A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-04 / 40. szám

A Csemadok életéből SZÉLJEGYZET TÁBORI AJÁNDÉKMŰSOR ÓVODÁSOKNAK Ebben a műsorban több vendégegyüttes is szerepelt. így például a prágai Technik, a prešovi Karpatyanyin, a brnói Javomík, a Český Téšín-i Górnik és a budapesti Vasas. Önálló műsorban mutattuk be a budapesti Erkel Ferenc folklóregyüttest, továbbá a Ba­rátság virágai című műsorban szlovák, ma­gyar és ukrán együttesek fellépését. 1980-ban került sor a XXV. jubileumi gombaszögi Országos Kulturális Ünnepélyre. Az egyenes tévéadásban a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon legjobban szere­pelt gyermek- és felnőtt csoportok mutat­koztak be. Ezen az adáson kívül több műsor­­számot is filmszalagra rögzítettünk, amit Gombaszögi üdvözlet címen sugárzott a tévé, s amelyben a gortvai gyerekek a morva Kunovian, a michalovcei Zemplín, továbbá a szilicei és a magyarországi Vidróczky együt­tes lépett fel. A XXV. Országos Kulturális Ünnepélyen készítette a Csehszlovák Televízió az első színes felvételt Gombaszögi visszhang cí­men. Tévéstúdiónk a XXVI. Országos Kulturális Ünnepélyt is egyenes adásban közvetítette. Ezenkívül három műsort filmre rögzített. A Barátság virágai című műsorban a legjobb szlovák, ukrán és magyar gyermekegyüttese­­ket mutattuk be. A Képek Dél-Szlovákiából műsorban a legjobb falusi folklórcsoportok szerepeltek, és végül külön műsorban mutat­tuk be a kiváló magyarországi Bihari Együt­test. 1982-ben az Intervízió is érdeklődött a gombaszögi ünnepély iránt, s felajánlottuk neki az Egy hazában élünk című záróprogra­mot. Ez a műsor a nagy októberi szocialista forradalom 65. évfordulója tiszteletére ké­szült. Fellépett benne az Ifjú Szívek, az ekeli Tátika. Nagy tetszést aratott nézőink köré­ben a bodrogközi, királyhelmeci, nagyidai szilicei, borzovai csoportok együttes fellépé­se, továbbá a komáromi Hajós és a košicei Železiar együttes, valamint a magyarországi Bodrog fellépése. A XXVIII. és a XXIX. ünnepélyt a Csehszlo­vák Televízió csak egyenes adásban közvetí­tette. Ám az idei, XXX. ünnepély nagy teret kapott tévénk műsorában. Maga az egyenes adás 90 percig tartott annak ellenére, hogy az időjárás nem volt a legkedvezőbb. A bevezetőben a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara mutatta be Tibor Andrašovan Békevágy című szerzeményét. A pódiumon ezután az ünnepély kedves ven­dégegyüttese, az ukrán Salava csoportot láthattuk. Ezt követte a gömöralmágyi folk­lórcsoport, amely medvesalji táncokat muta­tott be. Nagy tapssal köszöntötte a közönség a štúrovói Kisbojtár gyermek folklórcsoport fellépését is. Az ünnepély zárószámát a Most u Jablunkova-i Goráié hazai lengyel folklóregyüttes műsora tette színessé. Mindent egybevetve, ha a Csehszlovák Televízió kassai stúdióját a gombaszögi ün­nepélyek közvetítésével kapcsolatban érté­keljük, azt hiszem, elégedettek lehetünk. Hi­szen a tévé archívumában filmszalagokon őrzött műsorszámok egy huszonnégy órás szünet nélküli műsorra is elegendők lehet­nek. A gombaszögi ünnepélyek ma már távlati­lag szerepelnek stúdiónk nemzeti, föderális és interviziós programtervében. A televízió és az ünnepély rendezői közös nyelvre leltek. Dallal és tánccal szilárdítják nemzeteink és nemzetiségeink együttélését közös hazánk­ban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság­ban. Dr. MÁRIA FTtASUCKOVÁ, a Csehszlovák Televízió dramaturgja Fotó: Prandi Sándor Az előzményekről Kilenc év alatt a nyári művelődési táborok­ban megfordult fiatalok jó része családot alapított, ám akik ragaszkodnak közülük a művelődésnek ehhez a módjához, továbbra is eljárnak a nyári táborokba, magukkal hoz­va immár cseperedő apró gyermekeiket is. Természetes, hogy a szaporodó gyermekse­reget is el kell foglalni valamivel — hogy közben szülője zavartalanul hallgathassa az előadást, bekapcsolódhassák a vitába —, lehetőleg olyasmivel, ami szórakoztatja, oko­sítja, ügyesiti. Érdekesnél érdekesebb programok várják már évek óta a nyári művelődési táborokba érkező kicsi és nagyobb gyerekeket, pedagó­gusok, művészek foglalkoznak velük, van játszóház, játékos beszédmüvelés, mese, gyermekszínház, vagy rajzolás, filmvetítés, egyebek. A választék bő és tovább bővíthető, a gyerekek örömére. Hogyan lehetne ezt az örömöt, a tábor mással össze nem hasonlítható hangulatát a táborba el nem jutó gyerekekkel is megízlel­­tetni? Évekkel ezelőtt volt már rá példa, hogy a művelődési táborban összegyűlt fiatalok közül néhányan bejárták a környék óvodáit, hogy versekkel, mesékkel, játékokkal szóra­koztassák a kicsiket. Németh Éva és Szénási Magda járási óvo­dai tanfelügyelők, a komáromi (Komárno) járási iskolaügyi szakosztály dolgozói nyúj­tottak segítséget Habán Ottónak, a Csema­dok KB dolgozójának, hogy a táborlakók által mese, zene, dal, játék formájában eljuttat­hassunk egy ajándékműsort a járás három óvodájába. Hogyan született a műsor? Először csak egy furulyánk meg egy do­rombunk volt, aztán csatlakozott hozzájuk egy gitár és egy mandolin, jó hangú gazdáik­kal együtt, meg két lány, helyben fellelhető „ritmushangszerekkel". A furulyás frissen végzett pedagógus, aki énekkart szeretne alapítani majdani munkahelyén, a gitáros fiú mérnöknek készül, a mandolinos tanárnak, a két lány nevelönö. Mi a közös bennük? Szeretik a gyerekeket, s maguk is szeretnek játszani, örömöt szerezni másoknak, átadni az összegyűjtött tudást, szépet. Összegyűltünk hát egy reggel, megbeszél­tük, mi az, amit mindannyian ismerünk vagy mit tanulhatunk meg gyorsan, a fiúk a dalo­kat a kéznél levő hangszerekre hangszerel­ték, teret hagyva a ritmusnak, a hangszerek bemutatkozásának, a muzsika szárnyalásá­nak. Összeállítottuk a műsort, este gyakorol­tunk, másnap tízkor pedig már robogtunk is a komáromi Csehszlovák Hadsereg utcai óvodába. A gyerekek az udvaron játszottak, amikor megérkeztünk. Nem túl nagy az óvoda belső udvara, de hangulatos. A fák, a zöld gyep jó háttérnek tűnt a muzsikához. Letelepedtünk hát körben a gyepre: egyik oldalon mi, a másikon a kíváncsi tekintetű gyerekek. Tet­szettek nekik az új hangzásban megszólaló általuk is ismert vagy először hallott népda­lok, megzenésített Weöres Sándor-versek, Kormos István, Móra Ferenc meséi. Nemes Nagy Ágnes verse. Nagy derültséget keltett a selyempapírba bújtatott fésű megszólalása, a „hangszer" vidám játékossága; élvezték a doromb brummogását is, meg az összeverő­dő kavicsok adta hangzást — a kavicshang­szert ők is kipróbálták. Majd játék követke­zett: az ismerős játékok mellé újakat is tanultunk, és az alkalmi zenekar muzsikájá­nak kíséretével jót játszottunk. Bár árnyék­ban is több volt harminc foknál, ez nem zavarta a hangulatot. Egy óra elteltével bú­csút vettünk a gyerekektől, majd rövid be­szélgetés után az óvoda nagyon kedves ve­zetőnőjétől is. A következő napon Örsújfalu (Nová Stráž)» új, korszerű óvodájába mentünk. Már a te­rembe lépéskor szemünkbe tűnt, hogy a hangszerek mennyire a gyerekek keze ügyé­be vannak helyezve: az alapos zenei nevelés hatását le is tudtuk mérni a gyerekek reagá­lásából. Az óvónők itt megszervezték, hogy a „szabadságon" levő óvodások és kisiskolá­sok is eljöjjenek aznap. Jól sikerült ez a délelőtt is. Időközben az alkalmi együttes néhány tag­jának haza kellett utaznia — de jöttek újak, kassai (Košice) és királyrévi (Kráľov Brod) zenészek, akik ugyanolyan örömmel, az első hívó szóra csatlakoztak hozzánk. Újabb pró- x. ba következett — és már mentünk is a komáromi kettes számú lakótelep Béke utcai óvodájába. A többszintes, új épület egyik termében a szlovák és a magyar osztályokba járó gyerekek együtt vártak bennünket. A megszólaló zene, a dal, a ritmus, az izgalmas játékok egyformán lelkesítették őket. Felsza­badultan tapsolták, ütötték a ritmust, táncol-1 tak a gyerekek. Ez a néhány nap is bizonyította: nagyon sok tehetséges fiatal zenész, énekes, vers­mondó, pedagógus van szerte az országban, aki szívesen vállalja (vállalná), hogy szabad idejében (a Duna Menti Tavasz Fürge Irkájá­nak idei mottója szerint) örömet hozzon a gyermekeknek. Alkalmat kell teremteni a! tehetséges fiatal emberek számára — mű­sorkészítésre való felkérésekkel, meghívá­sokkal —, hogy mindezt megtehessék, hi­szen akár minden faluban akad egy-egy olyan ember, aki képes ilyen kis együttest létrehozni, felkészíteni, összetartani. Hadd tolmácsoljam ezúton Neszméri Sán­dornak a Csemadok KB dolgozói nevében a nyári művelődési tábor zárásakor mondott köszönetét azoknak is, akik nem lehettek ott jelen, hogy önzetlenül segítettek a tábori ajándékmüsorok szervezésében és megvaló­sításában. HARASZTI MÁRIA 7

Next

/
Thumbnails
Contents