A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-23 / 34. szám
lét... Megkapja annyiért ..Lám, lám ... Vásárolni — tudni kell.., M Gurzufot először távcsövön keresztül láttam, ám már korábbról tudtam: a városka főleg nemzetközi ifjúsági és pionírtáboráról híres, ahová évente a világ ötven tájáról érkeznek fiatalok, s ahol egyszerre 440 személy táborozhat. A városka évszázadok óta üdülőváros. Az irodalomtörténészek szerint Puskin legkedveltebb tartózkodási helye éppen Gurzuf volt, ahol a költö sok gyönyörű művet írt. Egy rövid hajóút után megtekinthettük a tengerpart leglátványosabb épületét, a „Fecskefészket" (Lasztocskino gnezdo). Ez a kastélyszerű épület — amely Mischorban — egy tengerbe nyúló sziklán épült 1912-ben kilátótoronyként szolgál, egyben jelzi Nagy-Jalta utolsó szakaszát. Nem messze innen pompázik a Voroncov gróf építtette Alupkai palota, odébb Uvádia város ékelődik be a sziklák közé, világhírű épületében — melyet az orosz cároknak építettek 1811-ben — a háború idején nagy jelentőségű események játszódtak le. Itt írták alá a Jaltai szerződést. Meghatódva sétálgattam a kastélynak abban a termében, ahol negyven évvel ezelőtt a szövetséges nagyhatalmak képviselői — Sztálin, Roosevelt, Churchill — 1945. február 4-től 11-ig megbeszélést tartottak a fasizmus végső megsemmisítésének stratégiai lépéseiről, Európa további sorsáról. A kastély nagytermének közepén ott található az a kerek asztal, ahol a szerződést aláírták. Az érdeklődő Jefanov eseményhű festménye által — amely a nagyterem előcsarnokában található — felidézheti az akkor történteket. 5. Az Alusta felé vezető úton minden olyan gépkocsi, autóbusz megáll, amely turistákat, ide látogató külföldieket szállít. Az út mentén áll Michail Kutuzov hadvezér szobra. Történelmi olvasmányaimból merítve jól emlékeztem az itt lejátszódó eseményekre: 1774-ben a törökök megszegték a kjucsuchi-kajnardzsijki szerződést, s el akartak foglalni Ak-Mecset (mai nevén Szinferopoi) városkát. Kutuzov seregével — egy korábban kilátástalannak tűnő katonai operációval — kardélre hányta a török hordákat. Itt vesztette el fél szemét, ám ez nem vette el kedvét a további csatározásoktól. Alusta Szinferopoi után Nagy-Jalta legnagyobb települése. Szanatóriumai, üdölöi vannak, parkjai arborétumhoz hasonlítanak. Az 1784-ben alapított város Nagy- Jalta életében kulcsszerepet tölt be. Központi hivatalok vannak itt, üzemek, gyárak, egyetemek, a félszigetet az egész világgal összekötő repülőtér. A tudósok világában is jól ismert Szinferopoi. Dmitrij Mengyelejev, a nagy szovjet tudós több éven át tanított itt egy fiúgimnáziumban, s itt tevékenykedett a közismert sebész, Pirogov professzor is. Ma világhírű kutatóállomások működnek itt. Kinek nem jelent élményt az, ha Bachcsiszeráj szökőkútjából meríthet egy pohár kristálytiszta vizet? Úgy látszik, a szökőkutak elsőszámú „sztárja" jól bírja vízzel, hiszen Bachcsiszerájba évente több mint egymillió vendég érkezik, hogy a minarettek árnyékában megtekinthesse a tizenhatodik században épült, a Krímet uraló kán székhelyét. A rózsaudvarok, a mešita, a sastorony, a hárem fokozatosan épültek fel. A könnyek szökőkútja — köznéven a Bachcsiszeráji szökőkút — 1764- ben készült el Krim-Gireja kán parancsára. A szökökúttal kapcsolatos legendák némelyikét poémáiban Puskin is felhasználta, Adam Mickiewicz viszont szonettjeiben énekelte meg. Hogy a Szovjetunió tájait mennyire vendégszerető, a szépet és jót tisztelő emberek lakják, példa erre Nggy-Jalta vidéke is. Az a turista — érkezzen a világ bármelyik tájáról — aki eltöltött itt néhány hetet, s megismerte e táj szépségeit, történelmi hagyatékait, a ma emberének igyekezetét, az bizonyára mindig szeretettel gondol vissza erre az azúrkék színben pompázó gyönyörűszép vidékre. KALITA GÁBOR A szerző felvételei 9
