A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-30 / 35. szám
Csak egy percre... Jogi tanácsok VANVA ZITA Tardos keddről (Tvrdošovce) származik, az Érsek újvári (Nové Zámky) Egészségügyi Szak középiskola tanulója Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy hamarosan nagy for dulat áll be az életében. a következő iskolaévben érettségizik. A vakáció három hetét azonban egyelőre építőtáborban töltötte. Hetven három iskolatársával a Bratislava! Közszolgáltatási Vállalat mosodájában és vegytisztitójában dolgozott, tuba Lysičanova mémöknö. termelési diszpécser szerint közmegelégedésre. • Hányszor voltál már építőtáborban ? — Most vagyok másodszor. Tavaly Surányban (Šurany), a gyümölcsösben dolgoztunk. Természetesen ott jobb volt, mert egész nap a természetben tartózkodtunk, napozhattunk, teleehettük magunkat mindenféle gyümölccsel. A munka itt is könnyű, a mosásra, tisztításra szánt ruhát, fehérneműt, egyéb holmit látjuk el számmal, meg csomagoljuk őket. De ez túlságosan egyhangú. Őszintén csodálom ezeket az asszonyokat. akik közül némelyek már évtizedek óta ezt végzik. Azon gondolkodom, hogy amikor rakétákkal repülünk a Holdra meg a Marsra, automata gépek végeznek emberi beavatkozás nélkül bonyolult műveleteket, nem lehetne-e ezt is gépesíteni robotokkal, manipulátorokkal. Annyit beszélünk manapság ezekről a gépekről. Mert ez a munka nem valami lélekemelő foglalatosság. BOLOND VOLT-E AZ UDVARI BOLOND? Ellenkezőleg: többnyire — ő volt a legépeszűbb ember az udvarnál. Mókázott, bukfencezett ugyan, s nem is keveset — hisz ez a mesterségéhez tartozott —, de pallérozott agyú ember volt, remek vitapartner, éles logikájú és szellemes. Csak így tudott megfelelni hivatásának, mely számos kiváltsággal járt, és az uralkodó körül sürgő-forgó emberek egyik legbefolyásosabbikává tette. Bizonyos kényes témákat, amelyeket más említeni sem mert a trón közelében, egyedül ö pendíthette meg a felség előtt, hogy aztán jókedvre hangolva öt ügyes fordulattal helyes irányba terelje figyelmét, mert legfontosabb kiváltsága épp a szókimondáshoz való jog volt. Ezért aztán a legrangosabb főurak is igyekeztek megnyerni jóindulatát, s rajta keresztül hatni a királyra, fejedelemre. A politikai ügyek kusza szálai nemegyszer épp a számos besúgót fizető udvari bolondok kezében futottak össze, akik közül többnek a neve a történelem lapjaira is felkerült. Híres bolond volt például a francia I. Ferencet szolgáló Triboulet és utóda. Bruisquet. nem kevésbé Bölcs Frigyes szász választófejedelem Klaus nevű mulattatója. Mátyás király is sokra becsülte Beckó nevű bolondját. Az udvari bolondok legjellemzőbb viselete a csörgősipka'volt, amely a középkori férfiruha vállrésszel egybeszabott fejfedőjéből alakult ki-. Jellemző a fejedelmi bolondok hatalmára, hogy ha valaki ilyen sapkával a fején nyitott be egy fogadóba, mindenki megsüvegelte. • Azért valamelyest kárpótol benneteket hogy Szlovákia fővárosában lehettek . . . — Hát ez valóban minden pénzt megér. Minden szabad időnkben a várost rójuk. Csak úgy céltalanul felülünk egy villamosra, trolira vagy autóbuszra és megyünk, ameddig kedvünk tartja, aztán csak úgy találomra leszállunk és szemlét tartunk, ahol épp vagyunk. Már megnéztük a város összes nevezetességét. A belváros, a Duna-part csodálatos. különösen este lenyűgöző. Nagyon tetszett a városi múzeum gyűjteménye, a vér, a Slavín. Ennyit egy többnapos kirándulás után sem láthattunk volna a városból. • A fiatalok szórakozni is szeretnek... — Erre is van elég lehetőség. A Mladá Garda diákotthonban lakunk. Egész délután szól minden szobában az építőtábor hitparádéja. Minden este diszkó van. és annyi rendű-rangú fiatal lakik a Gardában a világ minden részéből, hogy a velük való találkozás külön élmény. • Ilyennek képzeled el a nyári építőtábort? — Nem egészen ilyennek. Jobb lenne, ha a „szakmánkhoz", mindenki a szakmájához közel álló munkahelyen dolgozna. Mi mondjuk kórházban vagy nyugdíjas otthonban. Júniusban egy hónapig szakmai gyakorlaton voltunk a kórházban. Az volt az igazi. • Idestova leérettségizel. Hova tovább? — Tovább akarok tanulni szakosító iskolán. Műtösnővér szeretnék lenni, mert én valóban szivem szerint választottam ezt a hivatást. Paiágyi Lajos A szerző felvétele és az illető kedvére csalhatott ki pénzt akárkitől. Ezt a lehetőséget természetesen hamar felfedezék a szélhámosok, így az újkor elejére úgy elszaporodtak az álbolondok, hogy a német fejedelemségekben szigorú rendeleteket kellett hozni ellenük. HORDOTT-E CAESAR INGET? Nem hordott, mert sem az ógörögök, sem a régi latinok nem ismerték az inget. Ingszerű ruhadarabjaik, mint a khiton és a tunika, egyben felsőruhák is voltak. Hűvösebb időben viseltek ugyan — olykor két rétegben is — alsó khitont vagy alsó tunikát, ez azonban ugyanolyan anyagból volt, mint a felső. Bizáncban kezdték először finomabb vászonból készíteni az alsó tunikát, de az ötlet nemigen talált követőkre. Az ing luxuscikknek számított még a XVI. században is. Csak nagyurak hordták, azok sem mindig, s a rokokó korban, amikor elegáns férfi csipkés, zsabós ing nélkül már elképzelhetetlen volt, a nép fiai még mindig idegenkedtek ettől a fehérneműtől. Általánossá csupán a biedermeier idején vált az ingvíselet. Akkor közelítette meg ma ismert alakját a férfiing, akkor alakult ki napjainkra jellemzővé vált gallérja is. A nyitott galléré, sportos ing századunk húszas éveiben lett tómegdivat. Eleinte Schiller-ingnek nevezték, mivel a költő szívesen hordott a nyakát szabadon hagyó ruhadarabokat. AZ ARÁNYLAGOS ÖREGSÉGI NYUGDÍJRÓL Előző számunkban az öregségi nyugdíjjal foglalkoztunk, amelyre a férfiaknak 60 éves korukban (az I. vagy II. munkacsoportba besorolt foglalkozásoknál 55. illetve 58 éves korukban), a nőknek pedig 57 éves korukban keletkezik igényük (ha egy gyermeket sem neveltek fel; egy gyermek felnevelése esetében 56 év, két gyermek felnevelése esetében 55 év. három vagy négy gyermek felnevelése esetében 54' év és öt vagy több gyermek felnevelése esetében 53 év a nők korhatára). Mindezekben az esetekben a törvény legalább 25 ledolgozott, illetve beszámítható alkalmazási időt követel meg. A törvény azonban olyan esetekre is gondol. amikor valaki nem teljesíti a 25 évi minimális alkalmazási idő feltételét. Ilyenkor már rövidebb alkalmazási idő esetében is ún. aránytagos öregségi nyugdijat biztosit, de ezt magasabb életkor eléréséhez köti. Aránylagos öregségi nyugdíjra annak a dolgozónak (férfinek — nőnek egyaránt) van igénye, aki legalább 10 évi alkalmazási időt tud kimutatni és betöltötte a 65-ik életévét. A dolgozó nőnek pedig akkor is jár az aránylagos öregségi nyugdíj, ha legalább 20 évi alkalmazási időt szerzett és betöltötte 60-ik életévét. A nyugdíjigény további feltétele mindkét esetben az is, — mint a teljes öregségi nyugdíjnál, — hogy e nyugdíjkorhatár elérésekor az alkalmazási viszony még fennálljon, vagy ennek megszűnésétől ne teljen el még két évnél hosszabb idő (ez az ún. védelmi idő). Az alkalmazási időbe beszámítják a 18-ik életév előtti munkaviszonyt, valamint a kötelező iskolalátogatás befejezése utáni pótidöket is. Az aránylagos öregségi nyugdíj kiszámítása nagyon egyszerű. Minden ledolgozott év után az általános előírások alapján kiszámított redukált havi átlagkereset két százaléka jár. így 10 évi alkalmazási időnél a nyugdíj a havi átlagkereset 20 százalékát. 20 évi alkalmazási időnél pedig ennek a 40 százalékát teszi ki. Ha valaki az aránylagos öregségi nyugdíjigény megszerzése után tovább dolgozik. tehát a nyugdiját nem veszi fel — akkor a 25 évi alkalmazási idő eléréséig a nyugdija évenként további 2 százalékkal emelkedik. A nyugdíj emelkedése a nyugdíjas további alkalmazása esetén Azoknak a nyugdíjasoknak, akik az öregségi nyugdíjigényhez megkívánt kor (a 60-ik. 58-ik vagy 55-ik életév) elérése után tovább dolgoznak és nem veszik fel a nyugdijukat, sem rokkantnyugdíjat, sem a leszolgált évek után járó nyugdíjat nem kapnak, öregségi nyugdíjuk minden további ledolgozott év után a havi átlagkeresetük 7 százalékával emelkedik. Ha a további alkalmazásuk nem tart az egész éven át, akkor minden további három hónap után a nyugdíjuk a havi átlagkeresetük 1,75 százalékával emelkedik. A kiszámítás alapjánál az öregségi nyugdíj kiszámításánál alapul vett havi átlagkeresetük szolgál. Azok a nyugdíjasok, akik aránylagos öregségi nyugdíjat kaphatnak (tehát a 65-ik, vagy nőknél a 60-ik életévük betöltése után), de tovább dolgoznak és nyugdíjukat nem veszik fel. a nyugdíjukhoz — a 25-ik alkalmazási év végéig évi 2 százalékos emelést, s a 25-ik alkalmazási év után pedig minden további teljesen ledolgozott év után szintén 7 százalékos emelést kapnak, vagy minden három hónap után 1.75 százalékot. Az 1983. évi 142. számú kormányrendelet szerint bizonyos esetekben a továbbdolgozó nyugdíjasok a teljes keresetük mellett megkapják a teljes nyugdijukat is. így azok a férfiak és nők. akik öregségi nyugdjra szereztek igényt, valamint azok a nők. akik özvegyi nyugdíjat és öregségi nyugdíjat is kapnak, vagy már elmúltak 57 évesek és özvegyi nyugdíjukat akkor, ha a rendeletben megjelölt munkakörben, illetve beosztásban mint munkások dolgoznak, vagy üzemeltetési. illetve kezelői munkakörben működnek. Ebben a kedvezményben részesülnek az egészségügyi dolgozók a közép-, alacsonyabbfokú és kisegítő beosztásban, továbbá az egészségügyi szervezetek és szociális otthonok dolgozói, amennyiben folyamatos vagy hárommüszakos üzemben dolgoznak. valamint azok. akik bölcsödében, kis bölcsődékben, közép-, alacsonyabbfokú és kisegítő beosztásban működnek, valamint a gyermekotthonok nevelői. Ide tartoznak azok a nyugdíjasok is. akik a nemzeti bizottságok engedélyével lakossági szolgáltatásokat (karbantartás, javítások) nyújtanak. Azokban az esetekben amikor a nyugdíjas nem az előzőekben meghatározott munkákat végzi, vagy nem ilyen munkatevékenységet folytat, csak akkor van igénye a nyugdijának teljes összegében való kifizetésére, ha a naptári évben a meghatározott időre, de legfeljebb egy évre kötött munkaviszony mellett, az évi bruttókeresete nem haladja meg a 22 000 Kčs-t. Mihelyt a dolgozó nyugdíjas eléri a naptári évben a 22 000 Kčs bruttó keresetet, a rákövetkező hónaptól kezdve a folyó naptári év többi részében már nem folyósítják a nyugdiját. Özvegyi nyugdíj esetében azonban nem szüntetik be ennek kifizetését, hanem csak csökkentik, mégpedig annak az összegnek a felével, amivel az özvegyi nyugdíj és az özvegy átlagkeresetének összege meghaladja a havi 1 500 Kčs-t. Ez a kodátozás. illetve csökkentés csak a folyó naptári év végéig tart. A nyugdíj kifizetésének beszüntetésétől kezdve az öregségi nyugdíj a már előbb ismertetett rendelkezések értelmében emelkedik, mégpedig minden három hónap után, amikor a nyugdíjat nem fizetik ki, a havi átlagkereset 1,75 százalékával. B. B. bankkölcsön, illetve kezesség ügyében kér tanácsot. Azt írja. hogy az állami takarékpénztár nem akar a már fennálló újházas kölcsön mellett további készpénzkölcsönt folyósítani azzal az indoklással. hogy a sógora, akinek szintén van kölcsönök, amiért kezességet vállaltak, a kölcsön részleteit nem fizetik rendesen s elmaradásban vannak. A kezesség azt jelenti, hogy a kezes kötelezi magát arra, hogy a közvetlen adós helyett kifizeti az adósságot akkor, ha ez — felszólítás után sem fizet. A takarékpénztár a kölcsönszerződésben kikötheti, hogy egy részletfizetés elmulasztása esetén a kölcsön hátralékos összege esedékessé válik s akkor ennek visszafizetését követelheti a kezestől. A Polgári Törvénykönyv 53. paragrafusára való hivatkozással kérje, hogy a takarékpénztár mutassa ki sógorai kölcsöntartozásának hátralékát. Sógorainak kell az elmaradt részleteket megfizetniük, hogy ne maguktól követelje a bank a visszafizetést. r»r R P 19
