A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 5. szám
A CSEMADOK ^ A KŐSZÍNPAD 1965 — a X Orszáqns Dal- és Tánctinnepély mpq nyitója Az országos dal- és táncünnepély stabilizálódása után a Csemadok kellő figyelmet fordított a kerületi népművészeti fesztiválok gondos megszervezésére. Zseliz (Želiezovce) az országos rendezvény elköltözése után ebben a jogkörben maradt, így a nagyméretű rendezvénysorozat tartalmában csak annyit változott, hogy főleg a nyugatszlovákiai csoportoknak biztosított bemutatkozási lehetőséget. 1963-ban Zselizhez felzárkózott Fülek (Középszlovákiai kerület), Kolozsnéma (csallóközi területi dal- és táncünnepély) és a Latorca partján megrendezett keletszlovákiai kerületi dal - és táncünnepély. A fesztiválok színvonalának emeléséhez hozzájárult a kőszínpad megépítése Gombaszögön. 1963-ban kezdték a színpad építését azzal a céllal, hogy 1 965-re a X. Országos Dal- és Táncünnepélyre elkészüljön, és az eddig évről évre alkalomszerűen felállított pódiumok helyett méltóbb színpada legyen a rendezvénynek. A színpad a jelzett évfordulóra elkészült és a hazánk felszabadulása 20. évfordulója jegyében megrendezett X. ünnepély már az új színpad avatását is jelentette. 1965-re kész lett az országos dal- és táncünnepély köszinpada, illetve annak színpadi-pódiumi része. A Csemadok KB úgy tervezte, hogy az építés befejezését — a fény- és hangtechnika beszerelését, az öltözők kiképzését, az ülőhelyek, a melléképületek, a bekötő utak, a vendéglátói létesítmények kiépítését, az egész amfiteátrum egységes kialakí-A múlt év végén, az új elején viszonylag sok levél érkezett szerkesztőségünkbe, írtak rendszeres tudósítóink és alkalmi levelezőink. Mi egyrészt örültünk a sok levélnek, tudósításnak, hiszen azok olvasóink jobb tájékoztatásában segítenek bennünket, másrészt elszontyolodtunk, mert hely hiányában, nem közölhetjük valamennyit, csak kivonatos ismertetésükre szorítkozhatunk. A levelek többsége a Csemadok helyi szervezeteinek évzáró taggyűléséről szól, amelyek a múlt esztendő utolsó hónapjaiban zajlottak, s amelyeken a vezetők számot adtak a tagság egész évi kulturális munkájáról. M. É., a kosúti helyi szervezet titkára arról ír, hogy évzáró taggyűlésükön nagyra értékelték, a szervezet jó kapcsolatát a helyi párt- és állami szervekkel, a tömegszervezetekkel, a helyi népművelési központtal és nem utolsósorban a Csemadok titkárságával. Beszámoltak többek között egy sikeres István-bálról, egy egészségügyi előadásról, a Járási dal- és táncünnepély rendezésében való részvételről, a női éneklőcsoport sikeres szerepléséről a Tavaszi szél... népdalversenyen, a tagtoborzás területén elért jó eredményekről. Az évzáró gyűlést egy szavalatot, vidám jelenetet és nótacsokrot tartalmazó kulturális műsor követte. Karasz Tibor két évzáró taggyűlésről is tudósít bennünket: azalsóbodoki (Dől. Obdokovce) és a nyitracsehi (Nitrany) helyi szervezetek évzárójáról. Megírja, hogy az alsóbodoki szervezet az elmúlt évben egy sikeres könyvkiállítást rendezett (népviseleti kiállítással egybekötve), melyet mintegy ötszázan néztek meg, továbbá, hogy a menyecskekórus és a folklórcsoport eljutott a Tavaszi szél... népdalverseny körzeti fordulójáig, ahol szép eredményt ért el. A tagok ötszáz órát dolgoztak le a faluszépítési akcióban. A nyitracsehi évzáró taggyűlésről megtudjuk, hogy azon a tagságnak csak mintegy a fele vett részt és azt is, hogy a szervezet a múlt évben csak közepesen működött, ennek ellenére a szervezet két tagja bejutott a vers- és prózamondók körzeti döntőjébe és ott szép eredményt ért el. A jól ismert férfikar, amely többször bekerült a Tavaszi szél... népdalverseny országos döntőjébe szintén szerepelt helyi, járási és körzeti rendezvényen. A tagok csoportosan vettek részt a zselizi ONF-en. Dr. Hofer Lajos tudósítónk az érsekújvári (Nové Zámky) helyi szervezet évzárójáról, illetve tevékenységéről számol be. Idézünk leveléből: „A helyi szervezet vezetősége a múlt évben is jó kapcsolatot tartott fenn a politikai és társadalmi szervekkel s ezt az idén szeretné kibővíteni, szilárdítani... A kitűzött feladatokból csak egy pontot nem sikerült megvalósítani: havonta egyszer a táncházat." Tudósítónk továbbá azt írja, hogy az ismeretterjesztő előadások iránt csökkent az érdeklődés, pedig a tervezett előadásokat egy-két kivételtől eltekintve megtartották. Ezután a sikeres rendezvényekből említ néhányat. Februárban került sor a XVI. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokra. Jól sikerültek az Iródia pályakezdő fiataljainak országos találkozói, valamint az amatőr képzőművészek kiállítása, az Ifjú Szívek műsora, a március 14-i ünnepi est, egy irodalmi vetélkedő, találkozás Zalabai Zsigmonddal, a harmincévesek találkozója, a nemzetközi társastáncverseny stb. „Kedves és emlékezetes kulturális műsorral kezdődött a Csemadok losonci (Lučenec) helyi szervezetének tavalyi évzáró taggyűlése — kezdi tudósítását Puntigán József, majd így folytatja: „A magyar tannyelvű alapiskola diákjai, Belá Bálint és Lívia méltán arattak sikert versekből és dalokból összeállított műsorukkal ... őket a helyi pedagógiai középiskola leánykórusa, a Tavaszi szél... idei országos népdalverseny második helyezettje követte ..." Puntigán József ezután az évzáró gyűlés érdemi részére is kitér; megírja egyebek között, hogy a gyűlésen értékelték a legfontosabb kulturális eseményeket, így pl. azt a maga nemében egyedülálló műsort, amelyet a februári győzelem évfordulójának tiszteletére rendeztek. Leveléből azt is megtudjuk, hogy nagy sikert aratott a rendszeresen márciusban sorra kerülő Kármán József Irodalmi és Kulturális Napok nyitó ünnepsége, amelyen hosszú idő után először telt meg a művelődési ház nézőtere. Sajnos, az ezt követő rendezvények 6
