A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-13 / 50. szám

Innen'onnan Gyermekeknek Keszeli Ferenc iU,KiAA.r n 0 / i*“J .•••'"> /V?..•*■> / .v : ; .»v / í / Bakos Jakab helyi lakos, háza száma tizenhatos. Ezt a házat dehogy lelte, önkezűleg építette. Telt alapra, vakolatra, telt falakra, meg salakra. Telt tornácos verandára, csempére is, — de randára. De már nem telt gerendára, cserépre, meg horogfára. Jakab háza ezért lapos, a szobája ? — dehogy napos! Kéménye sincs, ajtaja sincs, nincs-ajtaján nincsen kilincs. Se küszöbje, se ablaka, ilyen fura Jakab laka. Sokan nézik Jakab lakát vakajtaját vakablakát Sosem látják a Jakabot, csak a három vakablakot. Lakat alatt lakik Jakab, kéményére felfut a bab. MARTTI HAAVIO: A szarka fészket rakott az erdő egyik magas fájának koronájában. Ott költöt­te ki és nevelte a fiókáit. Arra kószálván meglátta őket a róka. — Ugyan, mit nézel? — kérdezte a szarka. — Úgy látom, hogy az az ág, amin a fészked van, jó lenne nekem sílécnek. Hozom is a fűrészt meg a baltát és levágom. Megijedt erre a szarka. — Ne vágd le, testvérkém, mert ak­kor a fiókáim elpusztulnak. — No — szólt a róka —, dobj le egy fiókát, s akkor nem vágom le. A szarka félelmében leejtett egy fi­ókát, s még örült is, hogy a többit így megmentette. De másnap megint jött a róka, s egy másik fiókát csikart ki a szarkától. Szomorkodott is nagyon a szarka. Ekkor látogatta meg őt a varjú. Miután megtudta búja okát, felkiáltott: — Majd adnék én a rókának! Te ok­­tondi, hisz nincs is fűrésze, meg baltája a rókának, mivel vágná le az ágat? Bizony jöhetett másnap a róka, lekiál­tott a szarka: — Menj az utadra, hisz nincs se fűré­szed, se baltád! Nagyot nézett a róka. — Ki tanított téged erre? — A varjú, a varjú! — Majd én elkapom azt a varjút — szólt a róka — és továbbsompolygott. Elment a nyílt tisztásra, ott lefeküdt, holtnak tette magát, még a hosszú piros nyelvét is kiöltötte. Röptében meglátta ezt a varjú, leszállt hozzá. Azt hitte, hogy a róka megdöglött és bele­csípett a róka nyelvébe. Erre az elkapta és a karmai közé vette a varjút. — Úgy-e, magadnak nem tudtál ta­nácsot adni, hát most megeszlek. — Csak egyél, de a szárnyaimat, lá­baimat akaszd olyan helyre, hogy min­denki láthassa és tudhassa, hogy bün­teted azt, aki másnak jó tanácsot ad. Erre megszeppent a róka és eleresz­tette a varjút. Finnből fordította: Szabó Zoltán A bal oldali sárga mezőben levő fehér árnykép és a három arckép között mi a hasonlóság ? 20 A prágai Július Fučík Kultúra- és Pihenés Park Kongresszusi Palotában rendezték meg a Munkásifjúság — az autóipar jövője kiállítást, amelybe benevezett az összes középfokú autójavító szaktanin­tézet. Bemutatták az iskola életét, okta­tó-nevelő munkáját és főleg a diákok újításait. A látogatók főleg fiatalok vol­tak és az új technika iránt érdeklődtek. A fárasztó (és veszélyes) idomítás sza­bad perceit Nyikolaj Szkvirszki szovjet állatszelídítő arra használja fel, hogy megpróbálja az oroszlánt megtanítani sakkozni. Szándékát persze nem kell szó szerint értelmezni, maga az oroszlán sem veszi komolyan — ásítóan unal­masnak találja a sakktábla bámulását. Sok elképesztően furcsa helységnév akad a világon, közöttük kimondhatatla­nul hosszú is nem egy. A hosszúnevű helységek rekordját alighanem egy új­­zélandi városka tartja. A neve 75 (!) betűből áll: Taumatawhatagihabgakoa­­utomateapokaiwhenuaawanakkitanan­­tahuwhakatamahangakoa. E maori ere­detű név ezt jelenti: „Dombhát, ahol a vándor Tamatea az orrfuruiyáján ját­szott kedvesének." Az ezüstérem nyil­ván a Nagy-Britanniában, Walesben ta-

Next

/
Thumbnails
Contents