A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-25 / 43. szám
Csak egy percre. Egy különleges, izgalmas hobbi kiváló képviselője RÁCZ TIBOR bűvész. Ez a tehetséges és fiatal mágus már egy évtizede van a pályán. Közben elektromómöki diplomát szerzett, de szabad idejében hű maradt régi álmához: a varázslatok mesevilágához. Jómagam a szeptemberben Bratislavában rendezett bűvészrandevú, a Magiefestival '85 keretében beszélgettem vele. — Hogy határoztad el. hogy bűvész leszel? — Gyerekkoromban mindig bámulattal néztem a bűvészeket. Aztán fölfedeztem egyszer egy büvészkönyvet, amit hónapokig forgattam. Első fellépésem még gimnazistaként, egy iskolai rendezvényen volt. Húszéves voltam, amikor előadóművészi működési engedélyt kaptam. — A kézügyességen kívül milyen adottságokkal kell rendelkeznie egy jó bűvésznek? — Ha a bűvész a mutatvány közben beszél, akkor jó beszédkészséggel és improvizációs készséggel kell rendelkeznie. Ha viszont zenére mutatja be varázslatait, akkor fontos a megfelelő színpadi mozgás, a jó koreográfia, az arcjáték, hogy el tudja hitetni a közönséggel, amit csinál. — Általában hogyan csinálják a bűvészmutatványokat? — Elsősorban érzék, alkalmasság, belső megfelelés kell a varázslatokhoz. Önmagában azonban mindez kevés, ezért rengeteg gyakorlás — és újból csak gyakorlás szükséges. — Mennyi ideig gyakorolsz egy-egy trükköt? — Próbálkoztam egyszer egy karikajátékkal, évekig hiába gyakoroltam. Később, a módosított változat betanulása is hat hónapot vett igénybe. — A bűvészet — művészet? — Feltétlenül. Elvégre a különböző jól begyakorolt mozgássorozatokon kívül a bűvész színpadi szereplésének okvetlenül van esztétikuma is. És az sem mindegy, hogy produkció közben hogyan fogunk meg egy pénzdarabot, egy osszecsomózásra szánt kötelet, vagy ötven kártyát. — Miért használsz többes számot? — Mert aki csak valamennyire is komolyan foglalkozik a büvészettel, annak ez amolyan irattan törvény. Nem dicsekvésképpen említem, de bárki megfigyelheti, hogy aki a színpadon megtanult már szépen mozogni, az elöbb-utóbb a magánéletre is átviszi a kulturált testtartást. Az ilyesmi a bűvészklubokban figyelhető meg a legjobban. — Eszerint a hazai mágusoknak klubjaik is vannak? — Szlovákiában több mint kétszáz taggal kereken tíz kisebb-nagyobb büvészklub működik. Többségük művelődési otthonok és szakszervezeti üzemi klubok védnökségét élvezi. A tagok itt rendszeresen összejámak. bemutatják egymásnak a varázslataikat, esetleg megbírálják egymás munkáját. Mindez jelentős segítség a továbbfejlődésben, az új ismeretanyag gyarapításában. — Vannak a bűvészeinek szakterületei is? — Természetesen. Önálló kategória például a manipuláció, az illúzió, vagy a komikus bűvészet is. Az apró tárgyakkal való bűvészkedésnek mikromágia a neve. — Neked melyik a kedvenc „műfajod"? — A manipuláció, amit nemcsak én, hanem a szakirodalom is a mágia egyik legnehezebb formájának tart. (mik-) LEONARD WALÜCHJ: ANTIANYAG Az üzem főmérnöke beront az igazgató dolgozószobájába. Kezében szorongat valamit: Egy plasztilinra emlékeztető anyag jókora darabkáját. — Igazgató elvtársi — kiáltja lelkesen. — Gratulálok! A kísérlet nagyszerűen sikerültI íme... ezt kaptuk! Az igazgató kissé félrehúzódik. — Hm... — hümmög bizonytalanul — valóban... ez De mi ez? Eddig még nem sikerült kideríteni. De folytatjuk a kutatást — Hm... — mintha csillogna... — Csak a fény esik rá. Sötétben pedig foszforeszká! — És fennmarad a víz felszínén ? — tudakolja az igazgató. — Fennmarad. — Zsugorodik? — Egyelőre nem állapítottuk meg. Az igazgató bólint és elgondolkodik. — Texipexythez hasonlít. — Aligha. A texipexyt füst nélkül ég. Ez pedig szörnyen kormoz — És alacsony hőmérsékleten hogyan viselkedik? — Recseg. — Ebben az esetben pixifixon. — Dehogy, igazgató elvtárs! Ha pixifixon volna, akkor már régen a levegőbe repültünk volna! Az igazgató mindenesetre még távolabb húzódik. • — No és szeszben oldódik ? — De még mennyire! — No és? — Megjárja.. meg lehet inni. — Akkor ez fixitoxon. — Eleinte mi is így gondoltuk. A fixitoxon azonban intenziven lélegzik. — És ez? — Nem lélegzik. Az igazgató haragra gerjed. — Akkor hát végeredményben mit állítottak elő? A patkányok felfalják? — Felfalják. De megdögtenek tőle. — És a legyek? — A legyeknek nem árt — Ebben az esetben nem más, mint klexiloxon-dup/ex. — Akkor már inkább lexiklapson-triplex. A klexiloxon ugyanis habzik. — A lexiklapson viszont elpárolog. — Akkor talán klepixon. — Vagy talán antianyag... — Az igazgató magában motyog. Ez azt jelenti, hogy komoly döntésre készül. — Hát nem főmérnök elvtárs — jelenti ki végül — fene vigye ezt a választékbővítést! Holnaptól kezdve újra ablakgittet fogunk gyártani... Fordította: Gellért György Jogi tanácsok------—---------------------------------------Barátom mesélte azt a történetet, amely téli üdülésekor a hegyekben történt meg vele. Elmondta. hogy amíg a vendéglőben ebédelt, ellopták slkabátját minden hivatalos okmányát és 2 500 koronáját. Beszélt a vendéglő igazgatójával és kérte a kár megtérítését. Az igazgató azonban azt válaszolta, hogy a fogas falán jól látható a felirat miszerint az üzem az őrizetlenül hagyott tárgyakért nem felel, s ezért nem érti, mit akar tőle. Nekem ez hihetetlennek tűnik. Kérem önt, jogi szempontból tájékoztasson az ilyen esetekről. W. Géza Komárom (Komárno) Az ön által leírt esettel a Polgári Törvénykönyv 433-as paragrafusa foglalkozik. Eszerint a megőrzésre otthagyott tárgyak eltulajdonításáért azok a szervezetek vonhatók felelősségre, amelyek elszállásolási szolgáltatásokat nyújtanak. Akkor igényelhető továbbá kártérítés, ha az állampolgár a különböző intézmériyekben az arra kijelölt helyeken hagyja személyes tárgyait. A felelösségrevonás abban az esetben is helyénvaló, ha őrzött garázsból lopnak el gépkocsit. Mivel az ön barátjának esete a második csoportba tartozik a továbbiakban már csak az ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozom. Elsősorban arra kell rámutatni, hogy az üzemben kitett felhívás, miszerint „az őrizetlenül hagyott tárgyakért nem felelünk" nem mentesíti az üzemet a felelősség alól. A Polgári Törvénykönyv azt is kimondja, hogy az üzem megegyezéssel sem mentesülhet a ' felelősség alól. A leírt esetben szereplő szervezet felelőssége azért is indokolt, mert olyan tevékenységet folytat, amely rendszerint (nem kivételesen) a személyi tárgyak megőrzésével jár. A síkabát kétségkívül olyan tárgy, amelynek leadása a ruhatárba rendszerint össze, függ a hegyi üdülőközpont vendéglőjében nyújtott szolgáltatások igénybe vételével. A második feltétel azonban az, hogy a tárgyakat az arra kijelölt helyen hagyja a vendég. A kabátok esetében ez a hely rendszerint a ruhatár, ahol az üzem dolgozója átveszi megőrzés céljából. Ha a vendéglőben nincs ruhatár, akkor az üzemben elhelyezett, ruhafogasokkal ellátott fal tölti be a ruhatár szerepét. Ezek után elmondhatjuk, hogy az ön barátjának keletkezett kárért az a vállalat a felelős, amelyhez a szóban forgó vendéglő tartozik. A felelősség azonban korlátozott, olyan értelemben, hogy ékszerekért, pénzért és más értéktárgyakért (betétkönyvek, értékpapírok, váltók, csekkek) csak 1 000 korona ; értékig felelős. Ez a korlátozás csak akkor érvényes, ha a kárt az üzem dolgozói okozták, továbbá, ha ezek a tárgyak a megőrzőben voltak elhelyezve. Az a korlátozás azért van, hogy az értéktárgyakat mindenki adja megőrzőbe, ahol minden korlátozás nélkül felelnek értük. Ha az ön barátjának síkabájta valóban a , vendéglőben található fogason volt, akkor kártérítést követelhet a vendéglátóipari ' üzemtől. E szempontból fontos a Polgári ; Törvénykönyv 436-os paragrafusa, miszerint a kártérítési jogot azonnal kell érvényesíteni. A paragrafus szerint a jogigény megszűnik, ha a károsult nem érvényesíti jogát attól a naptól számított 15 napon belül, amikor tudomást szerzett a kárról. Ha az üzem nem téríti meg a kárt. a károsult bíróság útján kérheti a kártérítést, mégpedig legkésőbb két évvel azután, hogy a szervezetnél próbálta érvényesíteni jogát. Az elmúlt év júliusában női karórát vásároltam, ' amelynek szavatossági ideje 12 hónap. Decemberig az óra háromszor volt javítóban és ez év januárjában ismét elromlott. Mondja, mit kell tennem 7 Hiszen azért vettem az órát hogy használhassam, s nem pedig azért hogy állandóan javítóba vigyem, bár a javítás díjtalan. Jogszabályaink között létezik valamilyen rendelet amelynek értelmében a sok javítás helyett kérhetem az óra árának visszafizetését 7 Ha igen, azt szeretném kérdezni, hogyan kell az ilyen esetben eljárni? K. Ildikó Komárom (Komárno) Az ön által leírt esetet a Polgári Törvénykönyv úgy oldja meg. hogy a vásárlónak abban az esetben van joga a termék visszacserélésére vagy a vásárlási szerződés felbontására, ha kijavítható hibáról van szó, de a vásárló az ismételt meghibásodás vagy több hiba miatt nem tudja használni állandóan a terméket. Tekintettel arra, hogy az ön órája a szavatossági idő alatt háromszor elromlott és a hiba többször előfordult, tehát nem tudja használni, joga van arra, hogy a Polgári Törvénykönyv 251-es paragrafusa szerint járjon el. Az állampolgárjoga, hogy eldöntse: kicseréli az árut vagy felbontja a vásárlási szerződést. Abban az esetben, ha a szervezet a vásárló kívánsága ellenére sem tudja kicserélni a terméket, akkor az állampolgár köteles elfogadni a másik lehetőséget, vagyis a szerződés felbontását. Ebben az esetben a vásárló visszaadja a hibás terméket, a kereskedelmi szervezet pedig köteles visszafizetni a termék árát. Ezzel tehát válaszoltam az ön kérdésére. Kérdésének második részében arra kíváncsi, hogy mi az eljárás a hibás termékért való felelősség érvényesítésekor. E kérdés megoldása során abból kell kiindulni, hogy a vásárlónál, aki a már említett körülmények mellett a vásárlói szerződés felbontása mellett döntött, egyoldalú akaratról van szó, amit bármilyen formában érvényesíthet. Világosan ki kell azonban belőle tűnnie, hogy a vásárló fel akarja bontani a vásárlói szerződést. A hibás áruért a felelősséget és a vásárlói szerződés felbontásával kapcsolatos jogot annál a kereskedelmi szervezetnél kell érvényesíteni, ahol a terméket vásárolták. Elég, ha a szolgáltatást nyújtó üzemegység közvetítésével érvényesítik ezt a jogot. Ha azonban a garancialevélen fel van tüntetve a javító üzem neve, az állampolgár köteles itt érvényesíteni a már említett jogát. Az órával együtt és a garancialevéllel együtt tehát elmegy abba az üzletbe, ahol a terméket vásárolta, vagy a javítóba, s az üzlet vezetőjével közli, hogy fel akarja bontani a vásárlói szerződést, esetleg kéri az óra kicserélését. Abban az esetben, ha a felelősség megállapítására való jogát a megfelelő szervezetnél és kellő időben érvényesítette és a megoldással nem elégedett, akkor jogainak védelme érdekében a bírósághoz fordulhat. A kellő időben azt jelenti, hogy a garancialevélen feltüntetett határidőn belül, vagyis az ön esetében a karóra vásárlásától eltelt 12 hónapon belül. Ezzel kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy a szavatossági időbe nem számit bele az az idő, amit az ön órája javitóbantöltött a szavatossági idő alatt. Abban az esetben, ha a szervezet nem akar eleget tenni az ön kérésének, önnek joga van igazolást kérni arról, hogy mikor érvényesítette a vásárlói szerződés felbontásával kapcsolatos jogát. Ez az igazolás alapanyagként szolgál a bíróságon. Bizonyítja, hogy jogait a szavatossági idő alatt először a szervezetnél próbálta érvényesíteni. Ha ezt nem tudná bizonyítani, akkor a bíróság nem foglalkozik az ön ügyével. Figyelmeztetem önt arra, hogy a bíróságon jogát úgy kell érvényesíteni, hogy kérvényt nyújt be a szerződés felbontása jogosságának elismeréséről. Mindezt attól a naptól számított három éven belül, amikor sikertelenül érvényesítette jogát a szervezetnél. Három év múlva jogigénye elévül. Dr. FEJŐ i 19