A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-25 / 4. szám
A Gsemadok életéből A komáromi bábcsoport (Filip Lasut felvételei) SZÍNHÁZI SZEMLE 1984 1984 októberében hatvankettedik alkalommal rendezték meg Martinban az amatőr színházi fesztivált, amelyen fellépnek az év legjobb együttesei valamennyi drámai műfajban: a szlovák A. B, C minősítésű győztes együtteseken kívül a gyemnekegyüttesek legjobbjai, a legjobb hazai magyar felnőtt- illetve gyermekcsoportok s általában 4—5 külföldi együttes is. Néhány kép a fesztiválról. A lágymányosi Tiikörszin Boldogok c. előadásából KORSZAKOT ÁTFOGÓ MUNKA A CSEMADOK 1949. március 5-én tartotta alakuló közgyűlését Bratislavában, a Csehszlovák Rádió hangversenytermében. Még ebben az esztendőben — tehát 1949 nyarán — egy maroknyi csoport Fél (Tomasov) községben is összejött, hogy a kommunista párt javaslatára megalakítsa a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületét. E kis csoport tagjai a következők voltak: Tóth Péter, Gavajda Vencel, Méry Vendel, Goda Nándor, Ürge István, Klincsák Ferenc, Lajtos László, id. Lenk Béla és Hoksa István. Tóth Péter és Gavajda Vencel a kommunista párt alapító tagjai is voltak. A szervezet első elnöke Méry Vendel lett, a fennállás 35 éve alatt a következő elnökök irányították a tevékenységet: Méry Vendel, Valacsay Ferenc, Jankó Gyula, Lajtos László, Gavajda Vencel, Goda Nándor, Balázsovics Imre, Olgyay György és Varsányi Lászlóné. A kulturális tevékenység három nagyobb területre összpontosult: színjátszás, népdal-néptánc-népzene és az általános, sokrétű népművelés területére. Az ötvenes években Szlovákia-szerte elterjedt és Félben is kibontakozott az amatőr színjátszó mozgalom. Tehetséges színjátszók, jóhangú énekesek és három kiváló rendező összmunkája eredményeképpen sok színdarabot adtak elő a féli színjátszók. Kitűnően, nagy hozzáértéssel végezte rendezői munkáját a magyarországi Ercsiről származó id. Lenk Béla és Ürge István. Lenk Béla értett a mozgáskultúrához, színpadtechnikához, sminkeléshez — egyszóval mindenhez, ami egy színdarabhoz kellett. Lelkesedése pedig még szakmai tudását is fölülmúlta. A zenés darabok Varsányi László zenei rendezésében készültek. Ezekben az években kezdett Jelinekné Varga Zsuzsanna irányításával kibontakozni az amatőr néptáncmozgalom. A féli helyi szervezet elnöke 1960-tól egészen 1973-ig Goda Nándor volt. Az ő irányításával megszilárdult a szevezeti élet és emelkedett a taglétszám. A hatvanas évektől itt rendezték meg a táncdalverseny járási döntőjét és a Tavaszi szél... elődjét, a Népdalversenyt. A zenekarok és az énekesek összmunkájának csiszolásával ekkor is Varsányi László igazgató tanító foglalkozott. A CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a KB eredményes munkájuk elismeréseként a féli helyi szervezetből 3 tagnak adományozott emlékérmet: Goda Nándornak, Ürge Istvánnak és Varsányi Lászlónak. Jó hírnevet szerzett a községnek a Kis- Duna tánccsoport. Az Országos Népművészeti Fesztiválon 1969-ben és 1972-ben a tánccsoportok versenyében a II. helyen végeztek. Pedig 1969-ben még kölcsön ruhában, egyszemélyes zenekarral, rfj. Varsányi László zongorakíséretével versenyeztek. Az évek folyamán lett ruha is és zenekar is, de szinte állandóan anyagi gondokkal küzdöttek. Ez volt a fő oka annak, hogy 1978-tól Czingel László koreográfus Somorján dolgozott a Csaliéban és a Kis-Duna tánccsoport nem működött tovább. Az anyagi eszközök előteremtésének nehézség nagyban hozzájárult ezekben az években az elnökök gyakori változásához. 1977-ben Varsányi Lászlóné került a helyi szervezet élére. A vezetőség ettől az időtől rendszeres, tervszerű és igényes népművelő munkát végez. Megalakult a folklórcsoport; parasztzenekarral, női éneklőcsoporttal és 50 tagú apróbb és idősebb alapiskolás gyermekekből álló tánccsoporttal. A folklórcsoport zenei vezetője ifj. Varsányi László lett, aki egyben a zenekarvezető is. 1978 őszén bemutatták első műsorukat Dunáról fúj a szél címmel, majd 1979-ben a második, szintén egész estét betöltő műsorukat. A bemutatókon részt vett Áfl Tibor is, mert munkájukról kikérték az ő szakmai véleményét és tanácsát. A gyermektánccsoport tiszta forrásból merített. Csallóközi, mátyusföldi, martosi, bodrogközi gyermekjátékokat és táncokat, az éneklőcsoport csallóközi, dunántúli, bodrogközi dalokat, a parasztzenekar mezőségi, dunántúli és egyéb hangszeres népzenét tanult be és adott elő. Műsoraikat népballadák, népmesék tarkították. Felléptek békeünnepélyeken, a gyerekek járási, kerületi és országos versenyeken, a parasztzenekar, amely Dudás együttes, ma pedig Varsányiegyüttes néven vált ismertté, járási, kerületi és országos rendezvények, a Jókai-napok, a Nyári Művelődési Tábor, a Szenei Molnár Albert-napok és a budapesti Tavaszi Fesztivál állandó vendége lett. Zselizen (Zeliezovce), a kísérő zenekarok versenyén az első helyen végeztek. Ma a Szőttes Népművészeti Együttes zenekarában dolgoznak. Ez már szinte hagyomány Félben. Annak idején innen indult és fejlődött a Szőttes szólótáncosává Spalek Ferenc, Sill Ilona és Anna valamint Sztranyovszky Ágota. A nyolcvanas években sok új dolgot talált ki a helyi szervezet vezetősége. 1983-ban megalapították az egy hétig tartó Tavaszi Kulturális Napokat, amikor is képzőművészeti kiállításokra, érdekes, különböző tárgyú előadásokra, író—olvasó találkozóra, folklórműsorra és egész estét betöltő, ünnepélyes záróműsorra került sor. Ugyanekkor alakult meg az Illyés Gyula Művelődési Klub. Rendszeresen fogadják a MATESZ művészeit, tervszerűen látogatják a győri Kisfaludy Színház előadásait, képzőművészeti és népművészeti kiállításokkal csiszolják tudatossá és igényessé tagjaik ízlését. Előadóként vagy irodalmi estek műsorában vendégül látták Lovicsek Bélát, Emil Boleslav Lukáőot, Rácz Olivért, Turczel Lajost, Marczell Béla néprajzost, Kovács Lászlót és Püspöki Nagy Pétert, Földes József és Bertha Géza jogászokat, Kovács László gyermekorvost és Beliska doktort, a szívgyógyászt. Követésre méltó újdonság a CSEMADOK Féli Helyi Szervezetének munkájában az, ahogy az élet minden területén jelen van. Az ifjúsági Zenés Irodalmi Kávéház azt a korosztályt köti le, amelyik a legfogékonyabb a szépre, a jóra. Még a vendéglátó búcsút is ízlésformáló eseménnyé teszi a helyi szervezet vezetősége akkor, amikor népi iparművészeket hív meg árusítani. FISTER MAGDA 7
