A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-20 / 51. szám
A Csemadok életéből TÁGULÓ KÖRÖK A XIV. FABRY NAPOKRÓL A XIV. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat az idén november 7—10-e között rendezték meg a Kassán (Košice) és a Kassa-vidéki járásban. A CSEMADOK Központi Bizottsága a kassai és a Kassa-vidéki Csemadok-szervekkel karöltve a rendezvénysorozatot hazánk fölszabadításának 40. és a NOSZF 68. évfordulója jegyében szervezte meg. A Fábry Napokon jelen volt dr. Lukács Tibor a Csemadok KB vezető titkára is. A rendezvénysorozat ideje alatt Kassán ülést tartott a Fábry Napok rendezőbizottsága és a Fábry Emlékbizottság is. A Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok megnyitóján Neszméri Sándor, a Csemadok KB titkára mondott ünnepi beszédet. Most, hogy a XIV. Fábry Napok eseményei, élményei lassan megülepednek, elraktározódnak, egyre gyakrabban gondolok arra, hogy az elmúlt közel másfél évtizednyi idő közös erőfeszítéseinek lassan-lassan megérlelődnek a gyümölcsei. Közelebbről, arra gondolok, hogy a Fábry Zoltánról elnevezett rendezvénysorozat mostanra válik méltóvá névadójához, s hogy betölti — betöltheti — azt a szerepet nemzetiségi kultúránkban, amelyet a kezdet kezdetén neki szántunk. Ha az első rendezvényeken még nem is volt egészen világos a cél, a későbbiek során kikristályosodott, hogy Fábry Zoltán emberi és írói hagyatéka nem lehet csak egyetlen város, vagy járás gondja és ügye. A rendezvény szervezése közben szerzett tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a Fábry Napokat olyan fórummá kell tenni, amely nemzetiségi kultúránk egészére is kihathat. Az elmúlt években a rendezőbizottság ebben a szellemben igyekezett szervezni a Fábry Napokat. Az első tétova mozdulatok, sutaságok az egyértelmű eredmények mellett balsikerek is voltak. Előfordult, hogy lehetőségeinket és erőnket meghaladó föladatokat tűzünk ki célul, amelyek — a gyakorlat lett rá a bizonyság — megvalósíthatatlanok voltak. Abbéli kísérleteink, hogy országos, vagy kerületi rendezvényként szervezzük a Fábry Napokat, nem mindig és nem mindenhol találtak kedvező fogadtatásra. Persze az is tény, hogy ennek ellenére megkíséreltük néhány éven át kerületi rendezvényként megszervezni a Fábry Napokat. Ezek az akciók több-kevesebb sikerrel meg is valósultak. Ide kívánkozik, hogy nem a rendezőszervek hibájából, vagy hanyagságából lettek felemások ezek a rendezvények, hanem azért, mert a felkért és meghívott előadók, írók, szerkesztők távolmaradtak. Az ilyen esetekben aztán az utolsó percekben kellett módosítani a rendezvény műsorát. Sajnos, ez a jelenség mindmáig kísért... Ha már az idei eseménysorozat kapcsán a Fábry Napok rövid genezisét is felidéztem, az is ide kívánkozik, hogy az idén negyedik alkalommal központi rendezvényként szerepel szövetségünk munkatervében a Fábry Napok. E tények, s a jelenlegi szervezőbizottság következetes munkájának az eredménye, hogy a Fábry Napok műsora egyre tágabb körökben gyűrűzik szét, s egyre több érdeklődőt vonz. Az idén Dél-Szlovákiából mintegy százötven érdeklődő és meghívott vendég vett részt a négynapos rendezvényen. Kassán (Košice) és a Kassa-vidéki járásban — iskolákban, Csemadok helyi szervezetekben és könyvtárakban — tizennégy alkalommal találkoztak íróink az olvasókkal. Ozsvald Árpád, Tóth Elemér, Grendel Lajos, Tóth László, Soóky László, Kövesdi Károly, és Csáky Károly voltak az idei Fábry Napok vendégei. Szervesen kapcsolódtak a rendezvényekhez a Thália Színpad, a Pinceszínpad előadásai és az az énekkari hangverseny, amelyen az Egri Megyei Művelődési Központ, a Szerencsi Művelődési Központ, a komáromi Egyetértés kórus és a kassai Csermely kórusok szerepeltek. A Fábry Napokon, a korábbi évek hagyománya szerint, az idén is több olyan előadást hallgattak meg az érdeklődők, amelyek Fábry munkásságával, irodalmunk és közéletünk aktuális kérdéseivel foglalkoztak. Duba Gyula Fábry Zoltán időszerűsége címen tartott összefoglaló előadást, amelyben kronológiai sorrendben idézte meg Fábry Zoltán író fejlődésének egyes szakaszait, rámutatva azok mai — gyakorta sokszorosára nőtt — aktualitására, főleg a békeharc kérdéseire helyezve a hangsúlyt. Karol Tomis az SZTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa előadásában azzal foglalkozott, hogy milyen szerepet töltött be Fábry a szlovák-magyar és a cseh—magyar irodalom kontextusában. Az előadó ilyenirányú kutatásai rávilágítottak Fábry sokirányú érdeklődésére, s arra is, hogy a szlovák és a cseh irodalom értékeit milyen pontosan felismerte. A két referátumot vita követte, amely lényegében a két témát tovább szélesítette, vagy pontosította az egyes részletkérdéseket. Elsősorban Albin Babej kiegészítésére utalnék. Zalabai Zsigmond előadása — nem tudni miért? — elmaradt. Helyette Soóky László előadását iktatták be a rendezők, aki gyermekirodalmunkról szólva elgondolkodtató tényeket tárt fel expozéjában. A szombati előadássorozatot követően a jelenlévők egy ankét keretében találkoztak a Hét munkatársaival. A Hét helyzetéről, terveiről a lap főszerkesztője Strasser György tájékoztatta a hallgatóságot. November 10-én az előadássorozat a Kassai Kormányprogram Házában folytatódott, ahol Ivan Bajcura a Šafárik Egyetem marxizmus—leninizmus tanszékének tanszékvezető tanára Út a proletár nemzetköziség felé címen tartott előadást, amelyet élénk vita követett. Az idei Fábry Napok záróakkordjaként a résztvevők koszorút helyeztek el Fábry Zoltán szülőházán és a sírján. Fábry Zoltán sírjánál Szőke József mondott emlékbeszédet. GÁL SÁNDOR A szerző felvétele 6
