A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-16 / 33. szám
A fehér bot helyett... Ligeti Károly nyugalmazott mérnök, szepsi (Moldava n/BodVou) lakos, számos újítás és szabadalom tulajdonosa egy szenzációs találmánnyal lepte meg a szakembereket és főképp az arra rászorultakat. Találmányát szabadalmazás céljából megküldte a prágai szabadalmi hivatalhoz (Úrad pre vynálezy a objavy), amely azt PV-3201-85 szám alatt regisztrálta. Egy vakvezető botról van szó, amely lényegesen nagyobb biztonságot nyújt a rosszul látó vagy világtalan embereknek, mint az eddig ismert fehér botok. Ezt a botot menet közben nem szükséges állandóan emelgetni mint a hagyományos fehér botot, ami nemcsak fárasztó, de a bot emelgetése közben gyakran kisebb akadályokat nem is érzékel. Az új típusú bot, a járdát vagy az utat kopírozza, emelgetni nem kell, használója 35—50 fokos szögben maga előtt tolja a járdán és a legkisebb akadályt is érzékelheti a segítségével: a bot időben figyelmeztet az akadályra, a veszélyre, elegendő idő marad az akadály kitapasztalására. Lépcsőházakban, főképp lefelé haladva szinte felbecsülhetetlen segítséget jelenthet a rászorulóknak. Eső után gyakran keletkeznek a járdán nagyobb tócsák. Erre az akadályra is figyelmeztet a bot, felső részében egy parányi vizet érzékelő elektronikus berendezés van elhelyezve, melynek elektródái a bot végén lévő gumipapucsba vannak beágyazva. A készülék csipogó hanggal jelzi a vizet. Mivel a bot a használója előtt 50—80 cm távolságban halad, időben jelzi az akadályt. A bot használója addig próbálkozik, míg a készülék elhallgat, s ez azt jelenti, hogy szabad az út. (A berendezés csak akkor jelez, ha a víz magassága meghaladja a 4—5 millimétert.) A bot sima előre haladását egy tengellyel ellátott gömb lehetővé teszi, mely egyébként a bot belső részében található és egy kioldó szerkezettel van összekötve. Ilyen rejtett állapotban a gömbnek nincs még funkciója. Ebben a helyzetben a bot úgy használható mint a többi bot, vagyis támaszkodásra. Ha a kioldó szerkezet nyomógombját, amely a bot felső részén van elhelyezve, megnyomjuk, a bot alsó végén a gumipapucsból kiugrik a szóban forgó gömb, megfelelő távolságra a papucstól. A tengellyel ellátott gömb a járdán (úton) előre és hátra irányuló gördülő mozgást végez. Azok a világtalanok, akik többnyire csak otthon közlekednek, lakásukon kívül is teljes biztonsággal használhatják, mégpedig úgy, hogy a botot 90 fokkal balra elfordítva, 35—50 fokos szög alatt tartják, s nem tolják maguk előtt, hanem a test szélességénél valamivel nagyobb ívben legyező mozgást végezve haladnak előre. Ebben a helyzetben a gömb csak jobbra és balra irányuló forgást végez, és letapogatja az előtte levő akadályokat. Abban az esetben, ha már nincs szükség az út kopírozására, függőlegesen tartva a botot a gömb visszatér az eredeti helyzetébe, vagyis a bot újból támasztó bottá válik. A bot használata egyébként egy-két nap alatt tökéletesen elsajátítható. id. STIBRÁNYI GUSZTÁV Tudomány-technika AZ ÉLET VÉDELMÉBEN Néhány évtizeddel ezelőtt még alig jutott valakinek az eszébe, hogy a tudomány kiemelkedő eredményei, a robbanásszerűen fejlődő ipari termelés hamarosan a környezetszennyezés világméretű problémájához vezetnek. Nem csoda: olyan optimista hangulat uralkodott, hogy a természet erőforrásai gyakorlatilag kimeríthetetlenek, a tudomány lehetőségei korlátlanok, tehát nincs mitől tartani, hiszen elöbb-utóbb minden problémára megtalálják a megfelelő megoldást. A tudósok egy része mértéktartásra intett, látva, hogy a környezetbe való beavatkozás egyre nagyobb méretű, meghaladja a levegő, a talaj, a vizek öntisztító képességét. Tekintve, hogy kezdetben az egyensúly megbillenése épphogy csak érzékelhető volt, nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget az előrejelzéseknek. A hatvanas évek folyamán derült ki a jóslatok valódisága. A hatás elsősorban Nyugat-Európában és Észak-Amerikában volt elementáris: egész folyók élővilága halt ki, a levegő szennyezettsége túllépte az elviselhetőség határát, egyre gyakrabban kellett szmogriadót elrendelni, a levegőbe került sokezer tonna kén-dioxid hatására víz helyett kénessav esett az égből, ami a növényzet, elsősorban az erdők nagymértékű pusztulásához vezetett. Mindezt tetézte a hetvenes évek folyamán az olajárrobbanás okozta megrázkódtatás, amikor is kiderült, hogy az energia- és nyersanyagftjrrások nagyon is végesek, így a szinte kizárólag kőolajszármazék-műanyagokkal is csak ideiglenesen lehet helyettesíteni a természetes anyagokat, továbbá, hogy nemcsak a természet egy-egy kis darabja forog veszélyben, hanem az egész bioszféra sivataggá válhat a szennyezések következtében. Egymást érték ugyanis a nagy tankhajó-katasztrófák, a tenger alatti forrásokból kiömlő kőolajszennyezések, ami drámai módon jelezte: egykönnyen „holt"tengerré válhatnak az óceánok. E felismerés vezetett a környezetvédelem egyre tudatosabb vállalásához szerte a világon, indított el egész mozgalmakat. Bár a szocialista országokban sokkal körültekintőbben jártak el az üzemek tervezésénél és építésénél, a környezetszennyezésért kirótt bírságok egyre növekvő nagysága jelezte, hogy szükség van az ipari tevékenység környezetet károsító hatásának visszaszorítására, hogy utódaink is maradéktalanul élvezhessék a földi életet, a tiszta levegő, víz, föld, zöldellö növényzet vegye őket körül, ami hathatós intézkedések meghozatalát tette szükségessé. Ennek következtében szerte a világon, természetesen a szocialista államokban is sorra születtek vagy állnak hatályba lépés előtt a környezetvédelmi törvények, amelyek célja a bioszféra védelme. A környezetvédelem rendkívül fontos segédeszközei azok a műszerek, berendezések, amelyekkel gyorsan, egyszerűen, olcsón elvégezhetők a szükséges vizsgálatok. A vásárokon, kiállításokon egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek a környezetvédelmet szolgáló műszerek. így volt ez az idei bratislavai Incheba kiállításon is, ahol több ilyen jellegű berendezést tekinthettek meg a látogatók. Aránylag nagy „forgalom” bonyolódott le a budapesti Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat standja körül, ahol több műszaki érdekességgel ismerkedhettek meg a szakemberek és a látogatók. OP 268, mikroprocesszoros pH-mérő szivattyúval ellátott berendezés egyre finomabb szűrőkön vezeti a mintaként beszívott levegőt, így egyszerű módon megállapítható a por mennyisége, de annak nagysága szerinti összetétele is. A szűrőkön felfogott porrészecskék aztán további laboratóriumi vizsgálatnak vethetők alá. Az ún. imissziós mérőműszer a kéménytől nagyobb távolságban (akár 40—50 km-re) azoknak a porrészecskéknek a mérésére szolgál, amelyek a levegő belélegzésénél a tüdőben fennakadnak, tehát hosszabb távon szilikózist és egyéb légúti megbetegedést okozhatnak. A mérőműszerek által megállapított adatok fontos kiindulópontul szolgálnak a pormentesítő berendezések tervezésénél, a szakemberek ezeknek az adatoknak a birtokában tudnak megfelelő porelválasztó berendezéseket gyártani. Mivel a levegőbe vízben oldódó részecskék is kerülnek, szükség van a vizes oldatok környezetvédelmi vizsgálatára is. A víz egyik legfontosabb jellemzője a kémhatás. A teljesen tiszta víz semleges kémhatású. A savak és a lúgok kis koncentrációja is kimutatható már a hordozható, elemes pH-mérőmüszerrel. A modern, digitális kijelzésű, folyadékkristályos berendezéseket Herczeg György mérnök, a Radelkis, az Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet szakembere mutatta be. Az OP 110 jelzésű, zsebrádió méretű műszert a mintavevő tégelyekkel, üvegcsékkel együtt egy irattartó táskában hozzák forgalomba. A minta közvetlenül a helyszínen elemezhető, pl. halastavak, folyók partján, ami meglehetősen leegyszerűsíti, meggyorsítja a szennyezettségi „térkép" elkészítését. Hasonlóképpen a környezetvédők hatékony segítőtársa az OP 113 pX-méter, amely a vizes oldat egyéb szennyezettségének koncentrációját méri, pl. klorid, nátrium, fémek, stb. jelenlétének kimutatására szolgál. Bonyolultabb laboratóriumi műszer az OP 268 mikroprocesszoros pH-mérő, amelyet automatikus mintavevő (unicell OP 848) egészít ki. Mivel ez utóbbi műszer már 80 ml anyagmintából is nagy pontosságú adatokkal szolgál, rendkívül jól felhasználható orvosi, kórházi laboratóriumokban is a vizsgálatok elvégzésére (vér, vizelet stb.). Mivel a készülékek digitális kimenettel rendelkeznek, számítógéphez kapcsolva adatai egyszerűen, gyorsan feldolgozhatók, akár sornyomtatón kinyomtathatók vagy magnószalagon tárolhatók. A berendezéseket az OH 827 jelzésű recorder egészíti ki, amely az adatok (pl. titrálási görbe stb.) grafikai ábrázolására szolgál. Az ember környezetének, egészségének védelme elsőrendű fontosságú feladat, hiszen döntő mértékben befolyásolja mai, holnapi életünket, de utódaink életét is. Ezért teljesen érthető az a növekedő érdeklődés, amely ezeket az értékeket védő, meghatározó műszerek iránt megnyilvánul. Alkalmazásukkal elérhető a megbomlott biológiai egyensúly helyreállítása, hogy életünk nemcsak egyszerűbb, kényelmesebb legyen, de magunk is minél kevesebb káros környezeti hatásnak legyünk kitéve. OZOGÁNY ERNŐ Az ipari szennyezés egyik fő forrása az erőművekből, gyárakból, kohókból a levegőbe kerülő porszemcsék. Ezek mennyiségének és összetételének meghatározására szolgálnak a pormintavevő készülékek. A budapesti Vegyipari Kutatóintézet ötletes műszerének működési elvével Nyerges Gábor okleveles gépészmérnök ismertetett meg. A berendezés egyaránt alkalmas a kéményből kiáramló porrészecskék, valamint a nagyobb távolságban már szétterült, levegőben lebegő szilárd halmazállapotú szenynyezettség megállapítására. Az előbbi, az ún. emissziós pormintavevö szondáját közvetlenül a gyárkéménybe vezetik. A vákuum0H-61J\-Cfí immissziós pormintavevö 16
