A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-22 / 47. szám
NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK — KÖZÖS VONÁSOK (Nemzetközi finnugor kongresszus a Szovjetunióban) A nemzetközi finnugor kongresszusokat három olyan állam rendezi felváltva, amelynek területén valamilyen finnugor nyelvet beszélő népek és nemzetiségek élnek. Ez a három állam: Magyarország, Finnország és a Szovjetunió. Ezekben az államokban a legfejlettebb a fínnugrisztika is, az a tudományterület, amely a finnugor népek és nemzetiségek eredetével, történelmi fejlődésével, anyagi és szellemi kultúrájával foglalkozik- Különböző szakterületek — a nyelvtudomány, a régészet, az antropológia, a történelemtudomány, a néprajz, a folklorisztika és az irodalomtudomány — művelői ismertetik a kongresszus egyes szekcióülésein legújabb eredményeiket. A legutóbbi — sorrendben immár a hatodik — nemzetközi finnugor kongresszust ez év júliusának második felében rendezték meg a Komi ASZSZK fővárosában, Sziktivkarban. Európa, Ázsia és Észak-Amerika 19 országából több mint nyolcszázan jöttek el a kongresszusra, amelynek a központi témája így hangzott: „Az uráli és a finnugor nemzetiségek nyelve, etnikai sajátosságai, kultúrája, történelme és jelene". Noha a tanácskozás teljes terjedelmében felölelte a finnugrisztikát. beleértve a magyarok, finnek, észtek és a karélok nyelvének és kultúrájának problematikáját is, az érdeklődés előterében mégis azok a finnugor népek és nemzetiségek álltak, amelyekkel a korábbi tanácskozásokon kevesebbet foglalkoztak. Ezek a következők : a komik (zűrjének és a komi-permjákok (a Szovjetunió európai részének északkeleti területein élnek), az udmurtok (a komik lakta területektől délre, a Káma folyó alsó folyásánál élnek), a marik (cseremiszek) és a mordvinok (a Volga középső folyásánál laknak). s végezetül a hantik (osztjátok) és a manysik (vogulok. ök Nyugat-Szibériában élnek). Az említett népcsoportok a megfelelő autonóm köztársaságok, illetve autonóm területek lakosságának többségét alkotják. Van saját irodalmi nyelvük, iskolahálózatuk, kulturális és tudományos intézményeik, irodalmuk és művészetük. E népcsoportok kutatói jelentősen hozzájárultak a kongresszus célkitűzésének megvalósításához. ElőadásaSzilva József fametszete ik az irodalomtudományi szekció tanácskozásainak is a magvát képezték. E népek és nemzetiségek sajátos és gazdag folklórkincse nálunk éppúgy ismeretlen, mint egykori és mai irodalma. A cári Oroszországban elképesztő nyomorban, elmaradott viszonyok között éltek, a nacionalista nyomás óriási teherként nehezedett rájuk. Ennek ellenére hazafias és öntudatos értelmiségük önfeláldozó erőfeszítésének köszönhetően kibontakozott saját kultúrájuk. Számos művészi értékű irodalmi alkotás született, amely a nép sorsát tükrözte, a szabadság és a szebb jövő utáni vágyakozását fejezte ki. A komik, az udmurtok. a marik és Oroszország többi népének és nemzetiségének életében a nagy októberi szocialista forradalom jelentett gyökeres változást: szétzúzta a „népek börtönét" és megteremtette e népek szabad fejlődése számára a megfelelő anyagi és szociális feltételeket. A hantik és a manysik irodalma csak a forradalom után az irodalmi nyelv létrejöttével bontakozhatott ki. És mégis, e hét és félezer főt számláló manysi nemzetiségből származik a Szovjetunióban és a Szovjetunió határain túl is jól ismert költő és prózaíró Juvan Seszta/ov. Az irodalomtudományi kutatás szervezési bázisát az említett autonóm köztársaságokban a Szovjetunió Tudományos Akadémiája részlegeinek intézetei, főiskolai tanszékek, az autonóm köztársaságok minisztertanácsának reszort kutatóintézetei képezik. Fokozatosan feltárták népük irodalmának történetét, egész sor irodalomtudományi tanulmánygyűjteményt ésjnonográfiát jelentettek meg a legjelentősebb szerzőkről. A szépirodalmi és irodalomtudományi könyvtermésböl rendezett kiállítás alapján a kongresszus résztvevői képet alkothattak maguknak az elvégzett munkáról. Az irodalom területén végzett kutatások legfrissebb eredményeit az irodalomtudományi szekcióban ismertették. Az elhangzott beszámolók a finnugor irodalmak és tudományos vizsgálatuk néhány kulcsproblémájára világítottak rá. Egy részük az elméleti kiindulási pontokat, az irodalomtudományi fínnugrisztika módszertani elveit, a finnugor irodalmak legújabb fejlődési korszakának irodalomtörténeti feldolgozásával kapcsolatos módszereket, e korszakok értelmezésének ideológiai szempontjait stb. érintette. Szó volt az irodalomtörténész személyiségének szerepéről a mű közvetítésében, a kritikai gondolkodás helyzetéről az egyes finnugor népek irodalomtudományában. Figyelmet keltett az irodalmi közösségek problematikája, továbbá az irodalmak közötti kapcsolatok és a tipológiai összefüggések kérdésköre. Ez utóbbi kérdések törvényszerűen felvetődnek a finnugor irodalmak kutatásának jelenlegi időszakában: ez a kutatás a nemzeti sajátosságok és a közös vonások pontosabb meghatározását célozza. Ezek az irodalmak földrajzilag ugyan közelebb vannak egymáshoz mint például a magyar és a finn irodalom, viszont a nyelv, a történelmi fejlődés, a folklór- és irodalmi hagyományok sajátosságai, más indoeurópai vagy uralaltáji népek kultúrájához fűződő kapcsolataik az uráli finnugor irodalmakat is lényeges és kevésbé lényeges dolgokban megkülönböztetik egymástól. E különbözőségek a komparatív vizsgálatok tárgyát képezik. Egy további témakört alkottak a finnugor irodalmak stíluskérdései, irányzatai, műfajai. A folklór- és a nemzeti hagyományok irodalomalakitó szerepéről szintén sokat vitatkoztak. A szekció munkájába a csehszlovák résztvevők is aktívan bekapcsolódtak. A bmói Richard Praiák a cseh-finn kulturális kapcsolatok múltbeli és jelenlegi helyzetéről és a cseh Kalevala-fordításokról beszélt. E sorok írója Illyés Gyula, Déry Tibor és Juhász Ferenc atomháborúellenes nagyterjedelmű epikus költeményeit elemezte. Amint már említettem, a tanácskozás nem korlátozódott csupán a központi témára. Kellő figyelmet szenteltek a többi finnugor nép anyagi és szellemi kultúrájának is. A finnek nemzeti eposza, a Kalevala megjelenésének 150. évfordulója alkalmából elemezték ezt a művet, történelmi-társadalmi összefüggéseit és nemzetközi fogadtatását. Számos előadó foglalkozott a finn, a magyar, a karéi és az észt irodalom múltjával és jelenével. A kongresszus szervezői nemcsak a tanácskozáshoz teremtettek optimális feltételeket, hanem ahhoz is, hogy a résztvevők minél alaposabban megismerkedhessenek a komi nép kultúrájával és mindennapjaival. Sziktivkar a köztársaság gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális életének központja. Ennek az alig kétszázezer lakosú városnak színháza, opera- és balett-társulata, filharmóniája, állami dal- és táncegyüttese és képzőművészeti galériája van. A kongresszust különböző kulturális rendezvények, exkurziók és kirándulások, kiállítások és tárlatok egészítették ki. A kongresszus résztvevői felkeresték a komi irodalom megalapítójának, Ivan Kuratovnak a szülőhelyét is. Kuratov 1839-ben Kibra faluban született, ez ma a költő nevét viseli. Szerény körülmények között nőtt fel, tanítói képesítést szerzett. Az irodalom és a filozófia érdekelte, alapos ismereteket szerzett az orosz és a világirodalomról. Az orosz ábécé nyomán megalkotta a komi ábécét, anyanyelvén írt verseket és komira fordította Schiller, Heine, Bums, Béranger, Horatius Anakreón költeményeit. Jól ismerte F’uskin, Lermontov, Sevcsenko költészetét, az orosz forradalmi demokraták műveit. Haladó gondolkodása miatt a cár száműzte; Turkesztánban halt meg alig harminchat évesen. Tervezett műve, amellyel népét kívánta szellemileg felemelni csak torzó maradt. A komi irodalom más úttörőinek is hasonlóan tragikus vagy beteljesületlen sors jutott osztályrészül a cári Oroszországban. A komi irodalom csak a nagy októberi szocialista forradalmat követően bontakozhatott ki. A szocialista komi írók első nemzedéke a klasszikus orosz és a fiatal szovjet irodalmon nevelkedett és sokat merített a komi népköltészet gazdag forrásából is. Seregnyi tehetség rajzott ki: Viktor Szavin (1888—1943) költő és drámaíró; Venjamin Csisztaljov (1890—1939) a művészi forma sokoldalú mestere; Mihail Lebegyev (1877—1951) költő és drámaíró; VaszHij Utkin (1895—1981) nyelv- és irodalomtudós, aki a gyermek- és ifjúsági irodalom terén is érdemeket szerzett. Soraikat nem sokkal később a második nemzedék tagjai erősítették meg: VaszHij Juhnyin (1907—1960), az egyik legjobb komi regényíró; Szerafim Popov (1913) költő; Jakov Rocsev prózairó; tvan Izjurov novellista és esszéíró. Az utóbbi években Ivan Kuratov születésének évfordulója alkalmából rendszeresen megrendezik a komi költészet fesztiválját. Itt a költők verseiket szavalják, a műfordítók pedig Kuratov müveit idegen nyelveken adják elő. Az ünnepséget összekötik a népművészeti folklóregyüttesek seregszemléjével. A kuratovi ünnepség állandó közönségét az idén a nemzetközi finnugor kongresszus több száz résztvevője is gyarapította. A helybéliek a hagyományokhoz híven ünnepi népviseletbe öltözve üdvözölték a vendégeket és mezei virágokból font koszorúkkal ajándékozták meg őket. A fesztiválon a különböző nemzedékeket képviselő jeles komi írók léptek fel: Jevgenyij Kozlov nemzeti művész, Ivan Toropov, Gennagyij Juskov, Albert Vanyejev és mások. A költészeti és folklórfesztivál után megtekintettük Ivan Kuratov emlékszobáját. Egy további tudományos rendezvényre is sor került a kongresszus időpontjában: a Kuratov-előadások tizenhetedik ciklusára. Ezek a tudományos ülések a költő életének és életművének, nemzetközi visszhangjának mind mélyebb és sokrétűbb megismerését segítik elő. Sziktivkar a köztársaság élénk irodalmi életének is a centruma. Itt található a Komi ASZSZK írószövetségének a székhelye, itt jelenik meg a Vojvüv kodzub (Észak csillaga) irodalmi havilap. A Jugid tuj (Fényes út) napilag kulturális rovata is sok helyet szentel az irodalomnak és az irodalmi életnek, akárcsak a komi rádió és televízió. A komi írók műveit nem csak komi nyelven adják ki. A legjobb alkotások — orosz nyelven — eljutnak a Szovjetunió más anyanyelvű olvasóihoz is. Nagy figyelmet fordítanak az irodalmi utánpótlás nevelésére. Az idén jelent meg a fiatal komi szerzők antológiája Parma gor címmel. A gyermekek irodalmi fejlődését szolgálja a Bikiny (Szikrácska) folyóirat, amely megjelenteti irodalmi és képzőművészeti alkotásaikat. A 6. nemzetközi finnugor kongresszus tudományos eredményei mellett azért is jelentős volt, mert a résztvevők megismerkedhettek a komi nép történelmével és jelenével, sajátos művészetével és irodalmával. KAROL TOMIS 10
