A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-14 / 7. szám
„HAJTSÁTOK Kl FARSANGOT...! (SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK A KÖZÉP-IPOLY MENTÉN) Farsang változó ünnep: idejét úgy számítjuk ki, hogy az első tavaszi holdtöltére következő vasárnaptól (húsvéttól) visszaszámolunk hat hetet. A karácsonyi ünnepkör után ehhez a jeles időszakhoz fűződik a leggazdagabb szokáshagyomány. A közelgő tavasz régi örömünnepe ez, mely egyúttal „a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése”. A farsangi időszak napjaihoz egykor gonoszűző és termékenységvarázsló cselekedetek, álarcos, alakoskodó szokások kapcsolódtak; az ünnepkört zajos mulatságok, adománygyűjtő és dramatikus játékok tarkították. A legtöbb helyen ugyanis azt tartották, hogy aki ilyenkor nem hagyta abba a munkát, és nem mulatta ki magát eléggé, az később — különösen aratáskor — lusta, tehetetlen lett. Pereszlényben (Preseľany nad Ipľom) ebben az időszakban tartották az újpárok lakodalmát is, mert — a hiedelem szerint — „a farsangi menyecske ügyesebb vót, mint a kiső őszi". Ugyanebben a faluban hallottam, hogy „ha a farsang rövid, akkor a jányok megvénőnek". De jósolgattak ilyenkor a kőváriak (Koláry) is. Többek közt így mondogatták az itteniek: „Ha a farsang hosszú, akkor abba' a' évbe' a szép jányok, ha rövid, akkor a csúnya jányok mennek férhö". Bár a legtöbb esemény vidékünkön is farsang három napjára (vasárnapra, hétfőre és keddre) esett, tudunk néhány más nappal kapcsolatos szokásról is. Paláston (Plášťovce) például kövércsütörtökön, a farsang három napját megelőző csütörtök estéjén járnak a gyerekek „farsangot hajtanyi". Az alakoskodó-dramatikus játéknak régebben a felnőttek is szereplői voltak. Lepedőbe, medvebőrbe öltöztek, úgy jártak a házakhoz koledálni. Kolbászt, szalonnát vagy farsangi fánkot kaptak, s az adománygyűjtő szokás végéri mulatságot tartottak. Adatközlőink a szokás részleteire már nem emlékeztek. Péter Borbála adatközlő viszont még elő tudta adni a koledáfó ének szövegét. Ez így hangzott: „Hájcsätok ki farsangot, máj szép énekét mondok, futok, megyék Dunába, fogok fényés halkat tészém tányérkámrá, küldöm istenkémnek. Isten taroson békessfgbe', ánygyál vigasságba', Kérekes Antal házánál töketüzet raktunk, kerüjj tyúk, gérlice, kétten nyomdogájjunkl" Tesmagon (Tešmak) szombaton jártak a gyerekek „farsangoznyi". Nagyobb csoportban mentek, minden házhoz betértek, s az ablak alatt ezt a dalocskát énekelték: „Hájcsätok ki farsangot máj' szép éneket mondok, kerüjj kákás, kerüjj tyúk, együtt nyomdogálunk!" A nagycsalomijai legények (Veľká Čalomija) hétfő reggel végezték a „farsangi koledálást”. Az előző napi mulatság után indultak, harmonikaszó kíséretében mentek a lányos házakhoz. Miután elmondták koledáló versüket. meghívták a lányt a délutáni táncmulatságra. Az itteniek verse így hangzott: NEMZET, NEMZETISÉG, NEMZETI TUDAT A Madách Könyv- és Lapkiadó a közelmúltban jelentetett meg egy számunkra érdekes és értékes monográfiát Nemzet nemzetiség, nemzeti tudat címmel, amelynek szerzője dr. Juraj Zvara professzor, a nemzetiségi kérdés tárgykörében jártas és elismert közíró. A mű kiegészített változata a szlovák nyelven Národ a národné vedomie (Nemzet és nemzeti tudat) címmel már korábban megjelent publikációnak. A magyar változatot a szerző a Nemzet és nemzetiségek és A csehszlovákiai magyar nemzetiség című fejezettel egészítette ki. A szerző átfogó elemzést nyújt a csehszlovákiai magyar nemzetiség politikai, gazdasági és kulturális életéről, valamint nemzetinemzetiségi sajátosságaival kapcsolatos kérdésekről. Zvara kiindulópontja a szocialista forradalom győzelme, amely lehetővé tette mind az osztály-, mind a nemzetiségi elnyomás megszüntetését. Az osztály és a nemzet viszonyát részletesen elemezve megállapítja, hogy a burzsoázia osztályérdeke megköveteli, hogy tartóssá tegye uralmát, az embernek ember általi és a nemzetek más nemzet általi kizsákmányolását. Ezzel szemben a proletariátus osztályérdeke, hogy felszámolja ezt a rendszert, biztosítsa a szocializmus győzelmét, s oly módon terjessze ki, szilárdítsa meg hatalmát, hogy fokozatosan megszűnjenek az osztály- és a nemzetiségi kü(JURAJ ZVARA KÖNYVÉRŐL) lönbségek. Ezzel összefüggésben nyomatékosan hangsúlyozza a nemzeti érdekek osztályszemléletű megközelítésének fontosságát. A szocialista társadalom építése objektív alapokat teremt ahhoz, hogy új kapcsolatok alakuljanak ki a nemzetek és nemzetiségek között, hogy elmélyüljön együttműködésük, kölcsönös támogatásuk. A szocialista termelési mód a nemzetiségi kapcsolatok jellegét is lényegesen befolyásolja a szocialista termelési és társadalmi viszonyok kialakítása és terjesztése révén. A nemzetiségi viszonyok azonban a szocializmusban sem kapnak automatikusan szocialista tartalmat. Ez a marxista-leninista párt tudatos tevékenységének és irányításának hatására következik be. Ezért van szükség ma is, a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában a nemzetiségi viszonyok állandó figyelemmel kisérésére és a szocialista internacionalizmus szellemében történő kialakítására. A szerző leszögezi, hogy azok a változások, amelyek hazánk nemzetei és nemzetiségei életében 1948 februárja óta bekövetkeztek új, szocialista vonásokkal gazdagították a társadalmi viszonyok jellegét. Alapvetően megváltoztak a nemzetek és a nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális feltételei. A nemzetiségi kérdés marxilenini megoldását több tényező és az egész korábbi fejlődés befolyásolta. Hatottak itt a forradalmi változások, a kialakuló termelési és tulajdonviszonyok és hatott a létrejött szocialista osztályszerkezet. Szükségessé vált a nemzetek közötti bizalmatlanság maradványainak leküzdése is. Ennek fontos része volt az a törekvés, hogy mind politikai, mind jogi szempontból biztosítva legyen a nemzetiségek politikai, gazdasági, szociális, kulturális és nyelvi egyenlősége és egyenjogúsága. A nemzetiségek részéről viszont szükségessé vált annak tudatosítása, hogy a csehszlovák állam — amelyben a hatalom a nép kezében van — természetes hazájuk, amelynek építéséhez aktívan hozzájárulnak. Az egyes nemzetiségeken belül fokozatosan létrejött a politikailag és szakmailag fejlett munkásosztály, kialakult a szocialista szövetkezeti parasztság és a szocialista értelmiség. Emelkedett az életszínvonaluk és a szocializmus javára módosult az emberek döntő többségének gondolkodásmódja és cselekvése. Fontos esemény volt, hogy hazánkban sor került a szocialista föderatív államjogi elrendezésre, ill. ennek kapcsán a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény elfogadására, amely a politikai hatalom letéteményesei közé sorolta a nemzetek mellett a nemzetiségeket is, ezeknek egyben kollektív jogait is garantálva. Az egyenjogúság elveinek fokozatos érvényesítésével, a párt nemzetiségi politikájának tökéletesítésével a szocialista építésből. a társadalom formálásából mind nagyobb mértékben veszik ki részüket az egyes nemzetek és nemzetiségek. Ennek egyik jelentős eredménye a nemzeti tudat szocialista átalakulása s a szocialista hazafiság és intemaci-Juraj Zvara • ild-srlmaliai m.icvir nem *vtiM.j! hcU/cictvl KmulaKa j legutóbbi mi letkvlcM sajatsagait értékeli .1/ népvzámlalas crcdnw mctl. a s#«Cialis cs dcnw»si.i- 4mi struktúra váltciasan NEMZET NEMZETISÉG NEMZETI TUDAT Madách 10