A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 1. szám
iség? függönynyitás után gyorsan oldódik, és pillanatokkal később már ismét erősen kézben tartom a leendő műsor valamennyi szálát. — A rendező csak a nyilvános felvétel napján, illetve a rádió vágószobájában hallgatja meg a szilveszteri műsort, vagy december 31-én a készülék mellett is? — Mostohán kezelt fércmunkának érezném a műsort, ha nem hallgatnám meg éles adásban is. Ez amolyan íratlan kötelesség, elvégre rádiósként az ember csak akkor vállalhatja a saját munkáját, ha hallgatóként is ismeri. Ki tudja miért, de egy műsor erényeit és gyöngéit még mi, a rádiós szakma bennfentesei is jobbára csupán otthon, a készülék mellett tudjuk igazán kiérezni. • • • Jakál István részint összeállítóként, részint a Csehszlovák Rádió Magyar Főszerkesztőségének vezetőjeként jegyzi immár több mint egy évtizede a nagy érdeklődéssel várt szilveszteri műsorokat. A riporter így természetesen az ő véleményére szintén kiváncsi. — December 31-én sorrendben tizenötödször sugároztunk szilveszteri műsort — mondja a tőszerkesztő. — Mint mindig, ezúttal is nyilvános felvétel alapján. Ezúttal újdonság volt viszont, hogy a magyarországi vendégművészek jelenetét leszámítva, első ízben sikerült kizárólagosan hazai magyar szerzők tollából származó műsort szerkesztenünk. Az előkészületek lényegében június óta folytak, de a műsort csak az ősz folyamán véglegesítettük. A korábbi évek hagyományait folytatva szándékosan törekedtünk az esztrád jelleg megőrzésére, hiszen ez a forma a múltban is jól bevált. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a jövőben nem fogunk társadalmilag még időszerűbb, szatíra tekintetében merészebb, hangzásában rádiószerűbb szilveszteri mókázásra törekedni. Ennek alapvető előfeltétele, hogy több szerző akarjon együttműködni velünk és a mainak sokszorosa legyen az az anyag, amiből választhatunk. Úgy érzem, legalábbis a publikum tapsából és derűjéből ítélve, hogy ezzel a műsorral sem vallottunk szégyent; hogy Bátorkeszin sikerült egyensúlyt találni a nyilvános felvételhez szükséges színpadi látványosság és a rádió nyújtotta hallgatói közérzet között. Az viszont egy pillanatig sem szilveszteri tréfa, hanem újévi kívánság ha azt mondom: mielőbb várjuk az 1986-os szilveszteri műsorba szánt vidám kéziratokat! • • • Bátorkeszi (Vojnice) a komáromi (Komárno) járás egyik legnagyobb községe. Lakóinak száma 4 000, s az impozáns -művelődési otthont 1977- ben adták át rendeltetésének. Én most azonban nem a községről írok. Nem idézem Zsigmond király egyik 1424-ben keltezett oklevelében már említett település történetét, az eseményekben gazdag évszázadokat, vagy akár a közelmúltat sem. Pedig érdemes volna elidőzni például annál a ténynél, hogy az egykori Ravaszkeszőben (mert így hívták e nagyközséget hajdanán!) már a századforduló éveiben takarékpénztár, gyógyszertár, posta- és távíróhivatal működött, Wertner Mór adatai szerint 1830-ban cukorgyár is volt itt. Lehetne szólni a község határában termő nemes fajta borokról, a községfejlesztés mai eredményeiről és még soksok egyébről. Bátorkeszin azonban ritkább témát választott az újságíró. Olyant, ^melyből nem születnek nagy riportok. A helyi művelődési otthonban járva azt volt megtekinteni: hogyan derül a közönség egy szilveszteri rádióműsor nyilvános felvételén ? Helyszíni tapasztalataim alapján lelkifurdalás nélkül is kijelenthetem: jól. De elégedett Szabó Sándor, a művelődési ház vezetője is: — Táblás házat biztosított a műsor, úgyhogy aligha lehet panaszom. A jegyek egy-másfél nap alatt elkeltek, pedig ezúttal még pótszékeket is árultunk. Örülök a sikernek, hiszen a programkínálatunk különben is rendkívül széles. Már csak azért is, mert házunkban könyvtár, zenesarok és mozi is működik. Természetesen, színházi előadásaink szintén vannak, bár a legnagyobb érdeklődés a szórakoztató műsorokat kíséri. Ez ellenben egy pillanatig sem jelenti azt, hogy Bátorkeszin talán igénytelen lenne a közönség! Épp ellenkezőleg: az igények alakíthatók, de csak a közművelődés mindennapi gyakorlatában. Ahol nem ezt a célt követik, ott jobbára üresek maradnak a művelődési házak termei. Törekvéseink eredményeképpen nálunk a képzőművészeti tárlatoknak vagy a kpmolyzenei hangversenyeknek is van közönsége. így hát nem csoda, ha a rádió szilveszteri műsora akár háromszor is megtöltötte volna a nagytermet!. .. Saját tapasztalatból is igazolhatom ezt, hiszen jómagam szintén ott szorongtam a zsúfolt nézőtéren. De igazolhatják ezt a műsor november harmincadikai feljátszása után készítőit villáminterjúim is: Radvánszky Ferenc, Lami Vihcéné, Bratkó Mária, Kertész Adrianna, Szenczi Béla, Kuchta Jánosné. Madarász József, Pálinkás Márta, Szente László egytől egyig azt állították, hogy régen derültek ennyit, mint a szóban forgó estén. Es rendre azt ígérték, hogy szilveszterkor a rádióból majd újrahallgatják a műsort. Ök is, és nyilván még sokan mások is így tettek. Aki viszont megfeledkezett erről a gondtalan szórakozást ígérő kellemes kötelességről — az magára vessen!... MIKLÓSI PÉTER KEDVES OLVASÓINK! E számunktól kezdődően új képes irodalmi fejtörővel lepjük meg Önöket. Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között minden héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. A magyar irodalom jelentős alakja. Regényeiben két nagy élménykor talál egymásra: a dzsentri hanyatlása, pusztulása és a nőprobléma jelentkezése a polgári társadalomban. Az első világháború keserű évei művészetét elmélyítették, emberségét gazdagították. Nyíltan szembeszáll a barbársággal, a pusztulás erőivel, Ady Endre is nagyra becsülte munkásságát. A korszak szinte minden jelentős folyóiratának munkatársa volt. Kérdés: Regényei közül nevezzen meg egyet. Nobel-dijas író. Az amerikai irodalom nagy egyénisége. A spanyol polgárháború idején mint haditudósító négyszer járt Spanyolországban. Akiért a harang szól című regénye az emberi együvétartozás a közös felelősség példázata. Nyelve szűkszavúan tömör, de mindig magával ragadó. Erkölcsi rendszerének fő tétele: a halállal mérkőző bátorság: Világhírű kisregényében csendül fel örök érvényű tanítása: „... az ember nem arra született, hogy legyőzzék..." Kérdés: Melyik kisregényéért kapta 1954-ben az irodalmi Nobel-díjat? A cseh irodalom kiemelkedő és sokoldalú egyénisége, irt regényt, drámát, elbeszéléseket és kitűnő publicista volt. Ezenkívül mint műfordítót is számon tartották. Egyetemi tanulmányai után egy ideig könyvtáros, majd 1921-től haláláig a haladó Lidové noviny szerkesztője. A 30-as években Čapek a közép-európai antifasiszta szellemi front egyik vezető képviselője. Drámai müvei nagy színpadi sikert arattak. A cseh elbeszélő próza egyik megújitója. Kérdés: Nevezzen meg Karel regényei, vagy drámái közül egyet. KAREL CAPEK (1890—1938) ERNEST HEMINGWAY (1899-1961) KAFFKA MARGIT (1880—1918) 13
