A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-07 / 6. szám
táncai és dalai, a slágerparádé műsora, valamint az éjszakai és a déli szünetek műsorai kielégítették a mintegy 30—35 000 fős közönséget. Törés nélkül, fejlődése felfelé ívelő szakaszában élte át mindkét központi rendezvény a politikailag válságos éveket. Ezt értékelték is az illetékes párt- és állami szervek. A politikai élet konszolidálódása után mindkét országos rendezvény statútumot kapott a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumától. Ennek alapján hivatalosan is szerves részévé vált Csehszlovákia népművészeti rendezvényhálózatának. Főrendezője a Csemadok KB lett, amely a KM megbízásából — a jóváhagyott irányelvek alapján — évente megrendezi a csehszlovákiai magyar dolgozók Országos Népművészeti Fesztiválját és Dal- és Táncünnepélyét. dóm, hogy a kulturális életben mutatkozó visszaesést nehéz lesz helyrehozni. — Ma miből áll a tevékenységük? — Ha most valamelyik csoportunkat dicsérni lehet, akkor az a harminctagú énekkar — mondotta Vámos Ilona. — Tavaly a menyecskekórus jól képviselte járásunkat a területi seregszemlén, éneklőcsoportunk a Lukanényében (Nenince) megrendezett járási döntőből továbbjutott a kerületibe, amelyre Füleken (Fiľakovo) került sor. A csoport megkapta a Kiváló népművész elismerő címet. Ez a magas kitüntetés nemcsak az énekeseknek szerzett örömet, hanem mindannyiunknak, hiszen az énekkar tizenöt éves munkájának a jutalma. Nagy meglepetés és öröm volt, amikor meghívtak bennünket Bratislavába a Tavaszi szél. .. népdalversenyre, amelyre 1985. december 7-én került sor. Dicséretet érdemel a népi zenekar, amely a csoportot minden fellépésre elkíséri és jó hangulatot teremt; Fajcsík Jánost, az énekkar vezetőjét a közönség jól ismeri. Gyakran énekelt a falu lakóinak, s énekelni tanította a kisgyerekeket, járási, kerületi és országos rendezvénye-1972-től az Országos Népművészeti Fesztivál elsődleges célja a saját nemzeti, népi táncaink, dalaink, szokáshagyományaink feltárása, megőrzése és ápolása, továbbá országos szintű találkozót biztosítani a népi hagyományokat őrző és ápoló csoportok számára, lemérni az e téren elért eredményeket, meghatározni a továbbfejlődés irányát. A Csemadok mellett a fesztivál társrendezője lett a bratislavai Népművelési Intézet, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság, a Lévai Járási Nemzeti Bizottság és a Zselizi Városi Nemzeti Bizottság, s ezek sora 1985-bén a Földművesek Szlovákiai Szövetségének KB-val és a Forradalmi Szakszervezetek Szlovákiai KB-val bővült. A fesztivál is elnyerte végleges formáját. ken vett részt, láthattuk, hallhattuk Zselizen (Želiezovce), Gombaszögön (Gombasek) és Bratislavában. Fáradtságot nem ismerve, nagy szakértelemmel foglalkozik az énekkarral, ö állította össze és tanította be a műsorszámokat. Repertoárunkban népdalok és forradalmi dalok szerepelnek. — És mit csinál a folklórcsoport? — Az utóbbi években e csoport tagjai is lelkes gárdává kovácsolódtak. Minden évben folklómapot rendeznek, a hajdani aratási koszorú-átadást elevenítették fel, de volt már Bussán lakodalmas és szüreti ünnepély is. Folklórcsoportunk rendszeresen szerepel a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon, részt vett a detvai folklórünnepségeken és Magyarországon is többször vendégszerepeit. — Mit említene még? — Egy szervezet sem végezhet egyedül kiemelkedő munkát. Ennek tudatában együttműködünk a helyi művelődési központal és a társadalmi szervezetekkel. Az egyes rendezvényeket közösen szervezzük és bonyolítjuk le. Felsorolni valamennyit nehéz A Csak tiszta forrásból c. műsorban évente egy-egy járás hagyományőrző csoportjai eredeti formájukban mutatják be járásuk még élő táncait, dalait és népszokáshagyományait. Lassan sorra kerül az összes járás. Utána következik a kisebb tájegységek alaposabb feltárása — '86-ban például Medvesalja és Barkó vidék egy része —, vagy egy szokás több területről való bemutatása, pl. farsangolás, fonás, aratás, stb. Minden évben megrendezik a Zseliz üdvözlése c. műsort. Az előző év győztes csoportjainak, egy-két példamutató hagyományőrző csoportnak, a szlovák és a magyarországi (esetleg más külföldi) vendégcsoportoknak és szólistáknak és a hazai központi együtteseinken (Ifjú Szivek, SZŐTTES, CSMTKÉ) a fesztivált üdvözlő műsora. A Virágba szőtt álmok c. műsor minden páros évben kerül sorra. Témája egy-egy szokásanyaghoz vagy munkafolyamathoz kötődve a hazai nemzetiségi népviseletek bemutatása, a lassan feledésbe merülő nép élet egy-egy mozzanatának a felelevenítése. A gyermektánccsoportok gálaműsora minden páratlan évben kerül sorra. Az ország legjobb magyar nemzetiségi kultúrát ápoló gyermektánccsoportjainak a bemutatkozása ez. A gálaműsort megelőzi a Fesztivál Nagydíjáért folyó verseny. A verseny győztesei komoly anyagi elismerésben is részesülnek. Páros években a Nagydíjért a felnőtt táncegyüttesek vetélkednek. Az ünnepi népművészeti műsor mindig vasárnap délután a fesztivál záróműsoraként kerül sorra. A legjobb hazai táncegyüttesek, tánc- és folklórcsoportok, gyermekkollektívák, szólóénekesek, éneklőcsoportok és énekkarok közös ünnepi műsora, az úgynevezett „nagygála" műsor. Ezekhez az állandó müsorformákhoz társul még a néprajzi kiállítás — amely '85-ben újból a park kastélyában került megrendezésre, a menettánccal tarkított ünnepi felvonulás, a csoportvezetők fogadása a Városi Nemzeti Bizottságon, a csoportvezetők és koreográfusok munkaértekezlete, a népmulatság, a lassan gyökeret eresztő táncház és a népművészeti kirakodó vásár. lenne, de meg kell említenem azt a nagyszabású rendezvényt, amelyet községünk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére szerveztünk. E rendezvénysorozat keretében fellépett az éneklőcsoport, továbbá gazdaság-politikai előadás-sorozatot indítottunk. Tanulmánykirándulást szerveztünk annak érdekében, hogy a kultúra szeretetén kívül gyarapitsuk a szervezet taglétszámát, hogy összetartóbbá „kovácsoljuk" a szervezetet. Bár évek óta nehéz lehetőséget találni arra, hogy a szervezet kétszázhét tagjának otthont biztosítsunk, ahol gyakrabban találkozhatnánk. Reméljük, hogyha majd az új művelődési otthont átadják rendeltetésének, akkor Bussán még pezsgőbb, még virágzóbb lesz a kulturális élet, mint hajdanán volt. Ehhez olyan emberek kellenek, mint Vámos Ilona, Vámos Gézáné, Vámos László, Vámos Géza, Fajcsík János, Bombor Ferenc, Kiss Piroska, Jekkel Sándorné és a többiek, akik nem számolják a közösségi munkára fordított perceket, órákat. NAGY TERÉZ • A Csemadok Központi Bizottságának nyelvi szakbizottsága az anyanyelvi kultúra ápolását tekinti egyik legfontosabb feladatának. Célja elérése érdekében szemináriumokat rendez és szakelőadásokat tart. Legismertebb rendezvénye a Kassán (Košice) évente megrendezett Kazinczy Nyelvművelő Napok. Az immár tizenhatodszor sorra kerülő nyelvművelő napokat ez idén március 20—21—22-én tartja meg. • A Csemadok Központi Bizottságának művelődési tanácsa évente kétszer ülésezik. A tanács irányítja a művelődési szakbizottságok munkáját és a gyakorlati népművelésre vonatkozó észrevételekkel, javaslatokkal, valamint előadói segédanyagok kidolgozásával segíti a Csemadok KB művelődési főosztályának munkáját. • A Csemadok helyi szervezetei az elmúlt időszakban egyebek között az alábbi témákról tartottak ismeretterjesztő előadást; A szocialista hazafiság, a proletár és a szocialista internacionalizmus elvei és megnyilvánulási formái; A szocialista országok békepolitikája; A szocialista életmód kérdései és a munkához való szocialista viszony; Az esztétikai nevelés és a környezetvédelem időszerű kérdései; A CSKP gazdaságpolitikája és a szocialista országok gazdasági együttműködése; A tudományos-műszaki fejlődés és a természettudomány legújabb eredményei; A család nevelő szerepe és a továbbtanulás kérdései; Az ifjúság helye és szerepe a szocialista társadalomban; A tudományos világnézeti nevelés napjainkban; A lenini nemzetiségi politika érvényesülése Csehszlovákiában. • A Csemadok járási bizottságai januárban és februárban értekezletet tartanak a helyi szervezetek elnökei részére. Az összejövetelen tájékoztatják a résztvevőket a tavaly novemberben és decemberben megtartott évzáró taggyűlések eredményeiről és az 1986-ban elvégzésre váró feladatokról. • A Csemadok Központi Bizottsága által szervezett háromfordulós IX. Tavaszi szél vizet áraszt népzenei és népdalverseny döntőjét 12 járási és 4 területi verseny előzte meg. A járási fordulókon összesen 121 szólóénekes, 110 éneklőcsoport, 18 hangszeres szólista, 17 citeraegyüttes, 6 hangszeres (stilizált zenét játszó) együttes és 20 folklórcsoport vett részt, összesen mintegy 2 000 szereplővel. Közülük az országos döntőbe 5 szólóénekes, 6 éneklöcsoport, 3 hangszerszólista, 4 hangszeres együttes, 3 parasztzenekar és két folklórcsoport került. • A Csemadok Központi Bizottságának jogi szakbizottsága az állampolgárok jogi ismereteinek gazdagítását és a szocialista törvényesség betartására irányuló nevelést tekinti egyik legfontosabb küldetésének. A legutóbb Bratislavában 1985. december 13—14-én megtartott központi jogi szemináriumon 41 -en vettek részt. 7
