A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 5. szám

A CSEMADOK ^ A KŐSZÍNPAD 1965 — a X Orszáqns Dal- és Tánctinnepély mpq nyitója Az országos dal- és táncünnepély sta­bilizálódása után a Csemadok kellő fi­gyelmet fordított a kerületi népművé­szeti fesztiválok gondos megszervezé­sére. Zseliz (Želiezovce) az országos rendezvény elköltözése után ebben a jogkörben maradt, így a nagyméretű rendezvénysorozat tartalmában csak annyit változott, hogy főleg a nyugat­szlovákiai csoportoknak biztosított be­mutatkozási lehetőséget. 1963-ban Zselizhez felzárkózott Fülek (Közép­­szlovákiai kerület), Kolozsnéma (csalló­közi területi dal- és táncünnepély) és a Latorca partján megrendezett kelet­szlovákiai kerületi dal - és táncünnepély. A fesztiválok színvonalának emelésé­hez hozzájárult a kőszínpad megépíté­se Gombaszögön. 1963-ban kezdték a színpad építését azzal a céllal, hogy 1 965-re a X. Országos Dal- és Táncün­nepélyre elkészüljön, és az eddig évről évre alkalomszerűen felállított pódi­umok helyett méltóbb színpada legyen a rendezvénynek. A színpad a jelzett évfordulóra elkészült és a hazánk fel­­szabadulása 20. évfordulója jegyében megrendezett X. ünnepély már az új színpad avatását is jelentette. 1965-re kész lett az országos dal- és táncünnepély köszinpada, illetve annak színpadi-pódiumi része. A Csemadok KB úgy tervezte, hogy az építés befeje­zését — a fény- és hangtechnika besze­relését, az öltözők kiképzését, az ülőhe­lyek, a melléképületek, a bekötő utak, a vendéglátói létesítmények kiépítését, az egész amfiteátrum egységes kialakí-A múlt év végén, az új elején viszonylag sok levél érkezett szerkesztőségünkbe, írtak rendszeres tudósítóink és alkalmi levelezőink. Mi egyrészt örültünk a sok levélnek, tudósításnak, hiszen azok ol­vasóink jobb tájékoztatásában segíte­nek bennünket, másrészt elszontyolod­tunk, mert hely hiányában, nem közöl­hetjük valamennyit, csak kivonatos is­mertetésükre szorítkozhatunk. A levelek többsége a Csemadok helyi szervezeteinek évzáró taggyűléséről szól, amelyek a múlt esztendő utolsó hónapjaiban zajlottak, s amelyeken a vezetők számot adtak a tagság egész évi kulturális munkájáról. M. É., a kosúti helyi szervezet titkára arról ír, hogy évzáró taggyűlésükön nagyra értékelték, a szervezet jó kap­csolatát a helyi párt- és állami szervek­kel, a tömegszervezetekkel, a helyi nép­művelési központtal és nem utolsósor­ban a Csemadok titkárságával. Beszá­moltak többek között egy sikeres Ist­­ván-bálról, egy egészségügyi előadás­ról, a Járási dal- és táncünnepély ren­dezésében való részvételről, a női ének­lőcsoport sikeres szerepléséről a Tava­szi szél... népdalversenyen, a tagto­borzás területén elért jó eredményekről. Az évzáró gyűlést egy szavalatot, vidám jelenetet és nótacsokrot tartalmazó kul­turális műsor követte. Karasz Tibor két évzáró taggyűlésről is tudósít bennünket: azalsóbodoki (Dől. Obdokovce) és a nyitracsehi (Nitra­­ny) helyi szervezetek évzárójáról. Megírja, hogy az alsóbodoki szerve­zet az elmúlt évben egy sikeres könyv­kiállítást rendezett (népviseleti kiállítás­sal egybekötve), melyet mintegy ötszá­zan néztek meg, továbbá, hogy a me­nyecskekórus és a folklórcsoport elju­tott a Tavaszi szél... népdalverseny körzeti fordulójáig, ahol szép ered­ményt ért el. A tagok ötszáz órát dol­goztak le a faluszépítési akcióban. A nyitracsehi évzáró taggyűlésről megtudjuk, hogy azon a tagságnak csak mintegy a fele vett részt és azt is, hogy a szervezet a múlt évben csak közepe­sen működött, ennek ellenére a szerve­zet két tagja bejutott a vers- és próza­mondók körzeti döntőjébe és ott szép eredményt ért el. A jól ismert férfikar, amely többször bekerült a Tavaszi szél... népdalverseny országos döntő­jébe szintén szerepelt helyi, járási és körzeti rendezvényen. A tagok csopor­tosan vettek részt a zselizi ONF-en. Dr. Hofer Lajos tudósítónk az érsekúj­vári (Nové Zámky) helyi szervezet évzárójáról, illetve tevékenységéről számol be. Idézünk leveléből: „A helyi szervezet vezetősége a múlt évben is jó kapcsolatot tartott fenn a politikai és társadalmi szervekkel s ezt az idén szeretné kibővíteni, szilárdítani... A ki­tűzött feladatokból csak egy pontot nem sikerült megvalósítani: havonta egyszer a táncházat." Tudósítónk to­vábbá azt írja, hogy az ismeretterjesztő előadások iránt csökkent az érdeklő­dés, pedig a tervezett előadásokat egy-két kivételtől eltekintve megtartot­ták. Ezután a sikeres rendezvényekből említ néhányat. Februárban került sor a XVI. Czuczor Gergely Irodalmi és Kultu­rális Napokra. Jól sikerültek az Iródia pályakezdő fiataljainak országos talál­kozói, valamint az amatőr képzőművé­szek kiállítása, az Ifjú Szívek műsora, a március 14-i ünnepi est, egy irodalmi vetélkedő, találkozás Zalabai Zsig­­monddal, a harmincévesek találkozója, a nemzetközi társastáncverseny stb. „Kedves és emlékezetes kulturális mű­sorral kezdődött a Csemadok losonci (Lučenec) helyi szervezetének tavalyi évzáró taggyűlése — kezdi tudósítását Puntigán József, majd így folytatja: „A magyar tannyelvű alapiskola diákjai, Belá Bálint és Lívia méltán arattak sikert versekből és dalokból összeállított mű­sorukkal ... őket a helyi pedagógiai középiskola leánykórusa, a Tavaszi szél... idei országos népdalverseny második helyezettje követte ..." Puntigán József ezután az évzáró gyűlés érdemi részére is kitér; megírja egyebek között, hogy a gyűlésen érté­kelték a legfontosabb kulturális esemé­nyeket, így pl. azt a maga nemében egyedülálló műsort, amelyet a februári győzelem évfordulójának tiszteletére rendeztek. Leveléből azt is megtudjuk, hogy nagy sikert aratott a rendszeresen márciusban sorra kerülő Kármán József Irodalmi és Kulturális Napok nyitó ün­nepsége, amelyen hosszú idő után elő­ször telt meg a művelődési ház nézőte­re. Sajnos, az ezt követő rendezvények 6

Next

/
Thumbnails
Contents