A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-26 / 30. szám
MEGVALÓSULT ALMOK (B/askovics József 75. születésnapjára) Blaskovics József kezében tugrával. a török szultán díszes aláírásával Nem véletlenül nevezték a 18. századot az ész századának: először kerültek a figyelem középpontjába a tudósok, akik a legszélesebb nyilvánosság előtt ismételték meg kisédeteiket, mutatták be felfedezéseiket. A művésszel egyenrangúvá vált tudós a szalonok megcsodált, bálványozott hőseinek sorába emelkedett. A most hetvenöt éves Bias kovics József turkológus az egykori szalonok állócsillaga, legendás alakja lehetett volna: színes, gazdag, keleti jelzőkkel, szófordulatokkal ékes beszéde, lebilincselő előadásmódja. reneszánsz sokoldalúsága, kutatási területének izgalmassága a legjobb garancia arra, hogy munkája iránt állandóan ébren tudja tartani a figyelmet. Modem korunk értékzavarának egyik jellemző vonása, hogy egyetlen sportviadal győztesének anyagi megbecsülése felülmúl(hat)ja az egész életművel megszolgált legjelentősebb nemzetközi tudományos dijak összegét, s az már említésre sem méltó, hogy világhírű tudósok tevékenységéről gyakorlatilag alig értesül a szélesebb nyilvánosság, holott ugyanúgy világsztárok lehetnének mint két évszázaddal ezelőtt. A prágai magyar diákoktól érdeklődve dr. Blaskovics József egyetemi tanár, kandidátus. a Török Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja felől az első pillanatban meghökkent tekintet a válasz, majd az arcok felderülnek: csak nem Józsi bácsiról van szó? A világhírű tudóst, aki a legismertebb nyelveken, a világ tizenhat országában csaknem harmadfélszáz tudományos művet publikált. több orientalisztikai társaság tagját csak e családias néven ismerik — ő ezt meg is követeli, mondván, hogy ő a legöregebb prágai diák. Turkológiái előadásai az Ady Endre Diákkörben órákon keresztül a székhez szögezték a hallgatóságot, bizonyítván, hogy minden szakmai kérdésről lehet érdekesen, lebilincsetően beszélni. Blaskovics József hosszú utat tett meg a Komárom (Komárno) melletti Imelytől a prágai egyetemi katedráig. Gyerekkori érdeklődését döntően befolyásolta az a tudat, hogy családja anyai ága török eredetű, valamint édesapja elbeszélései, aki a Vörös Hadsereg katonájaként a polgárháború idején egészen Turkesztánig eljutott. A család szerény anyagi körülményei nem tették lehetővé gyerekkori álmai valóra váltását, így a gimnázium elvégzése után tanítóképzőbe került. Ezt elvégezve két Csallóközi faluban, Nyárasdon (Topoľníky) és Vámosfalun (Trhové Mýto) volt népiskolai tanító, majd a galántai polgáriban tanított matematikát és fizikát. Másfél évtized múltán ismét visszakerült az iskolapadba. hogy mégiscsak valóra válthassa gyermekkori álmát: a budapesti Egyetemen Fekete Lajosnak, Germanus Gyulának és Németh Gyulának, a kor legjelentősebb turkológusainak lesz a tanítványa. Első komoly turkológiái munkája 1946— 48-ban készült el: Az arab. török és perzsa kéziratok a bratis/avai Egyetemi Könyvtárban c. németül megjelent mű török részének szerzője. Az ötvenes évektől kezdve a prágai Károly Egyetem Orientalisztikai tanszékén dolgozott. Azóta idejének fő részét turkológiái kutatásainak szenteli, melyek eredményeit a legjelentősebb hazai és külföldi szakfolyóiratokban publikálta. Blaskovics József nevéhez fűződik az első modem török irodalomtörténet megírása; jelentőségét ékesen bizonyítja, hogy több nyelvre is lefordították, hazánkon kívül pl. Bulgáriában és az Egyesült Államokban főiskolai tankönyvként használják. Török nyelvkönyveiből tanulnak napjainkban is a jövő turkológusai. Blaskovics József munkássága elsősorban az eddig kevéssé ismert területre koncentrálódik: a török fennhatóság alá került népek hétköznapi életének feltárását tekinti fő feladatának. A 16.—18. századi Közép-Európai történetírás meglehetősen egyoldalú, mivel a figyelmét szinte teljes mértékben a harci cselekmények megörökítésére összpontosítja. A megszállt területek életmódjáról a Korán rendelkezései miatt alig maradt feljegyzés (minden „hitetlen", azaz keresztény iratot meg kellett semmisíteni), amiatt a kor legfőbb kútfője a korabeli török nyelvű feljegyzések. Ezek tudományos jellegű feldolgozása terén végez felbecsülhetetlen értékű munkát Blaskovics József. Tevékenységének elismeréseként 1957-ben a Török Tudományos Akadémia, egy évvel később a Román Orientalisztikai Társaság tiszteletbeli tagjává választották. Az utóbbi harminc évben jelen volt minden orientalisztikai kongresszuson, ahol előadásai mindig figyelmet keltettek. Ennek eredményeképp a legjelentősebb egyetemek hívták meg a turkológiái előadások megtartására: Budapest, Bukarest, Moszkva, Beriin jövendő turkológusai hallgatták előadásait. Magyarország és Hollandia több egyetemén megfordult. Tudományos munkásságát ismeretterjesztő előadásokban ismertette meg a széles nyilvánossággal, elsősorban a prágai és a budapesti rádióadók hullámhosszán találkozhattunk a hangjával; vagy kéttucatnyi előadása hangzott el a török irodalomról és folklórról. A mesés, titokzatos Kelet mindig is megmozgatta az európai ember fantáziáját: anyagi és kulturális gazdaságáról legendák születtek. Ez a kultúrkör adta a világnak a damasztot. a muszlint, a batisztot, a damaszkuszi acélt, de Avicennát, Seherezádét (az Ezeregyéjszaka meséit), a kalifa-történeteket és Naszreddin Hodzsát, a bölcs (nép) tanítót is. Ma már csak ritkán jut eszünkbe, hogy az európai középkori egyetemek is az iszlám világtól vették a mintát az oktatás e formájának meghonosításánál. Mivel a törők nyelvet tájainkon csak kevesen beszélik, Blaskovics József több ajánlatot is kapott az egzotikus, amellett világszínvonalú művek lefordítására. Ennek eredménye tíz kötet, továbbá ötven kisebb irodalmi fordítás. Tóth Tiborral együtt fordította le például Názim Hikmet verseit, az ő átültetésében került az olvasók elé Szabattahim Ali Mocsárláz c. elbeszéléskötete. Turkológiái munkássága mellett elsősorban hungarológiára összpontosítja erejének java részét. Blaskovics József 1951-ben részt vett a prágai Magyar Kultúra megalapításában, ettől kezdve huszonhat éven keresztül a népszerű magyar nyelvkurzusok igazgatója volt. E több mint negyedszázad alatt csaknem tizenkétezer hallgatót ismertetett meg a magyar nyelv alapjaival. Közülük sokan már felnőtt fejjel zenetudósként, művészként, történészként, nyelvészként iratkoztak be a kurzusokra, hogy megismerkedjenek e számukra ismeretlen nyelvvel és e nyelvet beszélő nép kultúrájával. Blaskovics József ezirányú munkásságával hozzájárult a csehszlovák és a magyar kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez. A magyar nyelvet nemcsak „középiskolás fokon” tanítja: 1950-ben Rákos Péterrel együtt megalapították a Károly Egyetemen működő Magyar Szemináriumot, amelynek évekig állandó dolgozója volt. Később bokros teendői miatt ez a tevékenysége háttérbe szorult. Helyette a cseh diákok részére magyar nyelvkönyvet, konverzációs kézikönyvet és kéziszótárt szerkesztett amit több külföldi egyetem is átvett. így lengyelek, németek és amerikaiak is tanulnak könyveiből. Azt hihetnénk, hogy a világhírű, sokoldalú tudós tevékenységét ázűkebb hazájában, szülőföldjén is ismerik. Hogy éppen csak tudnak róla. abban az a „ludas", hogy mig a világnyelveken művei könnyen hozzáférhetőek, addig műveit anyanyelvén nem adták ki. Az első áttörés végül két évvel ezelőtt következett be. amikor is a Magvető Könyvkiadó megjelentette a nagy érdeklődést kiváltó, kisebb vihart kavart fordítását, a Tárih-i Üngürüsz-X (A magyarok története). Feltételezések szerint ez a mű azonos a többször felbukkant majd újra eltűnt magyar Osgeszta török fordításával, amelynek latin eredetije Székesfehérvár elfoglalásakor. 1541 -ben került a törökök kezére. A mű eredetiségét és történeti értékét illetően megoszlik a szakemberek véleménye, irodalmi értéke viszont vitathatatlan, így a könyvet szinte órák alatt elkapkodták, igazolva a közönség széles rétegeinek érdeklődését az izgalmas történeti-irodalmi alkotások iránt. További alapvető jelentőségű műve a Rimaszombat a török fennhatóság korában című okiratgyűjtemény-feldolgozása eredetileg szlovák nyelven jelent meg jó tíz éve az Obzor Kiadó gondozásában. E munka jelentősége abban rejlik, hogy mély betekintést nyújt a török fennhatóság alatt élő közép-európaiak békés életébe. A könyv jobb sorsra érdemes fordítása évek óta a kiadóban porosodik. Eredetileg a Madách és a Gondolat Könyvkiadó közös kiadványaként jelent volna meg, de eddig még erre nem került sor. Hetvenöt éves kora ellenére Blaskovics József ma is rendszeresen publikál különböző folyóiratokban, napi- és hetilapokban. Emellett még tartogat néhány szenzációszámba menő meglepetést a tarsolyában: évek óta kész a Kegyes szultánok és a Rákócziak levelezése a kassai királyság ügyében c. okiratgyüjteményből készült kötete, amely páratlan történelmi dokumentum: az Oszmán birodalom azon igyekezetét mutatja be. hogyan szerette volna megszerezni az erdélyi fejedelmek hozzájárulását egy mini ütközőállam létrehozásához a mai szóhasználattal élve geopolitikailag kényes területen, a Habsburg-Birodalom határvidékén. Hasonlóképpen kiadóra vár az Érsekújvári adóösszeirások kötete, amely a török fennhatóság alatt élő város és széles környékének békés mindennapjaiba nyújt betekintést. Blaskovics József tevékenységét több hivatalos elismerés is kísérte, így 1975-ben a Török Köztársaság díszoklevelével tüntették ki, tavaly pedig Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulóján a világhírű orientalistáról elnevezett emlékérmet adományozta neki a Körösi Csorna Társaság, az orientalisztika területén elért rendkívüli eredményeiért". Blaskovics József — már amennyire ezt a külső szemlélő megítélheti — boldog ember. Egész életét alkotó lázban töltötte, a mesebeli Midasz királyhoz hasonlóan amihez hozzáért, az arannyá változott. Baráti beszélgetéseken csak egyetlen dolgot fájlal: hogy nem lehet húsz évvel fiatalabb. Azért, hogy azt a rengeteg munkát elvégezhesse, ami még rá vár. OZOGÁNY ERNŐ (A szerző felvétele) 10
