A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-18 / 42. szám
Tudomány-technika_____ A JÖVŐ CSILLAGÁSZATI TÁVCSÖVEI A csillagászat a távoli égitestekről főleg az elektromágneses hullámok (ide tartozik a látható fény is) segítségével szerzi az ismereteket. A csillagászok feladata megmagyarázni a világűrből a Földre érkező sugárzásba „zárt" titkokat. A hullámhossz, intenzitás, irány és polarizáció — ezek az elektromágneses sugárzás ama tulajdonságai, amelyeken majdnem az egész csillagászat alapszik. A csillagász fő műszere a látható fény tartományában működő távcső. Amikor 1947-ben befejezték az 5 m-es mont palomari óriástávcső építését, a szakemberek azt hitték, hogy ezzel elérték a lehetséges legnagyobb átmérőt, hiszen a további méretnövelésnek műszaki, anyagi és egyéb problémák állták útját. Bizony sokáig kellett várni, míg a palomari távcsövet túlszárnyalták. 1975-ben fejezték be a Szovjetunióban egy 6 m-es távcső építését a Zelencsuk hegyen. Jelenleg a szakértők véleménye az, hogy messze túlszárnyalható ez az utolsó tükörméret, ha felhagyunk a ma már klasszikusnak mondható távcsövek tervezésével. Az új alapelvek a következők: több átlagos méretű távcső kombinálása, aránylag vékony tükör használata vagy nagyméretű „mozaiktükör" alkalmazása, könnyű állványzat (szaknyelven: szerelés) használata stb. Már az új elvek alapján készült egy többtükrös teleszkóp (MMT — Multiple Mirror Telescope). A Mont Hopkins hegyen felállított távcső hat 183 cm átmérőjű tükörből van összeillesztve, és ez egy 4,5 m-es tükörrel egyenértékű. Az ára háromszor olcsóbb mint egy hasonló méretű klasszikus műszeré. A tervezett texasi távcső 762cm-es főtükre ugyan egy darabból lesz, de nagyon vékony üvegből: az eddig „alkalmazott üvegpogácsa vastagsága" az 1 m-t is elérte, a mostani csak 16—20 cm vastag lesz. A tükörtartó és -támasztó rendszert számítógép fogja vezérelni. A távcső nem kupolában, hanem egy igen széles redőnnyel zárható, forgatható épületben lesz elhelyezve. A California Egyetem csillagászai is terveznek egy 10 m-es átmérőjű óriástávcsövet. A mozaik fötükröt hatvan darab, egyenként 1,4 m átmérőjű és csak 10 cm vastagságú szabályos hatszög alakú tükörelemből rakják össze. Az így létrehozott óriástükör tömege 15 t lesz (ez egy 4 m átmérőjű „klasszikus tükör" súlyának felel meg). Az Arizona Egyetem tervei között szerepel egy óriási távcsöállvány építése, melyben nyolc darab 5 m átmérőjű, vékony távcsőtükröt szerelnének össze. A rendszer egy 14 m átmérőjű tükörrel azonos fénygyűjtő képességű volna. A tervezett távcső tömege és ára nem haladná meg egy szokásos 4 m-es távcsövét. A hasonló elveken nyugvó brit terv hat darab 7,5 m-es tükörből álló rendszert akar megvalósítani. Az Európai Déli Obszervatórium (ESŐ) csillagászai sem akarnak elmaradni a nagyhatalmak konstruktőrjeitől, és ezért egy 16 m átmérőjű távcső tervein dolgoznak. A főtükröt 18 mozaiklemezből állítanák össze. Az elemek helyzetét és alakját ezredmásodpercenként szabályoznák az optimális kép elérése érdekében. A Szovjetunió csillagászati köreiben is folynak egy minden eddiginél hatalmasabb reflektor tervezésének munkálatai. Az elképzelések szerint egy 25 m átmérőjű teleszkópot készítenének, lényegében hasonló szerkezetűt mint a zelencsuki távcső. A különbség abban lenne, hogy a 1501 tömegű objektivet 500 darab 1,2 m-es mozaiklapokból állítanák össze. A segédtükör átmérője 6 m lenne. A hatalmas teleszkóp egy 91 m magas kupola alatt lenne elhelyezve. A Kitt Peak Nemzeti Obszervatóriumban már több mint tíz éve foglalkoznak néhány távcsötípus kifejlesztésén, ezeknél a rádiócsillagászatban már jól bevált konstrukciókat is alkalmaznának. A legegyszerűbbnek és legolcsóbbnak az „areciboi serlegnek" elnevezett terv mutatkozik. A 25 m átmérőjű objektívnek megfelelő, nem mozgatható gömbsüveget több száz, esetleg több ezer tükörelemből raknák öszsze. A mozgatható segédtükör egy hatalmas vázszerkezeten lenne elhelyezve. Egy másik elképzelés szerint a távcső egy hatalmas sícipőhöz hasonlítana. Ez a szerkezet egy függőleges tengely körül forgatható, vízszintes alapon állna és a „cipő" homorú 25 m széles és 75 m hosszú elejére szerelnék a fötükör mozaikelemeit. Mivel a fénygyűjtő felületnek csak egy részét tudnák felhasználni, a távcső egy 25 m-es tükörrel lenne egyenértékű. A cipö-tükörsáv fölött két pilléren lenné elhelyezve a segédtükör. Egy további terv a jelenleg működő 30 m-es átmérőjű rádiótávcsövek paraboloidantennáihoz lenne hasonlatos. A nagyon vékony tükörfelületet hatszögletű lapokból raknák össze. A segédtükör a fókuszban egy háromlábbal lenne rögzítve. Egy további változatban a távcsőkoloszszust egy ezzel 45°-os szöget bezáró síktükörből állítanák össze. A csillagok beállítását és követését a síktükömek az objektív körüli elforgathatása és az egész rendszernek egy függőleges tengely körüli forgathatósága tenné lehetővé. Minden különösebb nehézségek nélkül megépíthetönek mutatkozik egy távcsőrendszer építése. Ebben az esetben a 25 m átmérőjű főtükör helyett vele azonos felületű távcső-együttest építenének ki. Ez hat darab, egyenként 10,2 m átmérőjű reflektorból állna. Esetleg távcsövek rendszerét alkalmaznák, pl. 17 darab 6 m-es teleszkópot, 40 darab 4 m-es teleszkópot. 108 darab 2,4 m-es teleszkópot vagy 150 darab 2 m-es teleszkópot építenének. A távcsőrendszer különálló kupolákban állítanák föl. egymástól egyenlő távolságokban. Az egyes MUSKÁTLI A muskátli Dél-Afrikából származik, s hazájától Észak-Európáig mindenütt a kertek és ablakok dísze. Annak ellenére, hogy csaknem mindenhol ismert, elterjedt és kedvelt dísznövény, sokan jellegzetesen magyar virágnak tartják. Parasztházak ablakában, virágoskertben, erkélyen, tornácon, panelpaloták ablakában egyaránt virít. Tudós könyvek állítása szerint a föníciaiak jóvoltából került Görögországba. Neve görögül gólyacsőrt jelent, ezt a termés (a mag) gólyacsörre emlékeztető alakjától kapta. Piros, fehér, rózsaszín, bordó virágaival és zöld leveleivel kellemes szinhatást kelt. A muskátliról az első magyar nyelvű ismertetést Lippay János Posoni Kert című munkájában olvashatjuk. Persze nem csak tudományos könyvek foglalkoznak vele. Költők, dalszerzők kedves témája a pelargonium, azaz a muskátli. — g — távcsövekből a fénynyalábokat egy közös fókuszba vezetnék. Ennek az elrendezésnek van a legtöbb híve (már csak a rendelkezésre álló tapasztalatok miatt is); ez a távcsőváltozat egy 100 m-es műszernek megfelelő sajátosságokkal rendelkezik. A kanadai Dominion Asztrofizikai Intézet szakemberei is foglalkoznak 25 m-es teleszkóp építésével. Itt is kidolgoztak egy többtávcső-változatot: 72 darab 3 m-es távcsőrendszert helyeznének el egy nagy kupola alá, vagy esetleg gyűrűszerű épületbe, de nem kizárt a sokkupolás rendszer sem. Ezeknél az új óriástávcsöveknél nagy jelentősége lesz az ún. aktív optika használatának. Ez annyit jelent, hogy az egyes optikai és tartóelemek számítógépes vezérléssel komponálják össze a torzításmentes képet. Egy 25 m-es teleszkóp egyéves üzemeltetése alatt annyi fényt gyűjt össze, mint az eddig épített összes távcső a csillagászat egész történelme folyamán. A csillagászat terén tehát nem indokolt a pesszimizmus, hiszen ezekkel az óriástávcsövekkel a Világmindenség újabb titkait fedezhetik fel a szakemberek. SCHREIRICH LÁSZLÓ 16
