dialízis-központjában. Egy-egy kezelés során 50—60 liter vér halad át a hajszálcsöves dializátoron, amely 15 ezernyi áteresztő müszálcsövecskét tartalmaz. Vesemüködési elégtelenség esetében hetenként három atka lommal is szükség lehet a „vérmosó” kezelésre. Az amerikai Harvard egyetem biológusokból, biokémikusokból, enzim- és rákszakértőkböl álló húsztagú kutatócsoportja az orvostudomány történetében elsőként olyan anyagot különített el az emberi szervezetből, amely új vérerek növesztésére serkentheti a testet. Az angiogenin-nek elnevezett szervképző fehérjének a felfedezése és a megfejtése rendkívüli távlatokat nyithat a szívbetegek kezelésében és a rákbetegek gyógyításában is. A „Biochemistry" című amerikai tudományos szaklap legújabb számában részletesen ismerteti az új anyag elkülönítésének egyes lépéseit, továbbá annak a kísérleti bizonyítását is, hogy már parányi mennyiségű angiogenin is „a vérerek extenzív növekedését válthatja ki". A növekedés fehérjéjét kutatva a bostoni kutatók az emberekben gyakori vastagbélrák sejtjeiből indultak ki. A rákos daganatok létrejötte, növekedése és szétterjedése a vérerek erős újraképződésével jár, ahogyan ezt már Rudolf Virchow munkássága óta tudja a gyógyítás. A daganatokban tehát — okoskodott a Harvard-kutatócsoport — a növekedési tényezőnek is halmozottan kell előfordulnia. Bélrák-sejteket tenyésztettek tápoldatban, amelyben a sejtek kereken három hónapig életben maradhattak. A folyamatos sejtosztódás során kis mennyiségű növekedésserkentő anyag jutott a tápoldatba. Ebből különítették el a hatóanyagot szűréssel, tisztítással, majd fagyasztással, több munkamenetben. Két és fél évi megfeszített munkával öszszesen 1 250 mikrogrammnyit (a gramm milliomod része) sikerült összegyűjteni az anyagból. Ebből a piciny készletből négy százaléknyit (50 mikrogrammot) használhattak fel azokra a kísérletekre, amelyekkel tízezer tyúktojáson az anyag biológiai hatékonyságát bizonyíthatták, a készlet többi része a biokémiai szerkezetelemzéshez volt szükséges. A kísérletekhez kis ablakot vágtak a kutatók 4—5 napos megtermékenyített tojások héjába. A vérerekkel dúsan átszőtt hártyára Valósággal mágnesként vonzzák az elefántokat az Elgon-hegy, egy óriási kialudt vulkán oldalán levő barlangok a hasonló elnevezésű nemzeti parkban Kenya és Uganda határán. Eddig azonban csak találgatták, hogy mi hajtja éjszakánként ezeket a szürke állatóriásokat a hegy mélyébe. Egy brit zoológus most megoldást talált a rejtélyre. Tanyát ütött a 2 400 méter magasságban levő Kitum-barlang bejáratánál és várt. Hogy el ne aludjon, pamutszálat húzott keresztbe a barlang szájánál és a szálat rákötötte a saját testére. A 25. estén végre megfeszült a zsinór: megérkeztek az elefántok. Libasorban behatoltak a barlangba és a zoológus követte őket. A barlang végén az elefántok agyarukkal nekiestek a sziklafalnak, nagy kődarabokat törtek ki, megtömték vele a szájukat, szétrágták és lenyelték a kőzetet. Az Elgon-hegy főként vulkanikus anyagokból áll: hamuból és kidobott kőzetekből összesülve. Olyan ásványi anyagot tartalmaz, amelyből kevés van a hegyi növényzetben, mert az állandó eső kilúgozza ezeket az ásványokat a talajból. Valószínűleg főként a kis mennyiségű hatóanyagot (egy mikrogramm ötezred részét) juttattak, majd inkubátorba helyezték a tojásokat. Már 24 órával később járulékos elágazásokat fedezhettek fel a beültetés helyéhez vezető vérerekben. Azután állatkísérletekben is kipróbálták a kutatók az új hatóanyagot. Felmetszették egy elaltatott kísérleti nyúl szemét, és parányi mennyiségű hatóanyagot helyeztek a vérerektől csaknem mentes szaruhártyára. A nyúl szaruhártyája ugyanúgy reagált a beavatkozásra, mint a tyúktojások hártyája. Ezekkel a kísérletekkel párhuzamosan sikerült pontosan felderíteni a fehérjemolekula 123 épitőegységének (aminosavjának) pontos sorrendjét. Még ennél is fontosabb, hogy sikerült megfejteni annak a génnek a szerkezetét, amely az angiogenin-molekula tervrajzát tartalmazza. Ezután baktériumtenyészetekben sikerült nagyobb mennyiségű angiogenint előállítani, így már embereken is kipróbálhatták a hatékonyságát. Egyelőre még csak ködös elképzelések vannak az angiogenin felhasználásának lehetőségeiről. Bevezethetnék például szív- és keringési betegségek esetében, hogy új érszakaszokat hozzanak létre a beszűkült vagy elzáródott régi érszakaszok kiváltására és ezzel talán feleslegessé tehetnék egyik-másik bypass-mütétet. Ennél kevésbé drámai alkalmazási lehetőség a bőrsebek, a csontok és ínszalagok sérüléseinek a gyógyítása. A kutatók meggyőződése szerint talán meg is fordíthatják az angiogenin hatásmódját. Ha már tudjuk, hogy miként serkenti az erek növekedését, akkor rövidesen talán azt is megtudhatjuk, hogy miként lehet megállítani ezt a folyamatot — mondják a kutatók. Azután ezt az ellentétes hatású molekulát felhasználhatnák a rákbetegek kezelésére, a daganatok érfejlődésének megállítására — új érpályák nélkül nem burjánozhatnának a daganatok. Egyelőre még tisztázatlan, hogy hol és mikor kezdik meg az angiogenin gyógyszergyári előállítását. nátriumra van az elefántoknak szükségük — a vulkáni hamu százszor többet tartalmaz ebből az elemből, mint a vastagbörű állatok takarmánynövényei. A barlang falát fehér nátriumszulfát-kivirágzás borítja —• a gyógyászatban enyhe hashajtóként használják ezt a giaubersót. Semmi jel sem vall arra, hogy az elefántok szorulásban szenvednének. Más növényevők is felkeresik a barlangokat. Három antilopfaj csontjait is megtalálták a barlangokban a kutatók. Még majmok is érkeztek időről időre, hogy néhány kortyot nyeljenek a sós léből. A kutatók meggyőződése szerint az elefántok vájták a barlangokat a hegy gyomrába. Egyszerű számítás szerint, ha egy-egy állat hetenként csak 1 liternyi kőzetet tör ki, százezer év elegendő olyan sóbánya kialakításához, mint a 150 méter hosszú. 40 méter széles és néhány méter magas Kitum-barlang. Elefántok pedig kétmillió éve élnek Afrikában. Hogy milyen szorgalmas bányászok, azt egyik-másik elefánt letört, lekopott, rövid agyara is bizonyítja. SZOVJET-SVÉD ŰREGYÜTTMŰKÖDÉS Svédország is bekapcsolódott abba a szovjet űrkísérletbe, amelynek célja a Phobos Mars-hold, a Mars-közeli tér és a csillagközi plazma kutatása — a megállapodást nemrégiben írták alá a Svéd Tudományos Akadémia megbízottjai. Ennek értelmében a Phobos elnevezésű szovjet űrszondában elhelyezik a kirunai geofizikai intézetben kifejlesztett műszert is. A két ország tudósai között már az 1970-es évek eleje óta gyümölcsöző együttműködés alakult ki az űrkutatásban. Ugyanezt a műszert már több szovjet műholdba beépítették. A legújabb megállapodás új távlatokat tár fel a két ország űrkutatási együttműködésében. BAKTÉRIUMOK CSIPKERÓZSIKA-ÁLMA A baktériumok évmilliókon át megőrizhetik életképességüket — a szovjet kutatók jutqttak erre a következtetésre a nagy mélységben, fagyott állapotban elhelyezkedő ősi talajokat vizsgálva. A talaj egyedülálló természetes közeg, amely kedvezőtlen körülmények között is biztosítja a mikrobák tartós életben maradását. A szovjet kutatók életképes baktériumokat (egy gramm talajra számítva százezer sejtet) találtak 400 ezer éves üledékekben. A viszonylag nagy mélységből kiemelt 1,8 millió éves mintákban is körülbelül ugyanennyi életképes baktériumot találtak. ROBOT A TÉGLAGYÁRBAN Nincs többé szükség nehéz fizikai munkára a rostocki (NDK) téglagyárban. Az új téglarakó robot üzembe állításával sikerült teljesen gépesíteni a téglagyártást a nyersanyagkibányászástól egészen a rakodásig. BÁNYÁSZKODÓ ELEFÁNTOK 16
