A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-13 / 50. szám

Innen'onnan

Gyermekeknek

Keszeli Ferenc

iU,KiAA.r

n 0 /

i*“J .•••'"> /V?..•*■> /

.v : ; .»v / í /

Bakos Jakab helyi lakos, háza száma tizenhatos.

Ezt a házat dehogy lelte, önkezűleg építette.

Telt alapra, vakolatra, telt falakra, meg salakra.

Telt tornácos verandára, csempére is,

— de randára. De már nem telt gerendára, cserépre, meg horogfára.

Jakab háza ezért lapos, a szobája ? — dehogy napos! Kéménye sincs, ajtaja sincs, nincs-ajtaján nincsen kilincs. Se küszöbje, se ablaka, ilyen fura Jakab laka. Sokan nézik Jakab lakát vakajtaját vakablakát Sosem látják a Jakabot, csak a három vakablakot. Lakat alatt lakik Jakab, kéményére felfut a bab.

MARTTI HAAVIO:

A szarka fészket rakott az erdő egyik magas fájának koronájában. Ott költötte ki és nevelte a fiókáit. Arra kószálván meglátta őket a róka.

— Ugyan, mit nézel? — kérdezte a szarka.

— Úgy látom, hogy az az ág, amin a fészked van, jó lenne nekem sílécnek. Hozom is a fűrészt meg a baltát és levágom.

Megijedt erre a szarka.

— Ne vágd le, testvérkém, mert akkor a fiókáim elpusztulnak.

— No — szólt a róka —, dobj le egy fiókát, s akkor nem vágom le.

A szarka félelmében leejtett egy fiókát, s még örült is, hogy a többit így

megmentette. De másnap megint jött a róka, s egy másik fiókát csikart ki a szarkától. Szomorkodott is nagyon a szarka. Ekkor látogatta meg őt a varjú. Miután megtudta búja okát, felkiáltott:

— Majd adnék én a rókának! Te oktondi, hisz nincs is fűrésze, meg baltája a rókának, mivel vágná le az ágat?

Bizony jöhetett másnap a róka, lekiáltott a szarka:

— Menj az utadra, hisz nincs se fűrészed, se baltád!

Nagyot nézett a róka.

— Ki tanított téged erre?

— A varjú, a varjú!

— Majd én elkapom azt a varjút — szólt a róka — és továbbsompolygott.

Elment a nyílt tisztásra, ott lefeküdt, holtnak tette magát, még a hosszú piros nyelvét is kiöltötte. Röptében meglátta ezt a varjú, leszállt hozzá. Azt hitte, hogy a róka megdöglött és belecsípett a róka nyelvébe. Erre az elkapta és a karmai közé vette a varjút.

— Úgy-e, magadnak nem tudtál tanácsot adni, hát most megeszlek.

— Csak egyél, de a szárnyaimat, lábaimat akaszd olyan helyre, hogy mindenki láthassa és tudhassa, hogy bünteted azt, aki másnak jó tanácsot ad.

Erre megszeppent a róka és eleresztette a varjút.

Finnből fordította: Szabó Zoltán

A bal oldali sárga mezőben levő fehér árnykép és a három arckép között mi a hasonlóság ?

20

A prágai Július Fučík Kultúra- és Pihenés Park Kongresszusi Palotában rendezték meg a Munkásifjúság — az autóipar jövője kiállítást, amelybe benevezett az összes középfokú autójavító szaktanintézet. Bemutatták az iskola életét, oktató-nevelő munkáját és főleg a diákok újításait. A látogatók főleg fiatalok voltak és az új technika iránt érdeklődtek.

A fárasztó (és veszélyes) idomítás szabad perceit Nyikolaj Szkvirszki szovjet állatszelídítő arra használja fel, hogy megpróbálja az oroszlánt megtanítani sakkozni. Szándékát persze nem kell szó szerint értelmezni, maga az oroszlán sem veszi komolyan — ásítóan unalmasnak találja a sakktábla bámulását.

Sok elképesztően furcsa helységnév akad a világon, közöttük kimondhatatlanul hosszú is nem egy. A hosszúnevű helységek rekordját alighanem egy újzélandi városka tartja. A neve 75 (!) betűből áll: Taumatawhatagihabgakoautomateapokaiwhenuaawanakkitanantahuwhakatamahangakoa. E maori eredetű név ezt jelenti: „Dombhát, ahol a vándor Tamatea az orrfuruiyáján játszott kedvesének." Az ezüstérem nyilván a Nagy-Britanniában, Walesben ta-