A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-23 / 34. szám
Gömör déli részének erdők koszorúzta „kenyérdombjai" között ritkaságszámba megy a vadregényesség képzetét keltő sziklák látványa. Igaz, nem nagy sziklák ezek a beretkeiek, ráadásul szinte teljesen elrejti őket a sűrű erdős-bokros növénytakaró. A falut elhagyva, a Murány folyásával szemben haladva a Peskő-sziklánál szinte észrevétlenül lépünk be Gömör egyik legszebb szurdokvölgyébe. A civilizált tájból az úgyszólván érintetlen természetbe. A meredek karros és sziklás partok között kígyómódra kanyarog a Murány — vagy ahogyan a helybéliek nevezik: a Muránka — vize. Egy helyen csaknem viszszafordul a folyó, alámosva a parti sziklákat. Természetrajzi különlegességnek számít a völgy létrejötte is. Hogyan kerültek ide a folyó kanyarjai (szaknyelven meanderei), amikor a mészkőhegyeket áttörő patakok rendszerint egyenesirányúak? A magyarázat az, hogy a kanyarok már azt megelőzően kialakultak, mielőtt a mészkőösszletbe került volna a folyó. A Beretkétől északra mintegy 4 km szélességben elterülő mészkötömeget kb. 2 millió évvel ezelőtt még agyagos-kavicsos homokréteg borította, amelyben széles ívben kanyargott a Murány-folyó vize, átlagosan 50 méterrel magasabban a jelenlegi szint felett. A vidék jégkori lassú kiemelkedésekor a folyó fokozatosan vágta be magát egyre mélyebbre, és amikor a mészkőtömeget elérte, folyásiránya már nem változott. A kanyarok így átöröklődtek és többé-kevésbé eredeti formájukban tárulnak elénk. A folyó jégkori fokozatos süllyedését dokumentálják a völgy mindkét oldalán különböző szinteken elhelyezkedő barlangok. Az eddigi ismeretes tizenegy kisebb-nagyobb barlang némelyikét már a történelem előtti korban is felkereste az ember. A Peskő-barlang előteréből előkerült jégkori patás állatok csontjai és a mellettük észlelt égésnyomok az őskori ember jelenlétére utalnak. A barlang kedvező települési adottságait jóval később, a rézkor végén, mintegy 4 000 évvel ezelőtt is kihasználta az ember. A szemben lévő Masai-felsö-barlangot pedig a késő bronzkori ember választotta lakóhelyéül kb. 1 000 évvel időszámításunk előtt. A szurdokvölgy bejáratánál cukorsüveg-A Murány-tolyo Beretke mellett BARANGOLÁSOK GÖMÖRBEN A Massai-telsó-barlang A Rosszgyár boltíves kapuja aránylag épen megmaradt ként emelkedő Peskő-sziklát és a benne levő barlangot a honfoglaló magyarok is hamarosan felkeresték. Legalábbis erről tanúskodik az elnevezése. Elődeink nem ismervén „barlang" szavunkat, a földalatti üregeket „kőlyuk, kőpest, pestkő” névvel illették. Dénes György budapesti történész kutatásai szerint a barlang jelentésű „pest" bolgárszláv eredetű szó és eleink valószínűleg itt talált, népelemektöl vették át. A völgy meredek partjait borító karrokon ugyancsak nehéz a járás, lábunk gyakran félrebicsaklik a szántóföld hantjaira emlékeztető mészkörögökön. Sok helyen találóan ördögszántásnak nevezik a karrmezöt. Beretkén a Bordás, Bordásoldal helynév jelöli ezeket az érdekes természeti képződményeket. A karrok a széndioxidban feldúsult víz oldó hatására keletkeznek minden könnyebben oldható kőzetben. Olykor a karsztvidékekre igen jellemző vöröses talajtípus, az ún. terra rossa is felbukkan a karrok között. Ilyen helyen a legszebb a karszt színezete: vörös föld a fehér mészkörögök között, zöldellö fűkoszorúval övezve. Az idelátogató kristálytiszta karsztforrások vizével olthatja szomját. A mészkővölgy északi végénél, már Mellété határában található Dráskóczy-kút vize például úgy buzog fel, mintha kisebbfajta gejzír működne itt. Délebbre, a völgy közepe táján, a Bordás-kút kínálja friss vízzel az errejáró kirándulót. A forrással átellenben, a Murány bal partján, bokrokkal, fákkal már jócskán benőtt romokra bukkanhatunk, melyeket a helybeliek Rosszgyár névvel illetnek. A romok feltehetően egy 17 — 18. századi hámor maradványai. A gömöri hámorok a Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc fegyvergyártás szilárd támaszai voltak. Ezek sorába tartozhatott a béreikéi Rosszgyár is, békés időkben azonban készíthettek itt különböző ipari és mezőgazdasági szerszámokat, eszközöket. A beretkei szurdokvölgy növény- és állattani szempontból is figyelemreméltó. Az apró nőszirom és a törökmeggy mellett sok más értékes és védett növény is található itt. Az itteni barlangok egy részét denevérek választották szálláshelyül. Elsősorban a Masai-felső és alsó-barlangban tanyáznak nagy számmal, néha szőlőfürtként csüngnek alá. Jól érzik azonban magukat a kisebb méretű Rosszgyári- és Nagyszögi-barlangban is. A hatalmas Sólyomkö karsztos üregeiben pedig ragadozómadarak fészkelnek. A Murány vize halakban, rákokban gazdag. A szurdokvölgyet és közvetlen környékét 1980-ban védetté nyilvánították. A terület növény- és állatvilága a természetvédelmi szakemberek állandó megfigyelése alatt áll. A barlangok természeti értékeit a Szlovákiai Barlangkutató Társaság rimaszombati helyi csoportjának tagjai rögzítik és dolgozzák fel. Dr. GAÁL LAJOS — B. KOVÁCS ISTVÁN Fotó: Benedek László VÉLEMÉNYEK A TUDOMÁNYRÓL A New Scientist felkérésére az ismert Gallup közvéleménykutató intézet reprezentatív felmérést készített Angliában arról, hogyan vélekednek az emberek a tudományról és a technikáról. Csaknem ezer különböző korú, végzettségű embernek tettek fel kérdéseket 1984 végén és 1985 elején. Lássunk néhányat ezek közül! Elegendő mértékben tanítják-e az iskolákban a természettudományokat? Igen — 48 %, nem — 36 u/o. A szükségesnél több (kevesebb) megfelelő összeget áldoz a kormányzat a tudomány és a technika fejlesztésére? Többet — 44, kevesebbet — 12, megfelelő — 34%. Mit tart a második világháború utáni időszak legnagyobb tudományos eredményének ? Űrkutatás 17 %; orvostudomány (általában) 9; számítástechnika 7; szervátültetések 6; nukleáris energia 5; chipek 3 % stb. Ha Önön múlna, milyen kutatási ágazatok fejlesztésére szánná a legtöbb pénzt? A válaszok fontossági sorrendben: orvostudomány, új energiaforrások, gyógyszerészet, környezetvédelem, mezőgazdaság, számítástechnika, biotechnológia és génsebészet. A fegyverkezést leszámítva Ön szerint a tudományos felfedezéseknek vannak-e veszélyes hatásai? Igen — 73 %, nem — 19 %. A kérdésre igennel válaszolók sorrendben a következő tudományágakat jelölték meg: nukleáris energia, génsebészet, gyógyszerek, űrkutatás stb. Említsen legalább három természettudóst vagy feltalálót! A megkérdezettek 47 %-a nem tudott válaszolni. A további sorrend: Einstein 28%, Newton 13, Fleming 11, M. Curie 9, Pasteur, Bell 7—7, Faraday 4 %. 2—3 %-kal „futott még" Nobel, Galilei, Edison, Watt s utolsóként Darwin. Az illusztris társaságba csupán egyetlen ma élő tudós, Clive Sinclair került, akinek nevét a számítógép tette ismertté. A beretkei Murány-viilgy 16
