A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-26 / 30. szám

A környék mocsaras tavai keletkezésüket egykori földcsuszamlásoknak köszönhetik BARANGOLÁSOK GÖMÖRBEN AKojanko és kornyéke A Köjankó Felső- és Alsópokorágy (Poko­­radz) határában gyermekkorunk kedvenc ki­rándulóhelye volt. Bizony, volt rá példa, hogy az iskolapad helyett itt kötöttünk ki, és már csattogtak is a fából mesterkélt puskák. A sziklaalakzatokban akkor még csupán beve­hetetlen várat láttunk, a dimbes-dombos környék pedig nem volt egyéb csatatérnél. Pedig a természet sok érdekességet tarto­gat itt számunkra. A Köjankó és környéke Gömör egyik legtipikusabb vulkáni eredetű dombvidéke. Mintegy 13 millió évvel ezelőtt keletkezett, amikor a harmadkor miocén kor­szaka végén az utolsó tenger is visszavonu­lóban volt a Kárpát-medence térségéből. A Rima-medence jobbára már szárazfölddé vált, széles ívben kanyargó patakokkal, gya­kori mocsarakkal, mocsaras tavakkal. Ilyen környezetben rázta meg a szubtrópusi leve­gőt az első vulkáni kitörés, amelyet csakha­mar továbbiak követtek. A környéket több ízben is vulkáni hamu borította el. Ennek nyomait fedezhetjük fel az akkori felszíni vízfolyások ma is meglévő homokos-kavi­csos üledékeiben. A hosszú ideig tartó és egyre intenzívebbé váló vulkáni kitörések később már nagyobb méretű andezitbombá­kat is hullattak a felszínre. Ha összefüggő lávatömeg nem is ömlött ki a tűzhányó torkából, a kitörések központja körül kiala­kult vulkáni kúp lejtőin gyakran mozgásba lendült a vulkános kőzettörmelék, maga alá temetve a környék növényeit és valószínűleg menekülő állatait is. A kőzettörmelék (szak­nyelven breccsa) megindulását előidézhette például szeizmikus rengés, de oka lehetett gyakori esőzés is. Az ilyen eredetű vulkános kőzettömeget a vulkanológusok lahárnak nevezik. Az eltemetett növények lenyomatai, a fatörzsek és ágaik helyei ma is felfedezhe­tők azokban a hatalmas üregekben, amelye­ket a hegy alsó részében kőfejtés céljából mélyítettek. A vulkáni hamuval kevert ho­mokkő vagy tufa ugyanis könnyen megmun­kálható kőzetnek bizonyult. Ma már nehéz kideríteni, hogy mikor kezdték itt a kőfejtést, csupán valószínűsíthető, hogy még a közép­kor folyamán. Egy biztos, a közeli Rimaszom-A vulkános kőzettörmelék a mállás folyamán formálódott a Köjankó nevű sziklaalakzattá Az egykori andezitláva vörösesre égette a környező vulkános kőzettörmeléket bat nagyarányú építkezéseihez jó nyersanya­gul szolgált. Van azonban egy hátrányos tulajdonsága, mégpedig, hogy a tufás ho­mokkő szivacsként magába szívja a vizet, ezért egy bizonyos idő után a belőle épült házak fala nyirkossá, nedvessé válik. A hegybe vájt kőfejtők nyomán feltárult a vulkános-üledékes közetösszlet legalsó ré­sze. Felismerhető a felsőmiocénkori folyóvíz medrének gyakori váltakozására utaló réte­­gezettség, feljebb a víz által kaviccsá és görgeteggé munkált vulkános andezittörme­lék lerakódása. Ha feljebb kapaszkodunk a meredek lejtőn, már csak andezitbreccsával találkozunk, melyet minden rendezettség nélkül tapasztott össze a vulkáni hamu. Ép­pen ennek köszönhető a Köjankó létrejötte. A javarészt vulkáni hamuból álló lágyabb közét gyorsabban mállik, mint a kemény andezit, ez utóbbi azonban egy jó ideig megvédi az alatta levő lágyabb kőzetet a teljes lepusztulástól. így formálódott ki az az emberalakra emlékeztető szikla, melyet a környékbeliek Kőjankónak neveznek. A szikla közelében megtalálható az egykori tűzhányó andezit-lávával kitöltött kürtőjének maradvá­nya is. Nem feleltünk még arra a kérdésre, hogy mitől is lett Vulcanus isten ilyen haragos a harmadkor végén. A Kárpátok felgyűrödése után a hegységrendszer déli részén keletke­zett mély törések utat nyitottak a föld mélyé­ben rejtőző magmának, melynek felszínre kerülése terjedelmes hegységek keletkezését okozta. A Selmeci-hegyvidékben vagy a Ke­let-szlovákiai vulkános hegyekben például értékes érctelepeket is ajándékozott. A vulkánok mára már végleg lecsendesed­tek. A hosszúkás táblahegyek ártalmatlanul pihennek, a Köjankó délnyugati lejtőit pedig a tarka nőszirom, ritkábban a leánykökörcsin bájos virágai teszik szelídebbé. Néhány ritka növényfajt a hegy lábánál elterülő mocsaras tavakban is találhatunk. A gyékényen kívül meghonosodott itt a tőzegmoha és a békali­liom is. A tavacskák érdekessége, hogy a vulkáni közettömbök egykori lecsuszamlásá­­val és későbbi elmállásával keletkeztek. A sekély medencékben a csapadékvizet a mál­lás következtében felgyülemlett agyagréteg tartja a felszínen. A Köjankó környékével kapcsolatos az a nevezetes esemény is, amely 1882 nyárutol­ján zajlott le Rimaszombatban. Szeptember elején a helyi tüzérkaszárnyákban egy nagy­szabású régészeti és művészeti kiállítás nyílt, amely elsőízben kívánta bemutatni a nagy­­közönségnek a megye többnyire magánkéz­ben lévő történeti emlékeit. A megnyitást követő napon megalakult a Gömör-Kishont vármegyei múzeumegyesület, amely ki­­mondta a megyei múzeum megalapítását. Az összesereglett nagytekintélyű tanárok, tu­dósok és megyei tisztségviselők számára bemutató ásatást szerveztek Felsőpokorágy határában. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy ebben a faluban született Kmetty György, az 1848-as szabadságharc egyik tábornoka.) Ennek során a falu agilis fiatal evangélikus lelkésze, Hűvössy Lajos és a rimaszombati gimnázium nagytiszteletnek örvendő igazga­tója, Fábry János irányításával néhány késő bronzkori hamvasztásos sírt tártak fel. A két Pokorágy lakosait azonban aligha érte telje­sen váratlanul ez az akkortájt szokatlannak mondható esemény, hisz a régiségkutatás­nak itt már tisztes hagyományai voltak. A felvilágosodás szellemében létrejött Kishonti Tudós Társaság német egyetemeken tanult tagjai mindig is élénk érdeklődést tanúsítot­tak a történeti emlékek iránt. Közülük Kollár Sámuel 1822-ben megjelent munkájában már olyan, Pokorágy határában előkerült ezüst pénzeket említ, amelyek úgymond domborúak, írás nincs rajtuk és egyik oldalu­kon különböző ábrák találhatók. Nyilván kel­ta pénzekről lehetett szó. Gömör területéről ez a legkorábbi régészeti emlékekkel kap­csolatos adatunk. Hűvössy Lajos a század­­forduló körüli évtizedekben rendkívül nagy mennyiségű régészeti anyagot gyűjtött össze Felsőpokorágy határában. Nem túlzás tehát, ha azt mondjuk, hogy a gömöri öskorkutatás bölcsője a Köjankó alatt ringott. Dr. GAÁL LAJOS B. KOVÁCS ISTVÁN (Fotó: Benedek László) AZ IDŐS EMBER ÉS AZ ALVÁS 2. Az általános szakvélemény szerint táplálék nélkül több napig elélhet az ember, de alvás nélkül csak 10 napig bírja ki. Életünk 1/3-át alvásra fordítjuk. Hangulatunk, kedélyállapo­tunk nagy mértékben függ attól, hógyan aludtunk éjjel. Azt is mondhatnánk: a jó alvás a fiatalság és a hosszú élet egyik titka. Persze ez nem jelenti azt, hogy minél többet kell aludnunk. A reggeli szunyókálás már csak luxus, és ha igen sokáig tart, fejfájáshoz és az alacsony vérnyomásban szenvedő em­bereknél szédüléshez vezethet. Az alvási­gény változik. Minél érettebbek vagyunk, annál kevesebb időtartamú alvásra van szük­ségünk. x Idős korban problémát és álmatlanságot okoz az éjjeli felkelés (ha WC-re kell menni). Az ideális az lenne, ha ilyenkor egyáltalán nem nyitnánk ki a szemünket, vagy nem kapcsolnánk fel a villanyt, mert az erős fény olyan ingert okoz az agyban, hogy utána nem tudunk elaludni. Vagyis nemcsak a látási központ aktivizálódik, hanem az inger átter­jed az agykéreg más részére is, ezért az ágyban elkezdünk gondolkodni és azt vesz­­szük észre, hogy nem tudunk aludni. Egy apróság csupán, de álmatlansághoz vezet­het. A bőséges vacsora vagy a rossz levegő is okozhat álmatlanságot. Az altatók haszná­lata — említettük már — nem megoldás az álmatlanság ellen, mert idős korban jobban altatnak a nyugtatok. A Szovjetunióban az alvást gyógyításra is használják, például a magas vérnyomás és a gyomorfekély kezelé­sénél jó eredményeket érnek el. Az álomthe­­rápia segít a balesetek kezelésénél is. Sokan szenvednek álmatlanságban. Né­melyek nem tudnak este elaludni. Mások igen, de egy-két óra után felébrednek és reggelig a menyezetet bámulják, hánykolód­nak az ágyban. Az álmatlanságot mindig a lelki és testi állapot zavarának kell tekinteni. Hogy miért nem tudunk elaludni — ennek kiderítése az első fontos teendő. Az okot kell megkeresni, azt megszüntetni, mert az egészséges idős ember alvásával ritkán van­nak problémák. Az álmatlanság okai a követ­kezők lehetnek: í. a hosszan tartó délutáni szunyókálás 2. érős izgató szerek esti fogyasztása (kávé, gyógyszerek, fűszerezett ételek stb.) 3. izgalmas tévéműsor (Egyszer bejött hoz­zám a patikába egy bácsi és a követke­zőket mondta: „Gyógyszerész úr, tes­sék nekem egy jó nyugtatót adni, mert olyan izgalmas krimit néztem az este, hogy még most is remegek tőle".) 4. lábszárgörcsök (visszeres láb — ajánla­tos a műtét) 5. dohányzás (idült, száraz köhögés; né­melyek éjjel olyan erősen köhögnek a sok cigarettától, hogy attól felébrednek) 6. fájdalom (fog-, gyomorfájás, ízületek stb.) 7. légszomj (asztma, idült légcsőhurut stb. — ajánlatos a szellőztetés, s ha elfelej­tettük volna, vegyük be a gyógyszere­ket) 8. fáradtság (vannak, akik túldolgozzák magukat, és ezért nem tudnak elaludni) 9. meleg levegő 10. a környezet zajai Még sokáig sorolhatnánk az álmatlanság okait, de a legfontosabb az álmatlanság okának a megállapítása és kiküszöbölése. Ezért nem kell mindjárt orvoshoz menni, vagy gyógyszert használni, mert mindenki kiderítheti, hogy miért nem tud aludni. Csak az forduljon orvoshoz, akinek erre valóban 'szüksége van. Dr. NAGY GÉZA 16

Next

/
Thumbnails
Contents