A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-26 / 30. szám
Csak egy percre». Az Egészségügyi Minisztérium júniusban postázta azt a kerületi székhelyekre címzett •• szakmai irányelvet, amely meghatározza az újszülött kortól a 18 éves korig terjedő, rendszeresen ismétlődő audiológiai szűrővizsgálatok menetét. Dr. Czéró István egyike azoknak, akik nemcsak meggyőződésből, hanem munkakörükből eredően is szorgalmazzák az ilyesfajta vizsgálatok létrehozását, illetve a dohányzás elleni harc fontosságát. — Valóban szűrővizsgálatokra okot adó mértékben süketülnénk ? — Ennyire sommásan túlzás fogalmazni, tény viszont, hogy növekszik a halláskárosultak tábora. Ennek számos oka van, hiszen a koraszülések, a technika vagy a kemizáció felfutása, a túlzott gyógyszerhasználat vagy az urbanizációs ártalmak mind-mind közrejátszanak ebben... — Eddig nem volt hallásszűrés? — Az emberek jobbára csak akkor kérték az orvos közbeavatkozását ha a szülő észlelt valamit a csecsemőnél vagy a kisgyereknél. Most viszont azért szorgalmazzuk a szűrést szinte már újszülött kortól, mert a halláskárosodás a korai stádiumban sokszor teljes sikerrel gyógyítható. Aki például újszülöttként kap hallókészüléket, bizonyos idő elteltével tökéletesen hallóvá válhat. — A nulladik éven tű! a gyermekkor mely éveiben fontos az audiológiai szűrés? — Egy-, három- és hatéves korban, majd a serdülőkor küszöbén, végül tizenhét-tizennyolc esztendős korban. — Mennyire fontos a rendszeres szűrés? — Őszintén szólva kissé elhanyagolt területe volt ez eddig az egészségügynek. Hogy egy példával éljek: az elhanyagolt fúlbeteg-OLVASÚIK: Egy kis félreértés Egy svéd tájfutó klub kiadványában jelent meg az alábbi történet: „Csapatvezetőnk egy kis délnémetországi fogadóban foglalt szállást. Később eszébe jutott hogy az illemhelyről elfelejtett érdeklődni, ezért újabb angol levelet írt. Elképzelhetik a meglepetést az alábbi válasz láttán: igen Tisztelt Uram! Szállásuktól mintegy tíz kilométerre van a WC. Egy szép erdőben áll, szerdán és pénteken tart nyitva. Bizonyára tudják, hogy sokan egész napjukat itt töltik, hogy a fenséges látványban gyönyörködjenek. Ezért javasoljuk, hogy idejében jelenjenek meg, mivel legföljebb csak nyolcvanan fémek be. Nyitását, tíz perccel előbb, harangszó jelzi. Azt tanácsoljuk, hogy feltétlenül pénteken jöjjenek, mert ilyenkor orgonakiséret is van. Az akusztika kiváló, még a legkisebb nesz is remekül hallatszik.. A hüledezö svéd csak hetekkel később tudta meg, hogy a fogadós — gyatra angol nyelvtudása miatt — a helyi lelkészt kérte meg, hogy segítsen a levelet lefordítani. Az pedig, szintén szegényes szókincse miatt a WC-t woodchapel-ként (erdei kápolna) értelmezte ... Házsártos volt-e Xanthippé? Az kellett hogy legyen, hisz máig ő a házsártos. összeférhetetlen asszony jelképe, aki a ségek következményeként az embereknek mintegy tíz százaléka „érintett" a nagyothallásban. De fontosnak látszik a szűrés azért is, hogy egy halláskárosult gyerek eleve kizárja magát bizonyos szakmákból. — A dohányzás nincs ugyan közvetlen ősz szefüggésben a hallásromlással, a fiatalok egészségi állapotával viszont annál inkább igen! Mi az. ami ezzel kapcsolatban újdonságként elmondható? — Aligha jelenthet újdonságot a cigarettázás egészségrontó hatásáról beszélni. Legföljebb az ezzel kapcsolatos számstatisztikai adatok tűnhetnek aktuális figyelmeztetésnek. Hazánkban ugyanis a férfiak 49 és a nők 23 százaléka dohányzik rendszeresen. A legijesztőbb azonban az, hogy az utóbbi esztendőkben egyre több a cigarettázó fiatal is Például a tizennégy-húsz éves korosztálynak közel a fele bagózik több-kevesebb rendszerességgel. Főképpen a szakiparitanulók és a főiskolások között magas a rendszeresen rágyújtok száma. Kezdetben csak másfél, a későbbiekben 10—15, a rutinos dohányosoknál már 20—25 a napi fejadag. — Bizonyára ismertek a dohányzást kiváltó okok is... — Sokan a cigarettázás jóvoltából érzik magukat felnőttnek. Van, aki valóságos szertartássá fejleszti a rágyújtás tudományát esetleg a pof ékel ést tartja a legalkalmasabbnak a kapcsolatteremtésre. A dohányzás káros hatására viszont kevesen gondolnak, pedig hazánkban minden ötödik-hatodik kórházi ágyon olyasvalaki fekszik, akinek betegségét legalábbis részben, a mértéktelen dohányzás okozta. (M-) férje nemes törekvéseit nem értve, sárba akarja tiporni annak szárnyaló szellemét. De ugyan ki nem lett volna házsártos az ő helyében? Szerencsétlenségére Szókratész - hez ment nőül, aki egy szobrásznak is tehetséges kőfaragómester és egy bába gyermekeként látta meg a napvilágot Felcseperedve maga is kitanulta apja mesterségét, de a kőfaragó-műhelyben nem találta a helyét, inkább beállt katonának, majd rövid időre aktív politikus lett. Aztán minden pénzkereső foglalkozással felhagyva, kiállt Athén piacterére bölcselkedni, ingyen tanítványokba plántálva át termékeny gondolatait. Míg őt az ifjak korántsem alaptalan, de a konyhára mit sem hozó rajongása övezte, a felesége otthon magára maradva, minden anyagi és lelki támasz nélkül nevelte három fiúgyermekét. Férje legfeljebb este tért haza, többnyire néhány tanítványa kíséretében. De akkor sem volt hitveséhez kedves szava, inkább gúnyolta és szidalmazta, nemegyszer a maga hozta vendégek füle hallatára. A hitveseit szintén agyongyötrö Strindberg, a svéd író egyik felesége Lángészhez mentem feleségül című könyvében azt fejtegeti, hogy robusztus tehetségű férj mellett csupa kínszenvedés az élet. Pedig ez nem megdönthetetlen szabály. James Joyce ideális házasságban élt feleségével. Nórával, Rubens eszményi férje volt Helénájának, Rembrandt két asszony mellett is híven kitartott: Saskia és tóan szépen élt Laborfalvi Rózával. Vagyis a lángész önmagában a jó házasságnak semmiképp sem akadálya. Jogi tanácsok I TÖRVÉNYESSÉG & LELKIISMERET A közelmúltban történt egy bírósági tárgyaláson: egy úgynevezett „szobáztató" — aki különböző kétes elemek és alkalmi ismeretségeket kötő hölgyek rendelkezésére bocsátotta családi házának két szobáját — váltig tagadta, hogy e bűncselekményt elkövette. A vizsgálati eljárás során a nők a fejére olvasták az igazat, és a rendőrségen még azt is kijelentették, hogy a néhány órára kölcsönbe kapott szobáért nem kis összeget kellett fizetniük... A bíróságon azonban — talán szánalomból, talán egyéb megfontolásból — visszavonták terhelő vallomásukat s kijelentették. hogy az illetőt nem ismerik. A rendőrségi vallomás visszavonását azonban a bíróság előtt nem tudták indokolni, így a tanács a tanúk rendőrségi vallomását fogadta el bizonyítékként és megállapította a szobáztató büntetőjogi felelősségét, majd megbüntette öt A tanácsvezető bíró és a két oldalán ülő népi ülnökök ebben az esetben is azt tették, amit bíróink nap nap után tesznek: a tényállás megalapozása végett a bizonyítékokat mérlegelték és megindokolták, hogy a tanúk bírósági vallomása helyett, miért a rendőrségi tanúságtételüket fogadták el. Talán ebből a példából is nyilvánvaló, hogy a bírósági tárgyalótermekben folyó igazságszolgáltatás legfontosabb „kellékei" tehát a szocialista törvényesség, a tárgyilagosság és nem utolsósorban a bírói lelkiismeret. Sőt! Ez utóbbi különösen fontos szempont bíróink mindennapi munkájában. ■ — A bírói talárt viseld jogalkalmazó személy, a jogszabályok betartásán kívül, különböző lélektani törvényszerűségeknek szintén alá van' vetve — magyarázza dr. Juhász László, kerületi tanácsvezető bíró. — Akár■ csak mások, a bírák sem dolgozhatnak az élettől elszakítottan és egyre szélesebb körű emberismeret nélkül. Egy bitó ezért akkor végzi becsülettel a mindennapi munkáját, ha a tárgyalások folyamán teljes szellemi és lelki erejének összpontosításával törekszik egy-egy peres ügy felderítésére. Természe-Itesen, a lélektan törvényei, itéletalkotói tevékenysége során, őrá is vonatkoznak. A gyakorlott jogász szavaiból nyilvánvaló, hogy a pervezetésben nem kis szerep jut mind a tanácsvezető bírók, mind az ülnökök érzelmi és jellemi tulajdonságainak. Persze, ez nem jelent értékítélet-változást, hiszen a törvényesség szigorú betartása elsődleges szempont; hanem sokkal inkább azt, hogy a bíró saját személyiségtípusa szerint foglalkozik az egyes ügyekkel. A bírói munka talán legfontosabb mozzanata a belső meggyőződés kialakulása, hiszen a tárgyalóteremben egy pillanatra sem mindegy, hogy a jog képviselője miként értékeli a bizonyítékokat s hogyan fejezi ki ezzel kapcsolatos meggyőződését az ítéletben. A bírói döntés így nemcsak a jogszabályok alkalmazásának, az illető egyéni tapasztalatainak és élményeinek függvénye, hanem saját ismereteinek, lelkiállapotának és jellemi tulajdonságainak tükröződése is. Érdekes megfigyelni: vajon miért olyan fontos a bíró belső meggyőződésének alakulása? — A bírói meggyőződésnek a bizonyítékok értékelésénél, azok mérlegelésénél van különös jelentősége — magyarázza dr. Juhász László. — A bevezetőben felhozott példa is azt mutatja, hogy még a látszólag jelentéktelen perek esetében is mennyire fontos a bizonyítékok józan értékelése, „rangsorolása". — Van ennek a laikusok számára érthető oka? — Igen. A bíró lényegében belső meggyőződésének ad hangot, amikor egyes bizonyítékokat elfogad, másokat viszont elutasít. Hasonló állásfoglalás érződik szavaiból, amikor az ítélet indoklásában arról ad számot hogy a per során meghallgatott tanúvallomások. vagy a benyújtott bizonyítékok közül mit miért fogadott el. illetve mit miért utasított vissza. Természetesen, a bírói meggyőződés sohasem válhat beállítódássá, amolyan eleve történő elhatározássá, mert a tanács elnökének végső álláspontja a tárgyalás folyamán, illetve az ítélethirdetés előtt, a tanács többi tagjával való megbeszélés után kristályosodik ki. Sokéves gyakorlattal rendelkező, tapasztalt bírák megszívlelendő véleménye, hogy a törvény képviselője a tárgyalás vezetése közben tartózkodjék minden közvetienkedő, vagy kétértelmű magatartástól. Ha a bíró a tárgyalóteremben a bizalom légkörét teremti meg. s egyben azt a benyomást kelti, hogy az ügy tárgyilagos felderítésére törekszik, akkor közelebb juthat a vádlotthoz és őszintébb nyilatkozatra kényszerítheti. Ez viszonylag nehezebb feladat mint a nyomozóé. A rendőrségi vizsgálótiszt ugyanis napokig. szükség esetén tovább is foglalkozik az üggyel. A bírónak viszont ennél sokkal rövidebb idő alatt kell a vádlott személyiségéről megfelelő képet nyernie. Ezért lényeges, hogy a büntetőbíró — a jogi ismereteken kívül — széleskörű lélektani ismeretekkel is rendelkezzen. Ez jelent kezességet arra vonatkozóan. hogy időben felismerje az előtte álló személy védekezési szempontjainak jellemző vonásait, és minden esetben tiszta, hű képet kapjon a vádlottról. Különbséget kell például tennie a törvényhozás képviselői előtt megszeppenő. vagy a nyilvánosság előtt tetszelgő vádlottak között. A bírósági tárgyalótermekbe kerülő személyek közül egyesek arrogánsán és ellenszenvesen viselkednek, mások viszont valóban tájékozatlanoknak, kevés beszédűeknek bizonyulnak. Ezért fontos, hogy a külső viselkedés ne tévessze meg a kellő tapasztalattal és emberismerettel rendelkező bírót. Mindez fontos vonása az ítéletalkotás előtti pervezetésnek. Részint jogtudományi, részint kriminálpszichológiai kutatások ugyanis megállapították, hogy a túlságosan befelé forduló, a bíróság előtt megszeppenő vádlottak sok esetben a védelmükre szolgáló legfontosabb bizonyítékokat sem hozzák fel, olykor úgyszólván „megdermednek" a bírói emelvény előtt... Ezzel ellentétes a gyakorlott, visszaeső bűnözök szokásos tárgyalási „színjátszása", hetvenkedése. Az ilyen egyének arra törekszenek, hogy az összes kedvező védelmi lehetőséget kihasználva rokonszenvet keltsenek maguk iránt. A törvényesség és a lelkiismeret tehát a bírói munka legfontosabb tartozéka. Elvégre esetről esetre nemcsak büntetésről, hanem emberi sorsok alakításáról is szó van.
