A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-27 / 39. szám

Tudomány-technika Konkoly-Thege Miklós (1842—1916) ó-gyallai földbirtokos 1871-ben elha­tározta, hogy vagyonát egy csillagvizsgáló („magánészlelde”) létrehozására fordítja. Ek­kor már több mint két évtizede szünetelt a rendszeres, tudományos szintű csillagászati megfigyelés Magyarország területén. A bics­kei csillagvizsgáló alapítóját és vezetőjét, Nagy Károlyt (1797—1868) a szabadság­­harc bukása után az osztrák hatóságok be­börtönözték, szabadulása után pedig emig­rációba kényszeritették (ott is halt meg), utódja nem támadt, ráadásul 1857-ben megszűnt a pestbudai tudományegyetem csillagászati tanszéke is, mert vezetőjét Mayer Lambertet (1795—1865) más fela­dattal bízták meg. Konkoly-Thege Miklóst tehát a magyar csillagászat újjáteremtöjének is nevezhetjük, de ennyiben korántsem me­rül ki az érdeme, hiszen ó-gyallai (ma: Hur­banovo) obszervatóriuma műszereit és fel­szereltségét tekintve európai színvonalú volt. A földbirtokosból lett tudós nagy körültekin­téssel és alapossággal végzett megfigyelése­ire — elsősorban a napfoltokat, bolygókat, meteorokat, kisbolygókat és az üstökösöket tanulmányozta — a külföldi szakmai körök­ben is felfigyeltek. Ó-gyalla a múlt század nyolcvanas éveitől kezdve a magyarországi csillagászképzés egyik fontos központja is lett, számos később híressé lett csillagász — pl. Kövesligethy Radó (1862—1934), Tass Antal (1876—1937), Harkányi Béla (1869—1932) — itt kezdte tudományos pályafutását. Az első világháború befejeződése után a műszerek egy részét elszállították, de a csil­lagvizsgáló — most már a csehszlovák állam tulajdonaként — tovább működött. A felszadulást követő évtizedekben egyre bővült az obszervatórium műszerállománya, szakmai szempontból azonban kissé átala­kult az intézmény. Létrejött egy önálló geofi­zikai és meteorológiai intézet, az egykori csillagvizsgálót pedig a tudományos isme­retterjesztés szolgálatába állították, jóllehet ma is végeznek nap-megfigyeléseket spekt­roszkópiai műszerek segítségével. A csillagvizsgáló korszerű planetáriumát évente többtucat diákcsoport keresi fel, a bemutató előadások nagyon népszerűek. Állnak még a Konkoly-Thege által építtetett kupolák is, kettőben komoly távcsövek talál­hatók, amelyeket elsősorban amatör csilla­gászok használnak. Hurbanovón van a szlo­vákiai amatőr csillagászok központja, itt szerkesztik a Kozmos című folyóiratot is. Az utóbbi években egy további nevezetes­sége is van a csillagvizsgálónak: otthont ad a Konkoly-Thege Miklósról elnevezett nyári amatőrcsillagászati tábornak, amelyet a Du­­naszerdahelyi (Dun. Streda) Járási Népmű­velési Központ csillagászati kabinetje szer­vez a járásban tevékenykedő amatőr csilla­gászati szakkörök tagjai számára. Az első amatör-csillagászati szakkörök a hetvenes évek közepén alakultak meg a Dunaszerdahelyi járásban, elsősorban Bö­­dők Zsigmond kezdeményezésére, aki auto­didakta módon képezte magát kiváló amatőr csillagásszá, s úgy vélte, sok gyermek titkos vágyát sikerül valóra váltani azzal, hogy átadja nekik azokat a tapasztalatokat, ame­lyeket ő még egyedül és sok lemondás árán szerzett meg. Időközben — távúton — elvé­gezte a bratislavai Komenský Egyetem fizi­ka-szakát is, munkahelyéhez azonban nem lett hűtlen, ennek is köszönhető, hogy olyan széleskörű és országos viszonylatban is egyedülállóan aktiv az amatőrcsillagászati ez nem különösebben érdekes. Viszont egy­­csapásra izgalmassá válik a dolog, ha mind­erről az ember a saját szemével is meggyő­ződhet ; elég csak belenézi a távcsőbe. Saj­nos csillagászati távcsöveket az üzletekben nemigen árulnak, de egy valamire való ama­tőr csillagász ettől nem esik kétségbe, ha­nem fogja magát és barkácsol egyet! így tett Bödők Zsigmond is, s fokozatosan felszerelte a csillagászati szakköröket távcsövekkel. Ezek a műszerek természetesen a korszerű „profi" berendezésekhez képest igen egy­szerűek voltak, de azért sok érdekes dolgot meg lehetett figyelni velük az égbolton. 1977-ben megszervezték Konkoly-Thege Miklós egykori obszervatóriumának tágas parkjában az első nyári amatőrcsillagászati tábort, amelyet két év múlva követett egy újabb, s azóta minden esztendőben össze­jönnek a Dunaszerdahelyi járás ifjú amatör csillagászai, hogy ismerkedjenek az égbolt titkaival: a bolygók, a csillagok mozgásával, a meteorokkal, a kisbolygókkal és az üstökö­sökkel. Sajnos a táborba valamennyi szakkö­ri tag nem jöhet el; elsősorban azok vesznek részt a táborozáson, akik egész évben lelke­sen dolgoztak, eljártak a szakköri foglalkozá­sokra. Az idén augusztus 9-ike és augusztus 19-ike között rendezték meg a Konkoly '85 elnevezésű amatőrcsillagászati táborozást, amelyet az „égiek" is kegyükbe fogadtak, hiszen szinte végig felhőtlen volt az ég, ami ugye nélkülözhetetlen a csillagászati megfi­gyelőmunkához. A több mint ötven részvevő derekas munkát végzett. Napközben előadá­sokat hallgattak: a tábor legtapasztaltabb tagjai különböző elméleti és gyakorlati kér­désekről beszéltek a kisebbeknek. Csupán ízelítőül említenék meg néhány témát: a csillagok élete és halála; az üstökösök meg­figyelése; a távcsökészítés gyakorlati kérdé­sei stb. De az igazi mozgás sötétedés után kezdődött a táborban. A kisebbek (a 9—12 évesek!) a hordozható lencsés- és tükröstáv­csövek köré gyűltek és végigpásztázták az égboltot. Számomra leginkább az volt a meglepő, hogy milyen magabiztosan tájéko­zódtak a fénylő pontok között. Rögtön rá­bukkantak a Jupiterre és a Szaturnuszra, könnyedén sorolták a csillagképek neveit, s persze azonnal mutatták is, hogy hol találha­tók. Éjfél tájban pokrócba vagy lábzsákba burkolózva leheveredtek a fűbe és a meteoro­kat kezdték figyelni. Volt olyan éjszaka is, amikor 430 meteort észleltek; ezekről pon­tos feljegyzést készítettek: milyen fényessé­gű volt, hol és mikor bukkant fel stb. Az idősebbek részben a kisebbek munkáját irá­nyították, részben a csillagvizsgáló komoly berendezései segítségével különböző megfi­gyeléseket végeztek. Az idén elsősorban az üstökösmegfigyelést „gyakorolták": rend­szeresen fényképeztek a 6,51 évnyi keringési idejű Giacobini-Zinner-üstököst. Az őszi hó­napokban már jól megfigyelhető lesz a Hal­­ley-üstökös is, s Bödök Zsigmondék úgy tervezik, hogy a csillagvizsgáló műszerei se­gítségével felvételeket készítenek majd erről a nevezetes égi vándorról. A dunaszerdahelyi amatőr csillagászok megfigyeléseiket saját folyóiratukban, az As­­teroidban teszik közzé, amelyet számos amatőr csillagásznak megküldenek. Legú­jabb számában nyilván az idei táborozáson végzett észlelések eredményei szerepelnek majd a főhelyen. . LACZA TIHAMÉR Bödok Zsigmond felvételei mozgalom a járásban. Az elmúlt tíz esztendő folyamán talán ezernél is több tanuló ismer­kedett meg a csillagászati szakkörök jóvoltá­ból a csillagászat alapjaival. Kezdetben Bö­dök Zsigmond egymaga irányította ezeket a szakköröket, később néhány lelkes, kitartó és tehetséges tanítványa is bekapcsolódott ebbe a munkába. Említsük meg közülük Jávorka Ágoston, Kürti István, Méhes Ottó, Morovics Béla, Németh István, Polák Szilárd, Sághy József, Szlanyicska Ervin, Török Fe­renc, Vida Lajos nevét. Bödök Zsigmond és társai persze tisztá­ban voltak azzal, hogy a csillagászatot pusz­tán szavak segítségével nem lehet megked­­veltetni a gyerekekkel, ehhez távcsövek is szükségeltetnek. Senki sem kételkedik ab­ban, hogy a Holdnak kráterei vannak, vagy hogy a Jupiter körül holdak keringenek és a Szatumusznak gyűrűje van, de így elmondva CSILLAGNÉZŐBEN 16

Next

/
Thumbnails
Contents