A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-25 / 43. szám

Csak egy percre. Egy különleges, izgalmas hobbi kiváló képvi­selője RÁCZ TIBOR bűvész. Ez a tehetséges és fiatal mágus már egy évtizede van a pályán. Közben elektromómöki diplomát szerzett, de szabad idejében hű maradt régi álmához: a varázslatok mesevilágához. Jó­magam a szeptemberben Bratislavában ren­dezett bűvészrandevú, a Magiefestival '85 keretében beszélgettem vele. — Hogy határoztad el. hogy bűvész leszel? — Gyerekkoromban mindig bámulattal néztem a bűvészeket. Aztán fölfedeztem egyszer egy büvészkönyvet, amit hónapokig forgattam. Első fellépésem még gimnazista­ként, egy iskolai rendezvényen volt. Húszé­ves voltam, amikor előadóművészi működési engedélyt kaptam. — A kézügyességen kívül milyen adottságokkal kell rendelkeznie egy jó bűvésznek? — Ha a bűvész a mutatvány közben be­szél, akkor jó beszédkészséggel és improvi­zációs készséggel kell rendelkeznie. Ha vi­szont zenére mutatja be varázslatait, akkor fontos a megfelelő színpadi mozgás, a jó koreográfia, az arcjáték, hogy el tudja hitetni a közönséggel, amit csinál. — Általában hogyan csinálják a bű­vészmutatványokat? — Elsősorban érzék, alkalmasság, belső megfelelés kell a varázslatokhoz. Önmagá­ban azonban mindez kevés, ezért rengeteg gyakorlás — és újból csak gyakorlás szüksé­ges. — Mennyi ideig gyakorolsz egy-egy trükköt? — Próbálkoztam egyszer egy karikajáték­kal, évekig hiába gyakoroltam. Később, a módosított változat betanulása is hat hóna­pot vett igénybe. — A bűvészet — művészet? — Feltétlenül. Elvégre a különböző jól be­gyakorolt mozgássorozatokon kívül a bűvész színpadi szereplésének okvetlenül van eszté­tikuma is. És az sem mindegy, hogy produk­ció közben hogyan fogunk meg egy pénzda­rabot, egy osszecsomózásra szánt kötelet, vagy ötven kártyát. — Miért használsz többes számot? — Mert aki csak valamennyire is komo­lyan foglalkozik a büvészettel, annak ez amolyan irattan törvény. Nem dicsekvéskép­pen említem, de bárki megfigyelheti, hogy aki a színpadon megtanult már szépen mo­zogni, az elöbb-utóbb a magánéletre is átvi­szi a kulturált testtartást. Az ilyesmi a bű­vészklubokban figyelhető meg a legjobban. — Eszerint a hazai mágusoknak klub­jaik is vannak? — Szlovákiában több mint kétszáz taggal kereken tíz kisebb-nagyobb büvészklub mű­ködik. Többségük művelődési otthonok és szakszervezeti üzemi klubok védnökségét él­vezi. A tagok itt rendszeresen összejámak. bemutatják egymásnak a varázslataikat, esetleg megbírálják egymás munkáját. Mindez jelentős segítség a továbbfejlődés­ben, az új ismeretanyag gyarapításában. — Vannak a bűvészeinek szakterüle­tei is? — Természetesen. Önálló kategória pél­dául a manipuláció, az illúzió, vagy a komi­kus bűvészet is. Az apró tárgyakkal való bűvészkedésnek mikromágia a neve. — Neked melyik a kedvenc „műfa­jod"? — A manipuláció, amit nemcsak én, ha­nem a szakirodalom is a mágia egyik legne­hezebb formájának tart. (mik-) LEONARD WALÜCHJ: ANTIANYAG Az üzem főmérnöke beront az igazgató dolgo­zószobájába. Kezében szorongat valamit: Egy plasztilinra emlékeztető anyag jókora darab­káját. — Igazgató elvtársi — kiáltja lelkesen. — Gratulálok! A kísérlet nagyszerűen sikerültI íme... ezt kaptuk! Az igazgató kissé félrehúzódik. — Hm... — hümmög bizonytalanul — valóban... ez De mi ez? Eddig még nem sikerült kideríteni. De folytatjuk a kutatást — Hm... — mintha csillogna... — Csak a fény esik rá. Sötétben pedig foszforeszká! — És fennmarad a víz felszínén ? — tuda­kolja az igazgató. — Fennmarad. — Zsugorodik? — Egyelőre nem állapítottuk meg. Az igazgató bólint és elgondolkodik. — Texipexythez hasonlít. — Aligha. A texipexyt füst nélkül ég. Ez pedig szörnyen kormoz — És alacsony hőmérsékleten hogyan visel­kedik? — Recseg. — Ebben az esetben pixifixon. — Dehogy, igazgató elvtárs! Ha pixifixon volna, akkor már régen a levegőbe repültünk volna! Az igazgató mindenesetre még távolabb húzódik. • — No és szeszben oldódik ? — De még mennyire! — No és? — Megjárja.. meg lehet inni. — Akkor ez fixitoxon. — Eleinte mi is így gondoltuk. A fixitoxon azonban intenziven lélegzik. — És ez? — Nem lélegzik. Az igazgató haragra gerjed. — Akkor hát végeredményben mit állítot­tak elő? A patkányok felfalják? — Felfalják. De megdögtenek tőle. — És a legyek? — A legyeknek nem árt — Ebben az esetben nem más, mint klexi­­loxon-dup/ex. — Akkor már inkább lexiklapson-triplex. A klexiloxon ugyanis habzik. — A lexiklapson viszont elpárolog. — Akkor talán klepixon. — Vagy talán antianyag... — Az igazgató magában motyog. Ez azt jelenti, hogy komoly döntésre készül. — Hát nem főmérnök elvtárs — jelenti ki végül — fene vigye ezt a válasz­tékbővítést! Holnaptól kezdve újra ablakgittet fogunk gyártani... Fordította: Gellért György Jogi tanácsok------—---------------------------------------­Barátom mesélte azt a történetet, amely téli üdülésekor a hegyekben történt meg vele. El­mondta. hogy amíg a vendéglőben ebédelt, ellopták slkabátját minden hivatalos okmányát és 2 500 koronáját. Beszélt a vendéglő igazga­tójával és kérte a kár megtérítését. Az igazgató azonban azt válaszolta, hogy a fogas falán jól látható a felirat miszerint az üzem az őrizetle­nül hagyott tárgyakért nem felel, s ezért nem érti, mit akar tőle. Nekem ez hihetetlennek tűnik. Kérem önt, jogi szempontból tájékoztas­son az ilyen esetekről. W. Géza Komárom (Komárno) Az ön által leírt esettel a Polgári Törvény­­könyv 433-as paragrafusa foglalkozik. Esze­rint a megőrzésre otthagyott tárgyak eltulaj­donításáért azok a szervezetek vonhatók fe­lelősségre, amelyek elszállásolási szolgálta­tásokat nyújtanak. Akkor igényelhető továb­bá kártérítés, ha az állampolgár a különböző intézmériyekben az arra kijelölt helyeken hagyja személyes tárgyait. A felelösségrevo­­nás abban az esetben is helyénvaló, ha őrzött garázsból lopnak el gépkocsit. Mivel az ön barátjának esete a második csoportba tartozik a továbbiakban már csak az ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozom. Elsősorban arra kell rámutatni, hogy az üzemben kitett felhívás, miszerint „az őrizet­lenül hagyott tárgyakért nem felelünk" nem mentesíti az üzemet a felelősség alól. A Polgári Törvénykönyv azt is kimondja, hogy az üzem megegyezéssel sem mentesülhet a ' felelősség alól. A leírt esetben szereplő szer­vezet felelőssége azért is indokolt, mert olyan tevékenységet folytat, amely rendsze­rint (nem kivételesen) a személyi tárgyak megőrzésével jár. A síkabát kétségkívül olyan tárgy, amely­nek leadása a ruhatárba rendszerint össze­­, függ a hegyi üdülőközpont vendéglőjében nyújtott szolgáltatások igénybe vételével. A második feltétel azonban az, hogy a tárgya­kat az arra kijelölt helyen hagyja a vendég. A kabátok esetében ez a hely rendszerint a ruhatár, ahol az üzem dolgozója átveszi megőrzés céljából. Ha a vendéglőben nincs ruhatár, akkor az üzemben elhelyezett, ruha­fogasokkal ellátott fal tölti be a ruhatár szerepét. Ezek után elmondhatjuk, hogy az ön barátjának keletkezett kárért az a vállalat a felelős, amelyhez a szóban forgó vendéglő tartozik. A felelősség azonban korlátozott, olyan értelemben, hogy ékszerekért, pénzért és más értéktárgyakért (betétkönyvek, érték­papírok, váltók, csekkek) csak 1 000 korona ; értékig felelős. Ez a korlátozás csak akkor érvényes, ha a kárt az üzem dolgozói okozták, továbbá, ha ezek a tárgyak a megőrzőben voltak elhe­lyezve. Az a korlátozás azért van, hogy az értéktárgyakat mindenki adja megőrzőbe, ahol minden korlátozás nélkül felelnek értük. Ha az ön barátjának síkabájta valóban a , vendéglőben található fogason volt, akkor kártérítést követelhet a vendéglátóipari ' üzemtől. E szempontból fontos a Polgári ; Törvénykönyv 436-os paragrafusa, miszerint a kártérítési jogot azonnal kell érvényesíteni. A paragrafus szerint a jogigény megszűnik, ha a károsult nem érvényesíti jogát attól a naptól számított 15 napon belül, amikor tudomást szerzett a kárról. Ha az üzem nem téríti meg a kárt. a károsult bíróság útján kérheti a kártérítést, mégpedig legkésőbb két évvel azután, hogy a szervezetnél próbál­ta érvényesíteni jogát. Az elmúlt év júliusában női karórát vásároltam, ' amelynek szavatossági ideje 12 hónap. Decem­berig az óra háromszor volt javítóban és ez év januárjában ismét elromlott. Mondja, mit kell tennem 7 Hiszen azért vettem az órát hogy használhassam, s nem pedig azért hogy állan­dóan javítóba vigyem, bár a javítás díjtalan. Jogszabályaink között létezik valamilyen rende­let amelynek értelmében a sok javítás helyett kérhetem az óra árának visszafizetését 7 Ha igen, azt szeretném kérdezni, hogyan kell az ilyen esetben eljárni? K. Ildikó Komárom (Komárno) Az ön által leírt esetet a Polgári Törvény­könyv úgy oldja meg. hogy a vásárlónak abban az esetben van joga a termék vissza­­cserélésére vagy a vásárlási szerződés fel­bontására, ha kijavítható hibáról van szó, de a vásárló az ismételt meghibásodás vagy több hiba miatt nem tudja használni állan­dóan a terméket. Tekintettel arra, hogy az ön órája a szavatossági idő alatt háromszor elromlott és a hiba többször előfordult, tehát nem tudja használni, joga van arra, hogy a Polgári Törvénykönyv 251-es paragrafusa szerint járjon el. Az állampolgárjoga, hogy eldöntse: kicse­réli az árut vagy felbontja a vásárlási szerző­dést. Abban az esetben, ha a szervezet a vásárló kívánsága ellenére sem tudja kicse­rélni a terméket, akkor az állampolgár köte­les elfogadni a másik lehetőséget, vagyis a szerződés felbontását. Ebben az esetben a vásárló visszaadja a hibás terméket, a keres­kedelmi szervezet pedig köteles visszafizet­ni a termék árát. Ezzel tehát válaszoltam az ön kérdésére. Kérdésének második részében arra kíván­csi, hogy mi az eljárás a hibás termékért való felelősség érvényesítésekor. E kérdés megol­dása során abból kell kiindulni, hogy a vásár­lónál, aki a már említett körülmények mellett a vásárlói szerződés felbontása mellett dön­tött, egyoldalú akaratról van szó, amit bármi­lyen formában érvényesíthet. Világosan ki kell azonban belőle tűnnie, hogy a vásárló fel akarja bontani a vásárlói szerződést. A hibás áruért a felelősséget és a vásárlói szerződés felbontásával kapcsolatos jogot annál a ke­reskedelmi szervezetnél kell érvényesíteni, ahol a terméket vásárolták. Elég, ha a szol­gáltatást nyújtó üzemegység közvetítésével érvényesítik ezt a jogot. Ha azonban a garan­cialevélen fel van tüntetve a javító üzem neve, az állampolgár köteles itt érvényesíteni a már említett jogát. Az órával együtt és a garancialevéllel együtt tehát elmegy abba az üzletbe, ahol a terméket vásárolta, vagy a javítóba, s az üzlet vezetőjével közli, hogy fel akarja bonta­ni a vásárlói szerződést, esetleg kéri az óra kicserélését. Abban az esetben, ha a felelős­ség megállapítására való jogát a megfelelő szervezetnél és kellő időben érvényesítette és a megoldással nem elégedett, akkor joga­inak védelme érdekében a bírósághoz for­dulhat. A kellő időben azt jelenti, hogy a garanci­alevélen feltüntetett határidőn belül, vagyis az ön esetében a karóra vásárlásától eltelt 12 hónapon belül. Ezzel kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy a szavatossági időbe nem számit bele az az idő, amit az ön órája javitóbantöltött a szavatossági idő alatt. Ab­ban az esetben, ha a szervezet nem akar eleget tenni az ön kérésének, önnek joga van igazolást kérni arról, hogy mikor érvényesí­tette a vásárlói szerződés felbontásával kap­csolatos jogát. Ez az igazolás alapanyagként szolgál a bíróságon. Bizonyítja, hogy jogait a szavatossági idő alatt először a szervezetnél próbálta érvényesíteni. Ha ezt nem tudná bizonyítani, akkor a bíróság nem foglalkozik az ön ügyével. Figyelmeztetem önt arra, hogy a bíróságon jogát úgy kell érvényesíteni, hogy kérvényt nyújt be a szerződés felbontása jogosságá­nak elismeréséről. Mindezt attól a naptól számított három éven belül, amikor sikerte­lenül érvényesítette jogát a szervezetnél. Há­rom év múlva jogigénye elévül. Dr. FEJŐ i 19

Next

/
Thumbnails
Contents