A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 5. szám
ÉLETÉBŐL tását stb — társrendezőkkel és társtulajdonosokkal majd folyamatosan megvalósítja. 1965-ben az újonnan birtokba vett színpad jelentős előrelépés volt. A stabilitást, a dal- és táncünnepély felsőbb szervek általi elfogadásának véglegesítését, Csehszlovákia szocialista kultúrája szerves részekénti elfogadását jelentette. Az 1965-ben megrendezett X. Országos Dal- és Táncünnepélyt jelentős szervezőmunka előzte meg. A Csemadok ezzel is szerette volna meghálálni a párt- és állami szervek gondosságát. Az eredmény nem is maradt el, mivel mintegy 30 000-en jöttek el gyönyörködni a rendezvény műsoraiban. Segített az is, hogy a Csemadok fokozatosan sokrétűbbé tette az ünnepély műsorát. A népművészeti zsáner mellett megjelentek egyéb műfajok is: hivatásos népdal- és táncdalénekesek, magyarországi előadóművészek, jó nevű színészek, nemzeteket, nemzetiségeket képviselő nagylétszámú állami népi együttesek, operett-társulatok. Hatvanötben a hazaiak közül Cséfalvay Kató, a Népes volt szólistája. Kovács Béla és Csik János, a magyarországiak közül pedig Kovács Apollónia, Pécsi Sándor és Tompa Sándor, Béres János és Béres Ferenc szerepelt a műsorokban. Béres Ferenc ekkor énekeltette el a mintegy 20 000 főnyi közönséggel — ennyi volt a vasárnap délutáni nézőszám —, a Hideg szél fúj édesanyám, hozza ki a kendőm ... kezdetű népdalt. A közönség jókedvű nem mindegyike kapta meg a közönség támogatását. Tudósítónk a klubéletről a következőket írja: „Az ifjúsági klub az országos klubszeminárium résztvevőit látta vendégül. Az egyértelműen hasznos és eredményes kétnapos találkozó folytatására az idén márciusban kerül sor ugyancsak Losoncon ..." Tudósítónk véleménye szerint az év legsikeresebb rendezvénye a lelkes, áldozatkész emberek több hónapos munkájának eredménye az „Emlékszel még ..c., örökzöld dallamokat felelevenítő esztrádműsor bemutatója volt, amit kétszer is megismételtek teltház előtt, a szereplői több magyarországi meghívásnak is eleget tettek a nyár folyamán. S végül még egy idézet Puntigán József beszámolójából: „... a helyi szervezet vezetősége könyvajándékokkal köszönte meg legaktívabb tagjainak tavalyi munkáját. Hetvenötödik születésnapja alkalmából sok szeretettel köszöntötte a város örökifját, a mindig, mindenhol, minden iránt érdeklődő Sólyom Laci bácsit, a Csemadok helyi szervezetének örökös tagját, Losonc legjobb ismerőjét."-zs-Az első kozefj-szlovakiai kerületi fesztivál énekétől zengett az egész völgy. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara is ekkor mutatkozott be először ilyen nagyszámú közönség előtt, és többek között Vas Lajos Jövendölés című kórusmüvével aratott óriási sikert. E fellépése után országszerte ismertté és elismertté vált. Az országos ünnepély műsorának sokrétűbbé és színesebbé tétele már 1964-ben megkezdődött. A népművészeti zsáner részarányának csökkenését az új színpad építésének megkezdése is befolyásolta: elfoglalta az úgynevezett kisszínpad helyét, ezáltal megszűntek az éjjeli „Csak tiszta forrásból" tartalmú és jellegű népművészeti műsorok. Három volt belőlük: az Őrtüzek, a Lakodalom van a mi utcánkban és a Farsangi szokások. Ennek a műfajgazdagságnak az eredményeként a rendezvény túllépte az eredetileg elképzelt fesztivál, nép• A Csemadok Központi Bizottságának az 1986-ra vonatkozó munkaterve értelmében a helyi szervezetek ebben az évben is megemlékeznek a fontosabb társadalmi és politikai évfordulókról, Így a CSKP megalakulásának 65., a februári győzelem 38., Csehszlovákia felszabadulásának 41., a szlovák nemzeti felkelés 42., a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulásának 67. és a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulójáról. Az évfordulók alkalmából kulturális műsorral kísért előadásokat tartanak. • A Csemadok Központi Bizottsága irányelve értelmében a Csemadok helyi szervezetei 1986-ban a két nyári hónap kivételével — havonta tartanak vezetőségi ülést és kétszer taggyűlést. • A Csemadok szervei és szervezetei állandó feladatnak tekintik a tagtoborzást. A Központi Bizottság tavaly ősszel ■I művészeti seregszemle kereteit. Népünnepély lett. A félhivatásos szlovák Lúčnica és az Ifjú Szivek magyar népművészeti együttesek után első hivatásos művészegyüttesként a Szlovák Katonai Művészegyüttes (VUS) lépett fel Gombaszögön. A felszabadulás 20. évfordulójára készített Ahol a játék végződik című aktuális műsora eredményezte ezt. A sor a következő években is folytatódott. 1966-ban a XI. rendezvényen az egy témához kapcsolódó műsort a budapesti Vasas Művészegyüttesnek kellett volna biztosítania az F. G. Lorca: Don Cristobal című vidám táncos népi bohózatával, amiről csak az előadás napján derült ki, hogy az együttes fenntartó szerve egyoldalúan módosította a két fél — a Csemadok KB és a budapesti Vasas Művelődési Központ — megegyezését és a beígért műsor helyett jóváhagyott távlati munkaterve szerint a szövetség taglétszáma 1986-ban eléri a 88 500-at. • A Csemadok Központi Bizottsága Titkárságának vezetői és dolgozói rendszeresen részt vesznek a Csemadok járási bizottságainak az ülésein. Tavaly novemberben egyebek között Sidó Zoltán az érsekújvári (Nové Zámky), dr. Lukács Tibor a rimaszombati (Rimavská Sobota), Neszméri Sándor a galántai (Galanta), Gyenge János a Bratislava-vidéki. Habán Ottó, a terebesi (Trebišov) járási bizottságok ülésein vett részt. • A Csemadoknak a Rozsnyói (Rožňava) járásban 35 helyi szervezete van. A Központi Bizottság irányelvének megfelelően az évzáró taggyűléseket tavaly novemberben és decemberben 33 helyi szervezet tartotta meg. A lemaradt két helyi szervezet (Szalóc és Körtvélyes) az évzáró taggyűlést e hónapban tartja meg. A tanácskozások mindennütt munkajellegűek voltak. Értékelték a végzett munkát és meghatározták az 1986-ban elvégzésre váró feladatokat. A helyi szervezetek a CSKP XVII. kongresszusa és a CSKP megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére munkakötelezettségeket vállaltak. „csak" magas művészi színvonalú népművészeti műsort hozott az együttes. A „Vasas" akkor Magyarország egyik legjobb amatőr néptáncegyüttese volt. A XII. Országos Dal- és Táncünnepély (1967) viszont kárpótolta Gombaszög mindenkor hű közönségét. Az akkor már világhírű Magyar Állami Népi Együttes adta a szombat esti és a vasárnap délutáni műsort is. Ezekben az években volt a legmagasabb a nézőszám — 30—40 ezer ember tekintette meg évente az ünnepély műsorait. A rendezvény fokozatosan évről évre fejlődött. Művészi színvonala aránylag magas volt, az ukrán Svidník, a szlovák Východná vagy akár a strážnicei rendezvényekkel összehasonlítva is helytállt. Az ünnepély szervezettsége, műsorának sokrétűsége, gazdagsága méltó volt hírnevéhez. Ezekben az években 800—1 100 szereplő lép évente színpadra. A szereplők összeválogatásánál egyetlen cél vezette a műsorkészítőket: a magasabb művészi színvonal biztosításának a célja. Fellépési lehetőséget kaptak — működhettek az ország bármely részén — azok a csoportok, együttesek, szólisták, amelyek egész évi működésükkel, munkájukkal, műsorszámaik színvonalával azt kiérdemelték. Bérelt helye egyetlen csoportnak sem volt. TAKÁCS ANDRÁS Prandl Sándor és archívumi felvétel • A Csemadok szervei és szervezetei sokrétű tevékenységet végeznek a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban is. Évente kétszer tartanak nagyobb méretű (járási jellegű) kulturális rendezvényt. Márciusban és áprilisban a Mikszáth Kálmán Irodalmi és Kulturális Napokat, novemberben pedig a Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napokat. E kétnapos rendezvény keretében irodalmi szemináriumot, író-olvasó találkozót, könyvkiállítást, színházi bemutatót és más kulturális akciót tartanak. Az egy-egy rendezvénysorozaton átlag 1500—1600-an vesznek részt. • A Csemadok már most készül a könyv hónapja alkalmából sora kerülő akciók (könyvkiállítások, író-olvasó találkozók) szervezésére. A Csemadok Rozsnyói járásban működő szervei és szervezetei a helyi könyvtárakkal, az iskolákkal és a Slovenská kniha üzletek vezetőivel karöltve ebben az évben 45 könyvkiállítást, illetve író-olvasó találkozót szerveznek. 7
