A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-01 / 44. szám
nyomomban maradt porfelhő talán még este is jelzi, merre is jöttem délután. Lajos Árpád a kishíján háromszáz hektáros szőlőskert állapotáért felelős. Felelős és rendkívüli felelősséggel végzi a munkáját, de a példátlan téli fagykárokért senki sem okolhatja, nem is okolja őt. Mert a tavaszi fagyok ellen még meg lehet kísérelni a harcot — persze egy kis ültetvényen csupán, nem pedig háromszáz hektáron. De a téli fagy ellen nincs fegyver. Hát igen, emlékezünk még a harminc fokos hidegekre, de a szőlők láttán a jó gazda most, az őszi plusz harminc fokban érzi igazán azt a téli mínusz harmincat. Pedig hát itt, Dunamocson még szerencsésnek is mondhatják magukat. A szőlőskert évi tizenhétmilliós haszna most csak leányálom marad. Úgy becsük, a korábbi esztendők átlagának az idén csak a húsz százaléka terem meg, de a legtöbb helyen még ennyi se, vagy még pontosabban mondva: semenynyi. Még szerencse, hogy a csemegeszőlők úgy-ahogy hoztak már valami pénzt, no meg hogy a felvásárló — tekintettel a rendkívül rossz termésre — két koronánál is több felárat fizet. Bezzeg, a borüzemek előtt most nem kell sorakozni félnapokat, meg egész éjszakákat várni a leadásra. Itt, Dunamocson, a Duna melletti telepítéseket, meg a magasabb fekvésű dombhátakon voltak olyan foltok, ahol száztíz mázsát is szedtek, de bizony, a máskor két-háromszáz szüretelőtői hangos szőlősorok között most csak húsz-huszonöt asszo,ny keresgéli a silány fürtöket. Meg is látszik még a kedvükön is. — Még a seregélyek se nagyon támadnak — mondja lehangoltan Lajos Árpád. ' •7 • • • Az öreg Ignác bácsit megmosolyogták a szomszédok, amikor szeptember elsején telepalántázta a kertjét salátával. Megkergült az öreg — mondták. — Azt hiszi, ebből még saláta lesz. És íme, október tizedikén kivágta az első félezer fej salátát. Csak hát nem kellett ám a felvásárlónak. így most a saláta — mint az idén oly rengeteg kerti termék — ott rothadt meg a ládákban. Szomorú állapot. Ennek csak az örül, aki így akarja. De hát ki akarja így? Nyilván senki. Csak éppen így van. • • • Ősz van, ragyogó. Fénnyel, gondokkal, bőséges kukorica- és cukorrépaterméssel gazdag, szőlőben siralmas, de egyébként remek ősz. Aggódnak hát a borivók ... Kép és szöveg KESZELI FERENC Lajos Árpád Siralmas ám a szőlők állapota ... — Több mint siralmas. Katasztrofális — igazítanak ki szinte kórusban mind az öten, akik a dunamocsi szövetkezet egyik tavaszi szőlőültetvényén kordonoznak. Pedig hát nem is ezt a szőlőt illettem a siralmas jelzővel, mert szentigaz, hogy ennél szebbet ezen az őszön keresni kellene. Váltunk néhány lehangoló mondatot, aztán indulok megkeresni Lajos Árpádot, valahol fent a dombok hátán, ahol szüretelnek. Rossz helyen fordulok le a főútról, így aztán hat kilométeres szakaszon, egy végeláthatatlan akácerdön át jutok el a szüretelőkhöz, — olyan poros úton, hogy a félő, ott pusztul a drága vetőmag a száraz földben. De hát mit tehetnek ilyenkor a föld hasznáért felelős emberek, akiknek döntési kényszerét aligha irigyelhetné meg bárki is. Ha várnak a vetéssel, jöhetnek az esők, aztán a fagyok, és ... Országos, sőt európai gond ez mostanság. • • • 13
