A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-13 / 37. szám

A Csemadok életéből Kassa (Košice) — Balassa Zoltán a kas­sai dómról beszél a túrázóknak < Stósz — Fábry Zoltán sírjánál Az Áji völgy — pihenő a csodálatos Áji völgy egyik vízesésénél KERÉKPÁRON A BODVA MENTEN Az idén immár 11. alkalommal rendezték meg a szlovákiai magyar fiatalok országjáró honismereti kerékpártúrájukat. A késői idő­pontváltozás ellenére szépen szaporodtak a sátrak július 6-án, a túra gyülekező napján. Gombaszögön. Az esti tábortűznél már né­pes társaság készült a másnapi indulásra, melynek útvonala Rozsnyó (Rožňava) — Krasznahorka (Krásna Hôrka) — Lucska (Lucka) és a Szádelői völgy (Zádielska dolina) volt. A rozsnyói Bányász Múzeumban a bányászélet mindennapjaival, a bányák fejlő­désével ismerkedtek meg a résztvevők és megtekintették a járásban kitermelt értékes ásványi anyagokat. Tájékozódásukat színvo­nalas tárlatvezetés is segítette. A város épí­tészeti és történelmi értékeire egy rövid vá­rosnéző séta keretében hívták fel a túrázók figyelmét. Ezután Krasznahorka vára és az Andrássyak mauzóleuma következett. A hárskúti (Lipovník) románkori templom meg­tekintése után Demőn (Dmava) és Kisko­­vácsvágáson (Kováčová) keresztül Lucskára (Lúčka) jutottak a kerekezök. Itt Korcsmáros László vezetésével a falu lakóival, történel­mével ismerkedtek meg és megtekintették a temetőben nemrégiben helyreállított temp­lom romjait. Pihentek a kerékpárok a túra második napján, mivel id. Stibrányi Gusztáv kalauzo­lásával a gyönyörű Szádelői völgyet gyalogo­san járták keresztül-kasul. A csodálatos lát­vány mellett sok mindent megtudhattak a völgy értékes növény- és állatvilágáról, ter­mészeti képződményeiről, s hallhattak néhá­nyat a völgyhöz és annak szikláihoz fűződő regékből, mondákból. Táborbontás után Körtvélyes (Hrušov) volt a következő úticél. A falu szőlőhegyén talál­ható Szent Anna-kápolna mellett a rozsnyói műemlékvédelmi hivatal történésze. Kardos István tartott előadást a Torna patak völgyé­ről s a XV. századból származó kápolnáról. Méhészkében (Včeláre) tett rövid látogatá­sukkal fejeződött be az aznapi program, majd tábort vertek Somodiban (Drienovce), a túra utolsó állomásán, ahonnan még csillag­túrák formájában járták be a környék jelen­tős helyeit. A külvilágtól kissé távoleső Ájfalucska (Ha­čava) és az Áji völgy csodálatos vízesései jelentették a következő nap élményét. Tor­nán (Turňa nad Bodvou) Fecsó Pál nyugdíjas tanár, újságíró ismertette a hajdani várme­gye és a tornai vár történetét. A Szlovák és a Magyar Tanácsköztársaság hősi halottaira emlékeztek a túrázók a régi temetőben, majd a várhegy megmászása következett. Az ekkor megeredt s estig zuhogó eső pontot tett a nap végére. Másnap reggel a borús idő eredményeképp kerékpár helyett vonattal in­dult a társaság Kassára (Košice). Itt Balassa Zoltán vállalta az idegenvezető szerepét, el­mondta a város történelmét, bemutatta épü­leteit. A mindenre kiterjedő, figyelmes veze­tés valamennyiük tetszését elnyerte. Élményekben gazdagon telt a túra utolsó előtti napja. Stószon (Štós) megtekintettük a Fábry-házat,ahol az 1970-ben elhunyt kiváló íróról, publicistáról ismét Balassa Zoltán tar­tott előadást, majd a mánta falu, Mecenzéf (Medzev) következett. A Szlovák Műszaki Múzeum egyik működő hámorában a túrá­zók szeme láttára készültek el a kapák (a hámor egyik fő terméke) ördöngős gyorsa­sággal. A falu történetéről, a mántákról, szokásaikról Schmotzer Aranka néni beszélt. A hajdan hires jászói (Jasov) kolostor megtekintése lett volna a nap koronája. Saj­nos, mind az eredetileg több mint 143 000 kötetet tartalmazó apátsági könyvtár, mind az egyik legszebbnek tartott apátsági temp­lom zárva maradt a túrázók előtt. Csécsen (Čečejovce) kezdődött a túra be­fejező napja, ahol Kelet-Szlovákia legrégibb, a 13. századból származó református temp­lomának értékes freskóit, továbbá Makran­­con (Mokrance) Gizella királynő sírkövét te­kintették meg a biciklizők. Az utóbbi helyen Kmetckó Mihály ismertette érdekes előadás­ban a település és a környék történetét, valamint a sírkő kalandos útját. Ezután Szep­­si (Moldava nad Bodvou) következett. A városi művelődési házban id. Stibrányi Gusz­táv és Halász Péter beszéltek a város kelet­kezéséről és jelenlegi életéről. A Csemadok helyi szervezetének szívélyes fogadtatása, a Szent László forráshoz vezető út megtétele tette mindenki számára emlé­kezetessé a túra utolsó állomását Debrődöt (Debracf). Az idöpontváltozás miatt bekövetkezett, a megszokottnál kisebb létszám nem vált a túra kárára. A csapat így kevésbé szakado­zott szét, egységesebb, barátibb volt a han­gulat. A sikerhez nem kis mértékben járultak hozzá a túra szervezői, vezetői Köteles Lász­ló és Koleszár Béla. akik önfeláldozó munká­jukért minden elismerést megérdemelnek. PUNTIGÁN JÓZSEF A szerző felvételei A SAJTÓ­TERJESZTÉS FELADATUNK Minél hathatósabban elősegíteni az információk áramlását — napjaink fontos követelménye. Az újságok és folyóiratok ennek nélkülözhetetlen segédeszközei — terjesztésük tehát feladatunk. Szervezeteink is tudják ezt. ezért munkájukban rendszeresen felhasz­nálják sajtótermékeinket is. A palásti (Plášťovce), az ipolysági (Šahy), a nagy sál lói (Tekovské Lužany), a far­­nadi (Famá), a nagyölvedi (Veľké Lu­­dince), a kétyi (Kvetná), a zselizi (Želiezovce), a nagytúri és más helyi szervezetekben is figyelemmel kísé­rik a sajtóban megjelenő anyagokat, és azokat, amelyek elősegíthetik a népművelők munkáját, kiollózzák, jegyzeteket készítenek belőlük. A je­lentős évfordulókról, az írók munkás­ságáról szóló anyagokat feldolgoz­zák, és kölcsönzik az érdeklődő ta­goknak. A folyóiratok ilyennemű fel­dolgozása a tanulóknak is segítséget nyújt az eligazodásban, az informáci­ók, a tudás megszerzésében. Helyi szervezeteink nagy figyelmet fordítanak a sajtó terjesztésére. Az elmúlt évben ütvén előfizetőt szerez­tek a Hét, hetvenhármat az Új Szó, száztízet az Irodalmi Szemle és het­venötöt a Szovjetbarát című lapok részére. Az idei év első félévében már hamincöten fizettek elő a Hétre, tizenheten az Új Szóra, ötvenen az Irodalmi Szemlére és harmincnégyen a Szovjetbarátra. A járás Garamvölgye című lapja 3 620 példányban jelenik meg, s lap­jain rendszeresen beszámol a Cse­madok rendezvényeiről is. Ezekből az adatokból is jól látható, hogy vidékünkön becsülete van az írott szónak. Ezért is rendezünk idő­ről időre találkozókat a sajtó képvi­selőivel, szerkesztőivel. A Csemadok évzáró taggyűlésein és járási konferenciáin is foglalkoz­tak a Hét c. hetilappal, melynek járá­sunkban 985 előfizetője van immár, s mintegy 1 700 példányt az újságá­rusoknál vásárolnak meg. Az évzáró­kon mindenekelőtt a Csemadok-ro­­vattal kapcsolatosan hangzottak el észrevételek, javaslatok. Járási bi­zottságunk levélben fordult a helyi szervezetekhez és a tagsághoz, hogy tudósítsanak tevékenységükről. Nagy sikerű találkozóra is sor ke­rült Zalabán: a Hét főszerkesztőjével és a lap munkatársaival beszélget­hettünk. Reméljük, hogy az elnöksé­günk által kidolgozott harmonogram, mely a Hét terjesztését van hivatva elősegíteni, jelentősen hozzájárul majd a lap példányszámának növelé­séhez. A Csemadok tisztségviselői és tag­jai továbbra is kötelességüknek érzik a sajtótermékek terjesztését. ÁBEL GÁBOR, a Csemadok lévai (Levice) járási bizottságának titkára 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents