A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-30 / 35. szám
Tudomány-technika CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTÉS Újra jelentkezünk e témával azon olvasók számára, akik saját házat szándékoznak építeni. Elsősorban felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez év májusában megjelent a 7-es számú családi ház tervgyüjtemény („Katalóg projektov rodinných domkov 7"), amelyben 54 családi ház terve található kisebb beruházási értékűektől az igényesebbekig. Valamennyi családi ház nyeregtetős — tetőtér beépítésű —, aminek előnye, hogy olcsóbban kivitelezhető és tetszetős külsejű. A tervezők ezzel az építési formával a korábbi népi építészet sajátos stílusát követik, ugyanakkor elkerülik a sik tetők beázási hibáit. A hálószobák és a fürdőszoba elhelyezése a tetőtérben gazdaságos is, csak az a lényeges, hogy a feljáró kényelmes legyen. Sokak számára előnyös lehet a Kelet-csehországi faüzemek trutnovi félkész háza (p. a Stamo 821,) melyet előre elkészített alapokra lehet összeállítani, illetve a belső szerelési munkákat (fűtés, világítás, stb.) elvégezni. A vállalat tájékoztatója szerint a nyersépület értéke szereléssel együtt kb. 130 ezer korona. Az alapterület mérete 8,64 X 8,64 m, a szobák száma 4 + konyha és mellékhelyiségek. Az épület nyeregtetős, beépített tetőtérrel. A mellékelt ábrán egy 9,6 X 9,6 m-es alapterületű háztervet mutatunk be, ami teljes alápincézés esetén kb. 740 légköbmétert tesz ki. így értéke (1 m3 = 450.— Kčs) 333 ezer koronára tehető. Ez az összeg annyival csökken, amennyi térítésmentes munkát tudunk elvégezni az alapszerkezeteknél, falazásnál, stb. Rajzunkon is látható, hogy a földszinten a lakószoba, konyha, éléskamra és a zuhanyozó, a tetőtérben pedig a három hálószoba és a tetőablakos fürdőszoba helyezkedik el. Az alagsort az igényeknek megfelelően alakíthatjuk ki, s amennyiben szükséges, a konyha alatt garázs helyezhető el — a kellő hosszúság elérése érdekében a középső főfalat áthidaló szerkezettel megnyitjuk. A bemutatott épület főbejárata északi elhelyezésű, így a lakószoba és egy háló déli, két hálószoba, pedig keleti fekvésű, ami nagymértékű hőenergia-megtakarítást jelent. KURUCZ NÁNDOR (Részletesebb felvilágosítást levélben ad Kurucz Nándor, 946 39 lža 21) A rejtélyes „holtak városa" Valaha, sokezer évvel ezelőtt, virágzott itt az élet. Dúsan zöldelltek a kertek, a rétek, kövér nyájak vándoroltak a legelőkön. De eljött az idő, amikor a víz eltűnt innen. Az izzó nap kiszárította a folyók medrét, a mohó homok elnyelte a földet, maga alá temetve a civilizáció maradványait. A forró sivatagot ma is por és rőt homok borítja. Alatta azonban fantasztikus szépségű karsztbarlangok, mesés földalatti paloták rejtőznek. Eljutni hozzájuk azonban nem könnyű. A hosszú sivatagi vándorút bátorságot, szívós szervezetet és alapos felkészültséget kíván. Az egyik krasznojarszki termelési egyesülés turistaklubjának barlangászai hosszú évekig készültek erre az expedícióra. Gondosan megtervezték az útvonalat, áttanulmányozták az irodalmat, beszerezték a felszerelést. Veszélyes barlangokban treníroztak, részben a környéken, részben más vidékeken. Kora tavasszal indultak útnak, amikor a sivatagi hőség még nem olyan gyilkos erejű. A türkméniai Kugitang hegységben több tucat barlang tárult föl előttük. Az egyik különösen nagy hatást gyakorolt rájuk. Az évszázadok óta nem bolygatott, sötétbarna, vastag homokréteg alól egyszercsak csillogó kristálybokrok, hatalmas, gyöngyházfényben tündöklő sztalakt-oszlopok, finom zúzmarára hasonlító gipszkristályok tűntek elő. A barlangászok több tucat fényképet készítettek. Már éppen indulni készültek a felszínre, amikor a terem távoli sarkában két tátongó nyílást fedeztek föl. Elhatározták, hogy megpróbálnak a mélybe hatolni, s nem is sejtették, milyen fantaáztikus felfedezés vár rájuk. Leonyid Petrenko, az expedíció vezetője meséli: — Gondosan megvizsgáltuk az aknákat, s kiderítettük, hogy 75 méter mélységbe vezetnek. A függőleges, enyhén spirális aknák igen sok veszélyt rejtettek magukban. A csuklóvastagságú, több méter hosszú, hegyes sztalakt- „dárdák" a legapróbb érintésre is letörtek. Percenként leszakadt egy-egy homokpárkány, sűrű, barna porfelhőt alkotva. Lámpáink fénye, mely az éjszakai erdőben 100 méterre hatol, itt alig világított messzebbre másfél-két méternél. A leereszkedés négy órát vett igénybe. Végre szilárd talaj volt a lábunk alatt. Leráztuk magunkról a port és körülnéztünk ... Egy ember nézett vissza ránk. Bal kezét a melléhez szorította, jobbját a feje fölé emelte, mintha erős fény ellen védekezne. Kőkeményre szikkadt, sárga arcát olyan fájdalom torzította el, hogy még a halál és a századok pora sem tudta letörölni róla az elkerülhetetlen vég miatti kétségbeesést. Mihelyt egy kicsit magunkhoz tértünk, jobban szemügyre vettük a barlangot. Néhány méterre a „Rémüldözőtől'' — igy neveztük el az első múmiát — feküdt a második. Különös öltözéket és durván kikészített bőr lábbelit viselt. Arcra borulva feküdt egy nyilvánvalóan mesterséges hanton. Két lépésre tőle vicsorgó fogak . .. egy hópárduc múmiája egy csavart szarvú kos múmiája hátán. Kicsit messzebb, fényesre csiszolt medencében, óriási, megkövült kígyó tekergett. A holtak birodalmában jártunk. A fantasztikus véletlen valamilyen síron túli világba vezetett el bennünket. Valószínűleg ilyennek festhették a régi korok legendái a túlvilágot. A lápások fénypászmája mesztelenül siklott jobbra-balra a homályban, szikrákat csiholt a sziklák köcsipkéin, s különös tárgyakat emelt ki a sötétből. Szerszámok, használati tárgyak, ruhák maradványai és lépten-nyomon halottak ... Emberek, lovak és több tucat vadállat múmiáját fedeztük föl. A por alatt is kirajzolódtak az egyes tárgyak: nyergek, tarisznyák, egy hatalmas faüst, ugyancsak fából készült, kürtök, egyszerű díszítéssel ellátott nomád jurta darabjai. A barlang közepén két 4 méteres domb magasodott. Vajon mit rejtenek? Nem tudtuk megállapítani, mint ahogy azt sem, mi hever még a több centiméteres por alatt. Mi ez? Pogány istenek temploma? Vagy talán kivégzőhely? Vagy ide menekültek a régi nomádok a hódítók támadása elöl? Vagy valamilyen természeti csapás kényszerítette őket erre a helyre, és egy hegyomlás örökre elzárta a külvilághoz vezető utat? Azonnal tudtuk, hogy ide szakemberek kellenek: régészek, antropológusok, zoológusok. Lehetőleg nem nyúltunk hozzá semmihez, nem ástunk, nem turkáltunk. Csak néhány színes felvételt csináltunk, és gondosan megmértük a barlangot minden irányban. Mintegy hat órát töltöttünk a föld alatt. Fölkapaszkodni a felső szintre nem volt könnyű feladat. Minduntalan homokbombák zuhantak ránk, kövek repültek lefelé. Az egyik még a kapaszkodókötelet is elszakította. A biztosítókötél, no meg a kiváló felkészültség mentett meg bennünket. De nem ez volt a „Holtak városának" egyetlen meglepetése. Már a barlangban is többen panaszkodtak, holmi fájdalmas csípésekre. Úgy rémlett, maga a sötét por „csíp". Figyelmesen körülnéztünk, de semmit sem fedeztünk fel. Hanem amikor az első csoport kimászott az aknából, észrevették, hogy a por. .. mozog! Mi ez? Hallucináció? Szó sem volt ilyesmiről. A por csakugyan mozgott. Felső rétegében áttetsző testű, mikroszkopikus kullancsok milliói nyüzsögtek. Ez a felfedezés alaposan megijesztette a barlangászokat. A hegyek alján élő türkmének körében rémmeséket hallottak a barlangokban lakozó rettenetes „fekete pestisről". Akit ez a kullancs megcsíp, annak testét néhány nap múlva csúnya fekélyek lepik el, s hamarosan belehal. Nosza, elövették az összes fertötlenitőszert, amit csak magukkal hoztak. Ennek ellenére, 5—7 nap múlva sokuk testén a csípések helyén centiméter átmérőjű, fájó, nedvezö kiütés keletkezett, amely csak nagyon hosszú idő után gyógyult meg. Tudni való, hogy épp errefelé, a Kugitang hágóin át vezetett az az út, amelyen benépesült Ázsia. Ez a terület ősi idők titkait őrzi, s a régészekre vár még a feladat, hogy feltárják és megfejtsék a múltból ránk maradt rejtélyeket. Arról, hogy a vidék tele van karsztbarlangokkal, már korábban is tudtak a szakemberek. De a földalatti képződményeknek az a sajátossága, hogy hosszú időn át képesek megőrizni a távoli kultúrák tárgyi bizonyítékait, még semmivel sem támasztották alá. Most újabb expedíció készül a Kugitang barlangjaiba. Tagjai krasznojarszki szakemberek, különféle tudományágak képviselői, újságírók. Szputnyik, 1985. 16
