A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-06 / 49. szám
Innen'onnan Eleonóra Jegorova nemrég kapta meg a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó világszervezetnek, az ENSZ egyik szakosított szervezetének aranyérmét. Ezt a kitüntetést minden évben azért a kiemelkedő fölfedezésért ítélik oda, amely a legtöbb hasznot hajtja az emberiségnek, Az aranyéremben negyedszer részesült szovjet állampolgár, de most első ízben nő a kitüntetett. Jegorova doktornő egy új szemsebészeti eljárásért, nevezetesen a különböző eredetű szürkehályogok mesterséges szemlencsével való gyógyításának kidolgozásáért és sikeres műtétéiért részesült a nagy elismerésben. Két berendezést kísérleteztek ki a Szovjet Gázipari Minisztérium gázkitörések oltásával foglalkozó szakemberei és a tüzoltómérnöki főiskola szakemberei. A kísérletek során a tűzoltók gyorsan és biztonságosan eloltották az égő gázoszlopokat is. A nagy termelékenységű állattartási technológiák a hatalmas, gépesített rendszerekben érik el a legnagyobb hatásfokot. A felvételen: a hizlalda irányitópultja az Omszk megyében lévő Druzsba szovhozban. Gyermekeknek Amióta Torzom Borz bíró lett a talajlakók közt, nem volt se éjjele, se nappala. Rágalmazók és panaszosok váltották nála a kilincset garmadával. A garmada pedig nagy szó, annyit jelent, hogy. . . No, de ezt hagyjuk! Szóval mindenféle alja népség járt hozzá szüntelen, ami már magában is szörnyűség. A puszta látásuktól is felborzolódik a béketűrő borz hátának szőrzete. Hátha még hallja is a rémséges rágalmakat, melyekkel egymást illetik a civakodók. Pondrók, pockok, lótetűk és tücskök rontottak egymásra. Az ürgék a hörcsögre köszörülték a torkukat. Pedig vele aztán igazán kár volt kikezdeni. Oly nagy természet lakozik benne, hogy az már igazi csoda. Ha felizgatják, képes megpukkadni önnön mérgében. Ne higgye bizony senki, hogy a föld mélyében béke és csend honol. Legtöbbet tudná erről mondani az álmos vakondok, ha megkérdezné öt valaki. Ugyan ki ? Hát még mióta beköltöztek a gyúrgyalagék a folyó feletti partoldalba. A talajbirtoklók fele örült a jövevényeknek, a másik fele pedig felháborodva fogadta őket. — Ki látott már olyat, hogy madár lyukban lakjék? — lármázták az ellenkezők. Szaladtak rögvest Torzom Borz bíróhoz, aki jámbor jószág lévén, s eléggé tétova, a panasz hallatán is csak a vállát vonogatta. — Milyen bírót választottunk mi magunknak? — néztek egymásra csalatkozva a panaszosok. — Pipogya talponjárót — rikkantotta fejük felett a rigó, pedig neki aztán nem sok köze volt a dologhoz. A nagy csetepatéra a földigiliszta is kidugta fejét százkörmével vájta labirintusából. — Nekem .kérem szépen, dúclánc idegrendszerem van, de ami sok az sok — magyarázta a szöcskének, de ennél többet nem mondhatott, mert folyton a szavába vágtak. Végül már nem is a gyúrgyalagék körül tekergeti a vita, hanem azt firtatták, helyes-e, hogy a bíró talponjáró. Mert aki járás közben egész talpára lép, nem tudhat az a sarkára állni, ha a helyzet úgy kívánja. Közfelkiáltással a borzot le is fokozták, de igazi bíróra azóta sem leltek. Zűrzavar és rendetlenség lett úrrá közöttük odalgnt. Mindenki ott túr, fúr, ahol éppen akar. Torzom Borz pedig megsértődött és mogorvább lett a legzordabb borznál. Ám ami igaz az igaz, járás közben ma is az egész talpára lép. CSICSAY ALAJOS ford. Vajkai Miklós Fessétek ki a befejezetlen mozaikot úgy, ahogy a tervező elképzelte. GÁL SÁNDOR: Hét kerek erdőt bejártam. Halljátok csak, hogy mit láttam! A hét erdő közepében Hét vak varjú lakott éppen. Hét fészekben, hét fa hegyén, Hét fa leges-legtetején Hét kőtojást melengettek. Száz évesek is lehettek. Egyszer aztán szárnyra kaptak, Erdőt, fészket odahagytak. Hét kőtojásuk az égen Száll a Göncöl szekerében. JOZEF PAVLOVIC: ÁLOMKIÁLLÍTÁS Szép szombat reggel. A lakóházak-kinyitják álmos szemüket, a dunnákat szellőztetik. Igazából egy álomkiállítást rendeznek. Az egyik ablakból egy rózsaszín álom csüng, a másikból kék, mint az égbolt, a harmadikból zöld, akár a bab ... Némelyik álom hófehér. Másik, mint a nyár: virágos. Hirtelen beborul. Megjelennek az esőcseppek. A lakóházak elrejtik a dunnákat. Az ablakok becsukódnak. Nem lenne jó, ha eláznának a színes álmok ... 20
