A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-13 / 37. szám
A Csemadok életéből A SZÍNEK PILLANATAI Bodi Bertalan Gömör látképe nyáron című festménye előtt Fontos kulturális esemény volt a Csemadok šafárikovoi szervezetének életében az a képkiállítás, amelyet Bódi Bertalan nyugdíjas tanár' és amatőr képzőművész munkáiból rendeztek. A görög mitológia pajzán kedvű Pánja olykor megleste a játszadozó nimfákat, hogy aztán egy pillanatban rajtukütve elgyönyörködhessen sikongó, riadt menekülésükben. Végigtanulmányozva Bódi Bertalan kiállításának képeit szinte kínálkozott alkotójuk és a kedélyes mitológiai alak párhuzama. Bódi Bertalan a színek játékának szenvedélyes leselkedője, de ö nem szélnek kergetni, hanem örökre rögzítve vallomásra bírni szeretné azokat. Alkotásainak leggyakoribb témája a táj és az ember színharmóniája. Az egymásnak felelgetö, egymást kiváltó s az egymást kölcsönösen igazoló színek, az impresszionizmusra jellemzően, betöltik a belső tartalom, a gondolatiság s a külső megjelenítés, a forma szerepét is. A köröttünk lévő világban színek tombolnak, színzuhatagok harsognak, színfoltok csendülnek finoman, halkan, de mi csak akkor vesszük észre ezt a gazdagságot, ha a festő megjeleníti a vásznán. Felkelteni a figyelmet a létező világ szépségei iránt, hogy féltői és önzői legyünk azoknak — ez a művészetek legkézenfekvőbb küldetése, s ennek a képzőművészet eszköztáránál fogva a legmarkánsabban tehet eleget. Bódi Bertalan közismert személyiség Gömör szerte. Hosszú pedagógiai pályafutása alatt nemzedékek egész sorát igyekezett egy tartalmasabb, esztétikusabb világlátás irányába terelgetni. Pályája alakulására nagy hatással voltak egykori tanárai közül Madarassy Sarolta, a bratislavai tanárképzőben Jánoska Tivadar, főiskolai tanulmányai során pedig Dobos András festőművész tanárok. A hazai példaképek sorából Szabó Gyula, Kieselbach Géza, Mária Medvecká. Ladislav Vlodek emelkednek ki. A franciák közül Renoirt tanulmányozta a legbehatóbban, akinek művészi hatását magukon hordozzák képei. A magyarországi festőművészek közül Szőnyi István, Egry József, Hincz Gyula, Barcsy Jenő, Korga György, Dániel Koméi és Czóbel Béla a példaképei. Életében és munkásságában külön fejezetet jelent a zebegényi Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola, amelyet már hosszú évek óta látogat. A friss szemléletű, plein air felfogású impresszionista látásmódnak lett a lelkes híve. A kötetlenebb, összefoglalóbb. színesebb, világosabb árnyalatok gyakorlója, erős önkritikával, megújulásra kész hajlammal. Néhány csoportos rimaszombati (Rim. Sobota) és tornaijai kiállítást leszámítva a 70 éves Bódi Bertalannak ez volt az első önálló bemutatkozása. Témaválasztását a táj, valamint a táj és az ember szoros kapcsolata jellemzik. Sajógömör (Gemer) általunk is jól ismert tájai mellett megjelennek a távolabbi Csorba-tó, Sliač, Becsva, Zebegény s a Duna-kanyar. Zebegény, ez a számunkra ismeretlen városka két remek idilljével a Zebegényí utcarészlet festővel, s a Csokoládé utca Zebegényben cimüekkel egyszerre bensőséges világgá válik. Csendjét, színeit, illatát mintha mi hoztuk volna magunkkal. Fő törekvésének, a táj és ember kapcsolatának megjelenítését legkifejezőbben az Alkony a Dunán című alkotása példázza. A leszálló alkony nagy pillanatára várakozva az áhítat révületében mintha az egész anyagi világ eggyé válna. Ég és föld, víz és part, s a parton ülő apró emberi figura, melyről a képet nézve úgy érezzük, hogy a partból nőtt ki, az egységes anyagból, a harmóniából. A színek gazdagon és jól megkomponált játéka az Őszi szántás a számyi határban, valamint Gömör látképe tavasszal... nyáron ... ősszel. .. című munkáin figyelhető meg a leginkább. Az utóbbi három változat-A kiállítás nagy érdeklődést váltott ki a helyiek és a környékbeliek körében ban megfestett téma azt az elméletét igyekszik igazolni, hogy a színek s fények eröváltozásai kifejezhetik a világ anyagi állapotát. Az üde, tiszta, pattanásig feszülő izzó vagy szelíd színek ugyanannak a tájnak tavaszi, nyári, őszi jelleget kölcsönözhetnek. A tájban elhelyezett aktjai nyugalmat árasztanak. Ilyenek az Olvasó nő, Ülő akt plein air-ben, A természet ölén. Pihenő dolgozó nő. A sorból talán csak a Gömöri Vénusz lép ki. A kezét szeme fölé tartó, a messziséget fürkésző női alakból mintha várakozás sugározna, s ez már, ha enyhe mértékben is, feszültséget jelent. Egy sokat tanult és megélt ember bölcs nyugalma árad Bódi Bertalan képeiből, túl a csapongó, zaklatott ifjúságon ugyanaz a téma különböző megközelítésekből volt a targya kiállításának. S hogy változatosan és sokat adott a szemlélőnek, az tehetségét és alkotói hitét bizonyítja. A nagy érdeklődést kiváltott kiállítás arra ösztökéli a Csemadok helyi szervezetének vezetőségét, hogy a jövőben más helyi amatőr képzőművészek tárlatát is megrendezze. KOVÁCS MAGDA Schiller Pál felvételei NEGYEDSZER A LATORCÁNÁL Az idén nem készült emlékoszlop, de az a kétszáznál több érdeklődő, aki a negyédik Latorca parti művelődési táborba eljött, az jól érezhette magát Ehhez persze a szervezők és az előadók mellett az időjárás is hozzájárult, s gyorsan tovaröppent a három nap. Talán érdemes megemlíteni, hogy ezek a járási rendezvények, főleg a központi seregszemléktől távoli területeken, pótolhatatlan szerepet töltenek be, ezért az amatőr művészeti mozgalom járási bemutatói mellett erre sem ártana tervezett anyagi kereteket biztosítani, hiszen mint a program is mutatja, sokoldalú és sokféle művelődési munkaformát tesz lehetővé. A negyven évvel ezelőtti felszabadító harcok résztvevője. Labanc András élménybeszámolója hívta gyülekezőre először a sátortábor közösségét. A gyerekeknek videomesék után fújtak takarodót, míg a táncoskedvű fiatalok a Komócsával táncolhattak a tűz mellett. A hagyományok folytonosságát jelezte az a beszélgetés, mely a Sarló mozgatom tevékenységéről szólt. D. Varga László az ősi és újabb halászati módokról beszélt gazdag képanyaggal szemléltetve mondandóját. Bodnár Lajos a latorcai fakereskedelem emlékeit elevenítette fel a tutajosok életéről összegyűjtött anyagáéval. Dr. Fazekas József Lukács György életével és munkásságával ismertette meg a hallgatóságot Bogoty János pedig a gyógynövények hasznosságáról beszélt bemutatva néhány példányt, melyek a tábor környékén is fellelhetők. ^ Amíg a felnőttek, szülők művelődtek, addig a gyerekekkel Ronkay Ágnes foglalkozott — rajzra, énekre, s gyermekjátékokra tanítva őket A helybeli Csemadok szervezet ajándékműsora a Junior együttes koncertje volt, mely ugyan a fiatalabbaknak szólt de a többi generáció sem zárkózott el tőle. A jó hangulat, a résztvevők száma azt jelzi, hogy folytatni kell és tovább bővíteni a járási táborozásokat, de olyan formában, hogy ez ne csak egy-két ember magánügye legyen. MIHÁLYI MOLNÁR LÁSZLÓ A szerző felvétele Dr. Fazekas József előadása — Latorca part 1985 7
