A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-06 / 36. szám

Csak egy percre...

Matusz Julianna, a bratislavai Pokrok élelmiszerüzlet pénz tárosa huszonnégy éves! Vágsellyén (Šaľa) született. Ne gyeden lakik, édes apja szövetkezetbe! dolgozott, már nyug díjas, édesanyja szín tén, a bátyja a Duslo ban munkás, nős, két gyermek apja, a novere' Galántán dolgozik varrodában, férjnél van, egy gyermek édesanyja. Negyeden járt ma gyár tanítási nyelvű általános iskolába.

— Innen jelentkezett a bratislavai hároméves élelmiszeripari szaktanintézetbe ?

— Először a Surányi Közgazdasági Szakközépiskola magyar tagozatára jelentkeztem, ahová helyszűke miatt nem vettek, fel. Aztán a galántai gimnáziumba próbáltam bejutni, de oda már csak megkésve tudtam elküldeni a felvételi kérelmemet. Akkor ajánlotta az igazgatóm a szaktanintézetet.

— Pályatévesztettnek tartja magát?

— Egyáltalán nem. Utólag már nem bánom, hogy így alakult az életem. Elégedett vagyok a foglalkozásommal, a beosztásommal. Szeretem a munkám. A Pokrok nem volt számomra ismeretlen hely. Harmadéves szaktanintézeti tanulóként ide jártam gyakorlatra 1979-től dolgozom itt. Évekig a büfés rész elárusítója voltam Másfél esztendeje pénztáros vagyok.

— A felelősség most már nagyobb ?

— Természetesen, hiszen pénzzel dolgozom. A legkisebb figyelmetlenséget a zse bem érezné meg. Lekopogom, mert eddig minden rendben volt a pénztári zárlattal.

MIHEZ HASONLÍTHATÓ?

Az ember megjelenésének első pillanataitól fogva kapcsolatba került az állatokkal, így nem csoda, hogy az állatok léte és számos tulajdonsága hasonlatokra késztette. Nézzünk elsőnek néhány állatnévvel összenőtt fogalmat: bárányfelhő, libasor, lúdtalp, szamárfül, macskaköröm, kutyanyelv, csigalassú, majomsziget, izompacsirta ... De hasonlítgatunk ennél látványosabban is: lusta, mint a lajhár; alszik, mint a mormota, büdös, mint a görény: vad, mint a tigris; gyáva, mint a nyúl; bátor, mint az oroszlán; lop mint a szarka; fürge, mint a gyik; cammog, mint a medve; ravasz, mint a róka; csökönyös, mint a szamár; hízeleg, mint a macska; üvölt, mint a sakál; éhes, mint a farkas; szorgalmas, mint a hangya, vagy a méh; szelíd, mint a bárány; mérges, mint a hörcsög ... Ha nem lennének állatok, szegényebb lenne az étrendünk a ruházkodásunk, de a nyelvünk is.

MEKKORA EGY SUKK?

Ki ne tudná, hogy mindig van egy „kéznél levő" hosszmérték, az arasz? Azt is tudjuk, hogy az arasz a kinyújtott hüvelykujj és a kisujj közötti távolság. De vajon azt is tudja-e mindenki, mi a bakarasz? Ez az úgynevezett kis arasz (más néven elöarasz), vagyis a szétfeszített mutatóujj és a hüvelykujj közötti távolság. Ha azt mondták valakire, hogy bakarasznyi ember, az nagyon alacsony volt.

— Mennyi pénz fordul meg a kezében naponta?

— Körülbelül harmincezer korona. De az üzletünkben még három pénztár van. Jól érzem itt magam. Jó munkaközösségbe kerültem. Szoros kapcsolatban állok a vásárlókkal. Ismerem erényeiket, gyengéiket. Szabad időm is van elég. Két műszakban dolgozom A délelőtti műszakot szeretem jobban. Délután kettőtől oda megyek, ahová a kedvem tartja.

— Hová?

— Például moziba. Szeretem a jó filmeket. Meg a barátnőimhez. A kirakatokat is szívesen megnézem. De sokszor sehová nem megyek, otthon pihenek, a munkásszállóban. Olvasok, kézimunkázom, televíziót nézek. És szívósan tanultam, míg a dolgozók iskolájában le nem érettségiztem.

— A hétvégéket is a fővárosban tölti?

— Nem Hazautazom. Jó érzés hazamenni, a szülőket és a testvéreimet viszontlátni. Ha tehetném Siettetném is a napok múlását. Meg falun egészen más az élet. Nyugodtabb, csendesebb. Az ismerősebb környezet is vonz.

— Volt már szabadságon ?

— Még nem.

— Készül valahová?

A jugoszláv tengerpartra. Szeptemberben megyek oda két hétre. Társasutazás résztvevője leszek- A Čedok utazási iroda szervezi.

— Életének a célja?

— Megértő férj, és nyugodt, kiegyensúlyozott családi élet.

— Kellemes pihenést az Adrián!

Ha meg a házigazdának szóltak oda, hogy már csak bakarasznyi bor van az üvegben, nyomban mehetett is egy másik flaskáért. Ezek után nem csoda, hogy Nagyszakállú Bakarasz, a népmesék ismert alakja törpe, amolyan aggastyán képében ábrázolt Hüvelyk Matyi. A tájnyelvben a „bak" különben is gyakran jelent kicsit. A kézzel azonban egy másik, az arasznál jóval nagyobb „hosszmértéket" is lehet mutatni. Ez a sukk, amelynek a két ököl és az egymás felé fordított két hüvelykujj együttes hossza volt az egysége. Sukkban mérték például a szekeret. Egy átlagos szekér többnyire hétsukkos volt.

MILYEN AZ EXPRESSZ SZOBOR?

Percek alatt bárkiről készít szoborportrét egy bécsi mérnök. Az első lépésben három percre van a munkához szüksége. Ez alatt az idő alatt egy gép körüljárja a modell fejét, és száznyolcvan fényképet készít róla. A fotókat számítógép elemzi, s a jeleket olyan mágnesszalagra rögzíti, amely egy marógépet vezérel. E gép faragja ki a portré negativját, aztán a szobor gipszből, bronzból máris kiönthető. Akármilyen élethű egy ilyen portré, művészi értéke természetesen nincs, hiszen nem emberi kéz alkotta, hanem gép. Maga a találmány azonban művészi szempontból is rendkívül jelentős, mivel az új technikával múzeumi és más értékes műalkotásokról gyorsan és olcsón lehet tökéletes másolatot készíteni.

Emberi sorsok

FELEDVE A TEGNAPOT

Kormányrendelet szorgalmazza, hogy a börtönbüntetését töltő személy még szabadulása előtt rendezze mindazon ügyeit, amelyek szabadlábra helyezése utáni letelepedésével és munkába állásával kapcsolatosak. Az illető találkozhat vagy levelezhet a családtagjaival és korábbi, avagy leendő munkáltatójának megbízottjával. Ez utóbbi lehetőséget főképpen a munkaerőhiánnyal leginkább küzdő építőipar használja ki, de jónéhány nehézipari nagyvállalat munkaerőtoborzással megbízott előadója szintén gyakori látogató a börtönökben.

Illetve még valaki: a büntetésvégrehajtóintézetből szabaduló egyén gyámügyi utógondozásával megbízott hivatásos pártfogó.

A börtönből szabadultak társadalmi beilleszkedését segítő gyámügyi szakember most velem szemben ül, s az íróasztalán nyugvó vaskos iratkötegben lapoz.

— Miképpen lesz valakiből hivatásos pártfogó? — kérdezem.

— Ez a munkakör viszonylag új, mai értelemben véve alig egy évtizede vezették be nálunk, úgyhogy erre a feladatra jelenleg inkább csak felépítményű szakosítás keretében lehet készülni — válaszolja dr. Árpádi Tibor. — Tulajdonképpen jómagam is meglehetősen véletlenül csöppentem ebbe a munkakörbe. Eredetileg pedagógiai végzettségem van és jópár évig nevelőtanárként dolgoztam egy szakmunkásképző-intézetben, az utóbbi fél évtizedben viszont mór a börtönből szabadultakkal foglalkozom hivatásszerűen. Érdekes és sokoldalú munka ez, de amíg eljutottam eddig a meggyőződésig, addig rengeteg tankönyvet és pszichológiai tanulmányt olvastam , el, hiszen tudatosan tanulmányoznom kellett az úgynevezett kriminális személyiség mibenlétét és kialakulását.

— Mint mondja, sokat olvasott és tanult a bűnözés tárgyköréből. Ezek szerint bűnözőnek születni kell, avagy a körülmények összjátéka révén „csupán" azzá válik valaki?

— Névleges értelemben vett született bűnöző, legalábbis a tudomány mai állása szerint nincs. Igaz viszont, hogy már csecsemőkorban, vagy gyermekként érhetik az embert olyan agyi és idegrendszeri hatások, amelyek később azután hajlamossá teszik a bűnözésre. Az ilyen emberekre talán az a legjellemzőbb, hogy könnyen sodorhatók az árral, gyenge az akaraterejük, érzelmi életük bizonytalan, szinte korlátlanul befolyásolhatók és nehezen viselik el az érzelmi megrázkódtatásokat. Ennek kapcsán lép előtérbe a környezet szerepe, hiszen végső soron a környezeti hatások döntik el: bűnözővé válik-e az illető vagy sem?... Például munkakerülő és alkoholista szülök gyermekeiből csak ritkán válik dolgos, becsületes felnőtt.

— Önnek nyilván bepillantása van a bírósági periratokba is. Tapasztalatai alapján a tárgyalótermek falai között minden esetben a legapróbb részletekig fény derül a bűnelkövetés motívumaira?

— Az igazságszolgáltatás a mindennapi munka sokrétű egymásutánjában nem képes arra, hogy minden konkrét esetben teljes mértékben, valamiféle pszichológiai elemzést végezve tárja fel a bűn elkövetésének mélyebb okait. Viszont a gyámügyi utógondozást és a pártfogói felügyeletet, rögtön az ítélethez kapcsolódóan, a bíróság rendeli el. A szenátus többnyire olyankor folyamodik ehhez a megoldáshoz, ha feltételezhető, hogy az elitéit esetleg újra rossz társaságba

Köszönöm.

Mécs József

keveredik s előbb-utóbb újabb bűncselekményt fog elkövetni. Ennek megelőzése, lehetőleg, a pártfogó feladata.

— Az utógondozással foglalkozó gyámügyi szakember: a hivatásos pártfogó tehát úgy dolgozik, mint egy pszichológus?

— Ez talán túlzott állítás, mert sem tudományos, sem gyógyító szándékkal nem végzünk vizsgálatokat és csak ritkán mélyedünk el a lelki motívumok bogozgatásában. A törvény voltaképpen csak ezt teszi feladatunkká. hogy segítsük pártfogoltjainkat munkába helyezni, gondoskodjunk szállásukról, meghatározott ideig ellenőrizzük az életvitelüket. új munkahelyükön szervezzük meg a társadalmi patronálásukat... Persze, a törvény szabta jogkörön túlmenően is bőven van tennivalónk. Hogy csak egyetlen példát említsek: hiába várja biztos megélhetés a börtönből szabadidőt, ha segítség nélkül képtelen arra, hogy rendezze családi kapcsolatait. Ha azok, akikre évekig reménykedve gondolt, nem hajlandók visszafogadni, ha az elszenvedett kudarc után a szabad életben ismét kudarcokkal kell szembenéznie.

— Eszerint hát: mi a legszükségesebb a társadalomba való újabb beilleszkedéshez?

— A börtönből szabadult embernek rengeteg akaraterőre van szüksége, a környezete részéről pedig biztos támaszra. A szabadlábra kerülő, büntetését letöltött személy szeretne vatakiban megkapaszkodni és biztonságot érezni maga körül. Ezek sorsdöntő pillanatok és a pártfogó munkájának ezek a legfelelösségteljesebb mozzanatai: őszinte, emberi kapcsolatot kell létesítenie pártfogoltjával.

— Ha jól értem, akkor a börtönviselt emberek életében három kapaszkodó van: a család, a munkahely és a gyámügyi pártfogó ...

— Igen. Ha börtönből szabaduló elítéltnek jók a családi kapcsolatai, ha a munkahelyén bizalommal fogadják, akkor csaknem biztosra vehető, hogy többé nem találkozunk vele a bírósági tárgyalótermekben. Ezért fontos, hogy pártfogók egyengessék a talajtvesztett emberek első lépéseit, mert ha azok a kocsmába vagy a régi cimborák közé vezetnek, úgy szinte biztos, hogy az út hamarosan visszakanyarodik a börtönbe.

— A büntetésüket letöltött személyek miként fogadják a gyámügyi utógondozást ?

— Sokan kissé bizalmatlanok a hivatásos prátfogóval szemben, attól tartanak, hogy újabb felügyelet alá kerülnek. Pedig ebben a munkakörben nem a felügyelet, hanem a jóindulatú és segítő szándékú pártfogás dominál.

— A sok zsákutcába futott élet láttán nem keseredik el — a gyámügyi pártfogó?

— Azt vallom, hogy különbözőek az emberek. és a rászorultaknál mindig a segítség lehetőségét keresem. Itt tanultam meg, hogy az embernek küzdenie kell. Mindig küzdenie, ha ember akar lennj.

19