A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-23 / 34. szám
Repülőgép ablakából mesés élmény csodálni Jalta vidékét. Nagy-Jalta hetvenkét kilométeres — azúrkék színben pompázó — tengerparti szakaszát dombos, sziklás part szegélyezi, ide ékelődnek be a kisebb és nagyobb települések, az üdülök és szanatóriumok, melyek különleges, már-már szubtropikus fauna ölelésében mutatják magukat az itt lakók, és a turisták nagy-nagy örömére. Maga Jalta városa is egy botanikus kert. Megismerni ezt a helyet, ennek környékét — életreszóló élmény. 1. A Jalta nevű szállóba éjszaka érkeztünk. Ilyenkor — a vonaton, repülőgépen, majd autóbuszon utazó turista örül, ha ágyba kerül, nincs kedve, energiája az éjszakai szórakozásra, nézelődésre. Ám reggel ...! Elég volt csak a balkonajtót kitárni, hogy ámulatba essünk: a kék különleges színeiben pompázó öböl, benne óriási hajókkal s az egész pálma- és fügefaerdők ölelésében. A tengeren motorcsónakok, a távolban szárnyashajó ... A tengerparton épült Jalta szálló 2 000 vendégnek tud kényelmes lakosztályt biztosítani, s uszodával, szaunával, teniszpályával, saját tengerparti stranddal rendelkezik. A belső terek, az itt kiképzett enteriőrök jugoszláv belsőépítészek alkotótehetségét dicsérik. Maga a földszinti rész egy kisváros szerepét tölti be: vannak itt üzletek, hangulatos presszók, fényképész-műtermek, turistairoda, információs szolgálat, orvosi rendelő s más szolgáltatások. A vendéglátók persze a közlekedésről sem feledkeztek meg. A hotel autó- és mikrobuszai, a tervezett utakon kívül szolgálatukra állnak a vidéket megismerni vágyó vendégeknek. 2. A távolról érkező nem képes megállni, hogy ne tépjen fügét a fáról, ne ízlelje meg a zamatát. Ezzel én is így voltam: a Szverdlov utcában az egyik családi ház előtt álló fáról fügét akartam letépni, mikor a porta udvarán megjelent egy néni. Gondoltam, jobb lesz odébb állni, mert hát nem illik ... Az asszonyka azonban mutatta, hogy ne siessek, majd az uvarról hozott egy afféle hokedlit, arra álljak, így több fügét szedhetek. Cserébe semmit sem várt, mindössze azt kérdezte, honnan is érkeztem ... Amikor kérdésére feleltem, felderült az arca, majd hirtelen szomorú lett: „Ja, akkor mi egy családból vagyunk ... Ott esett el a férjem ... Ha majd Prágában jár. gondoljon Borisz Geraszimovra .. Jalta városában érdemes eltévedni, mert nincs az az utca, tér vagy zöldterület, ahol nem lehetne találkozni egy darab történelemmel, valami érdekessel, értékessel, széppel. Bolyongásom egyik nagy felfedezése a Csehov-ház volt. A nagy író 1899 és 1904 között haláláig élt abban a házban. Dolgozószobájának asztalán ma is ott fekszik a Menyasszony című elbeszélésének utolsó lapja. A házban sétálgatva Csehov barátainak Grigorovicsnak, Csajkovszkijnak, Levitannak, Rahmanyinovnak — arcképét s az emléktárgyakat, a berendezést nézegetve érti meg az ember igazán azokat az összefüggéseket, melyek a csehovi életmű megértéséhez szinte nélkülözhetetlenek. Jalta néprajzi múzeumát egy 1907-ben 8 épült neogótikus katedrálisban rendezték be. Gyönyörű ez az állandó helytörténeti kiáľ'tás. A szovjet történelmet feldolgozó kiállítással a Puskin utcai helytörténeti múzeumban ismerkedhet meg az érdeklődő. Hogy haladó gondolkodású tömegek lakták a vidéket, ezt bizonyítja az is, hogy a Krím-félsziget déli részén már 1916-ban a szevasztopoli bányászok és munkások szervezésében megalakult a forradalmi bizottság. Az angol—francia tengerészgyalogság és a fehérgárdisták kiűzése után 1920-ban Lenin aláírja a dekrétumot: Nagy-Jalta üdülőit, szanatóriumait államosítják, a szovjethatalom megerősödése után elkezdődik a fejlesztés. Tárgyi hagyatékok, fényképek, térképek árulkodnak arról, hogy a második világháború idején is nagy megpróbáltatásokon ment keresztül a vidék. A félszigeten a fasiszta megszállás idején erős ellenálló mozgalom alakult ki, a partizánosztagok tizenkétezer emberrel vívták igazságos harcukat. Az összeütközések folyamán harmincezer fasiszta katonát semisítettek meg, s aránylag kis emberveszteség árán 1944-ben sikerült kiűzniük a betolakodókat. 1948-ban elfogadták a Nagy-Jalta felújításával kapcsolatos határozatot, aminek később be is érett a gyümölcse. Jalta vidékén ma már 130 gyógyfürdő és üdülő működik, ahová a szovjet dolgozókon kívül az egész világról érkeznek gyógyulni, felfrissülni vágyó emberek. 3. Nagyon sok turista hajón érkezik Jaltára, a MORFLOT hajói, melyek Marseilles-ből és Velencéből indulnak, rendszeres járatokat bonyolítanak le ogyeszai, jaltai és szocsi megállókkal. Persze ezenkívül külföldi hajózási társaságok összkonfortos hajói is közlekednek ugyanezen az útszakaszon, ami elárulja; Jalta és környéke valóban keresett üdülőhely. Jalta tengerparti sétánya igazi turistaparadicsom. Az eszpresszók, a zenés kerthelyiségek, az engedély nélküli halászási lehetőség, a színházak, hatalmas parkok, tengerparti tánckertek, a hegyekbe vezető kötélpálya mind-mind a látogatót szolgálják. A piac a város külön látványossága. Egzotikus papagájtól kezdve gránátalmáig mindent kapni s a „jólneveltséghez" hozzátartozik az alku is. Amikor egy kiló masszandra asztali szőlőt akartam vásárolni, az árát hallván már léptem is odébb. Az elárusító morcosán utánam szólt: „Uram, hát mondja ki a felkínált ár fe-1. A személyszállító hajók messzi tájakról érkeztek 2. A tengerszorosban megbúvó Jalta városát különleges fauna öleli körül 3. így néz ki Jaltán a ,, Fecskefészek" 4. A szépen kiépített strandokon csokoládébarnára lehet sülni. 5. A tengerparti korzó nyugalmat kölcsönző, mesés látvány
