A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-19 / 3. szám
Ki mit gyújt? Jogi tanácsok MINI-GALÉRIA A 60-as évek derekán a karácsonyi üdvözlőlapok között három festmény kicsinyített reprodukcióját találtam. A szépen színezett képek nagyon megtetszettek ezért eltettem őket a bélyeges fiókomba (mellékesen szenvedélyes bélyeggyűjtő is vagyok). Nemsokkal utána Budapesten jártam és betértem a Szépművészeti Múzeumba, ahol egyik-másik kiállított kép levelezőlap alakú másolatát is árulták. Rögtön megvettem mindazt, ami kapható volt. Azóta Drezdában a Zwingerben kiállított képek egy részének is a birtokosa lettem, — persze csak levelezőlap formában. Mindenütt, ahol jártam és „zsugorított festményt" láttam, a zsebemben ficánkolni kezdett a pénz. Inkább lemondtam az ebédről, pótolta egy pohár tej egy szelet kenyér, de a csábításnak nem tudtam ellenállni. Történt egyszer, hogy Nyitrán voltam hivatalos úton. nem vittem magammal nagyobb összeget, hiszen azt gondoltam, hogy munkám elvégzése után rögtön hazatérek. A véletlen azonban a Szovjetszka kniga kiraka-KESZELI FERENC RACIONALIZÁCIÓ • A palacsintát tanácsos eleve laposra készíteni, mintsem utólag szétlapítani. AZ ORVOSNÁL • Orvoshoz járni haszontalanság, mert úgysem hosszabbítják meg annyival a beteg életét, mint amennyi időt a rendelő ajtaja előtt elfecsérelünk. FEJLŐDÉS • Hajdan a kulcslyukakon voltak takarócímerek, hogy a leselkedők és hallgatózók elöl eltakarják azt. amire kiváncsiak, s ami nem rájuk tartozik. Manapság lassan a kulcslyukak is megszűnőben vannak. Várható, hogy a fejlődés további szakaszában az ajtók is megszűnnek? A PULT ELŐTT • Ezek úgy lopnak, hogy már a ketteslétrát is háromszoros áron adják. EGY ÍRÓRA • Örökké tollászkodik, de soha semmi por nincs körülötte. TANMESE • Ez a légy olyan vidám, hogy madarat lehetne fogatni vele. No, majd éri elveszem a HONNAN JÖTT A KERTI TÖRPE? A thüringiai Heissner kerámiagyárból. Alig több mint száz évvel ezelőtt ott készítették az első kertbe szánt kis agyagtörpéket Eredetileg nem kispolgároknak gyártották őket hanem a német arisztokratáknak, hogy hatalmas kastélyaik még hatalmasabb parkjait díszítsék velük. Miután arisztokrata körökben divatba jöttek az agyagtörpék, az arisztokta elé vitt. A kirakatban az Ermitázsban található festmények másai voltak kitéve. Rögtön befordultam az üzletbe. Amit ott találtam, az nékem egész eldorádó volt. Annyira kiköltekeztem, hogy még vonatra sem maradt pénzem és szégyen ide, szégyen oda, stoppal kellett hazamennem. Jelenleg a gyűjteményem (mini galériám) több mint 300 darabból áll, korszakok és festők szerint csoportosítom őket. Ehhez viszont már szakkönyvek is kellettek. Ezeket részben magam szereztem be, részben kikölcsönzöm, mert a művészeti könyvek igen drágák. Ez a kis gyűjtemény, amelyet a Magyarországon kiadott „Én múzeumom" című sorozat egészít ki eddig sok örömet szerzett és szerez továbbra is. Elég gyakran forgatom a gyűjtemény lapjait és lassan megismerem általuk az európai festészetet. A gyűjtemény egyes darabjait bemutattam a CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) képzőművészetet kedvelők körének előadásain kedvét — mondta a fecske és bekapta a legyet. VALAHOL AMERIKÁBAN • Demokrata-ta-ta-ta-ta-ta-ta... EZEK A MAI FIATALOK • Olyan öreg, hogy a hamut is mammutnak mondja. KÖLTŐ MONDJA • A Holdról én már csak akkor írok verset, ha ott leszek. ÜNNEPEK ELŐTT • A mentesítő vonatjárat menetrendszerűen elmarad. TÜKÖR ELŐTT • Mások legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nem azonosak velünk. ELHATÁROZÁS • Holnap zavarba ejtem a postát: az eddigi gyakorlattal ellentétben most megreklamálom, hogy túl alacsony a telefonszámlám. SOKAKRÓL • Akik a gatyát ú. n. „bizonyos alsóneműnek" nevezik, azok nagyobb disznóságokra is képesek. rátákat majmoló nagypolgárok is rájuk kaptak, majd a nagypolgárokat utánzó kispolgárok. így vált végül a kerti törpe a kispolgárság jelképévé. Az első agyagtörpécskéknek olykor még volt némi egyénisége. A húszas évek elején azonban megszületett a kerti törpe ma ismert típusa: a vigyorgó arcú, jóléttől pocakos, piros sapkás és pirospozsgás arcú gipsztörpe, fehér szakállal, s ez a típus vált uralkodóvá. Az átlagos kispolgár úgy megszokta a figurát, hogy hiába akarták modernizálni (autóba ültetni, fényképezőgéppel vagy teniszütővel felszerelni), a korszerűsödött törpéket senki sem vásárolta. Jelenleg az NSZK-beli Lautenbachban működik a legnagyobb kertitörpegyártó cég, s bár áruja immár nemzetközi méretekben giccs-szimbólum lett évente 800 ezer bárgyú figurát ad el. „Gyermekgondozási segély" jeligére. Sz. Anna olvasónk azt kérdezi, hogy 1985-ben lesz-e az 1984-ben született gyermeke egyéves koráig gyermekgondozási segélyre igénye. A Szövetségi Gyűlés 1984. november 13-án törvényt fogadott el, amely megváltoztatja és kiegészíti a gyermekgondozási segélyről szóló 1971. évi 107. számú törvényt. Az új törvény, amely a Törvénytárba 110. szám alatt került be, 1985. január 1-én lépett hatályba. Ez a törvény lényegesen kiterjeszti a gyermekgondozási segélyre jogosultak körét. Eszerint január 1 -tői kezdve minden nőnek jár gyermekgondozási segély, ha gyermekéről egy éves koráig egész nap és rendesen gondoskodik. Ez azt jelenti, hogy azok a dolgozó nők, akik gyermekük megszületése után kimerítik a fizetett szülési szabadságot, ami rendszerint 26 hét, annak letelte után gyermekük egy éves koráig jogosultak a havi 600 Kčs-t kitevő segélyre. A törvény 2. 5-a 2. bekezdésében foglalt feltétel értelmében a gyermek kétéves koráig akkor jár gyermekgondozási segély, ha — mint eddig is — a nö még egy iskolaköteles korban levő gyermekéről is gondoskodik. A törvény 13/a 5 rendelkezésével bevezette, hogy a nőtlen, özvegy, elvált vagy egyéb fontos okokból magányos férfinak is jár gyermekgondozási segély, ha nincs élettársa és egy két évnél fiatalabb gyermekről egész nap és rendesen gondoskodik. Ha a családban a férj gondoskodik a két évnél fiatalabb gyermekről, mert a felesége fontos okokból nem gondoskodhat a gyermekéről, akkor a járási betegbiztosítási igazgatóság (vagy a törvény 14. §-ban megjelölt más illetékes szerv) megengedheti, hogy a gyermekgondozási segélyt a férj kapja. „Fizetett szabadság" jeligére válaszolunk K. János azon kérdésére, hogy mennyi szabadságra tesz az 1985. évben igénye, ha a tényleges katonai szolgálat befejezése után 1984. október 1-én lépett először munkaviszonyba. A Munka Törvénykönyve szerint eddig a törvényes fizetett szabadság ideje két hét volt. Három hét szabadságra annak a dolgozónak volt igénye, aki a 18-ik életéve betöltése után legalább 5 év munkaviszonyt tudott kimutatni az adott naptári év végéig. Ugyancsak három hét szabadság járt a 18 évnél fiatalabb, valamint az 50 évnél idősebb dolgozónak is. E rendelkezések helyébe lépett a Szövetségi Gyűlés által 1984. november 13-án elfogadott törvény, amelyet a Törvénytárba 111. szám alatt vezettek be, s amely 1985. január 1 -ón lépett hatályba. Ez a törvény megváltoztatta a Munka Törvénykönyve 101. szakaszának 1. bekezdését úgy, hogy a törvényes szabadság alapidejét egységesen három hétben állapítja meg. Eszerint olvasónknak az 1985. évben három heti fizetett szabadsága lesz, feltéve, hogy teljesíti a szabadságigény többi törvényes fettételét, vagyis hogy munkaviszonya ugyanannál a munkaadónál legalább 5 hónapig tart (tehát március 1-e után) és a naptári évben legalább 75 munkanapot dolgozott le. A teljesség kedvéért meg kell jegyezzük, hogy továbbra is négy heti szabadság jár a tanoncoknak, s azoknak, akik a folyó naptári év végéig a 18-ik életévük betöltése után legalább 15 évi munkaviszonyt tudnak igais. KEMÉNY JÓZSEF zolni. A tanulmányi okokból a föld felszíne alatt dolgozó bányásztanoncok szabadsága öt hét; az óvodai tanítónőknek 6 naptári hét, a tanítóknak 8 hét, a nevelőknek 4 hét szabadság jár. „Nagybácsi" jeligére. G. I. kalinovói olvasónk vagyonjogi ügyben kér tanácsot Azt írja, hogy a nagybácsija a volt felesége rokonával közösen épített családi házat, amibe sok pénzt fektetett be. Mint később kiderült a ház tulajdonjogilag csak a felesége rokona nevén áll, s neki most még a házban levő helyiségek használatáért is bért kell fizetnie. Bíróságra adta az ügyet de a pert még nem fejezték be. Olvasónk nem írja, hogy kié volt a telek amin építkeztek, és ki kapta az építkezési engedélyt, továbbá azt sem, hogy volt-e a nagybácsija és a felesége rokona között a ház építését, illetve az építkezési költségek viselését illetően valamilyen megállapodás, valamint azt sem, hogy milyen pert indított és ennek mi a mai állása. Ezek ismerete nélkül nem lehet határozott véleményt mondani. Ha a telek a feleségéé volt, vagy a feleségével közös volt, akkor az igényeit esetleg a volt félesége ellen érvényesíthette a válás utáni házassági vagyonközösség megszüntetését és felosztását érintő perben. Ha a telek sem az övé, sem a feleségéé nem volt, akkor csak a közösen felépített ház tulajdonosa ellen érvényesítheti igényeit a befektetett összeg megtérítését, vagy — ha volt közöttük ilyenirányú megállapodás a közös építkezést illetően — a ház tulajdoni részesedésének, illetve tulajdoni hányada megállapításának elismerését illetően. Mindenesetre célszerű volna, ha a nagybácsija az ügyre vonatkozó összes (per. bírósági és egyéb) irataival ügyvédhez fordulna tanácsért. „Nyugdíj" jeligére. D. K. atsócsitári (Dől. Štitáre) olvasónk, aki önkéntes véradó volt 1973-ban megbetegedett és súlyos műtéten esett át. Azt kérdezi, hogy havi 300 Kős-t kitévő segélyét amit 1976-tól férje haláláig kapott jogosan vonták-e meg akkor, amikor a havi 970 Kčs-t kitevő özvegyi nyugdiját megállapították. Minthogy olvasónk leveléből nem derül ki, hogy milyen címen kapta a 300 Kčs-t (önkéntes juttatás vagy szociális segély címén, esetleg rokkantsági vagy részletes rokkantsági nyugdíj címén, s ha azelőtt dolgozott milyen munkaviszonyban volt), ezt a férje halála után az özvegyi nyugdíj folyósításával azért vonták meg tőle, mert nyilván önkéntes juttatásról volt szó. amire nincs törvényes (perelhető) jogigény. Ilyen önkéntes juttatást vagy segélyt a nemzeti bizottság ad az arra rászorulóknak saját költségvetési eszközeiből. Ha azonban törvényes nyugdíjról vagy járadékról volt szó, akkor ennek megvonásáról írásbeli határozatot kellett kapnia, ami ellen fellebbezni lehetett volna. Havi 970 Kčs-t kitevő özvegyi nyugdíjnál nem lehet szociális szempontból „rászorultnak" tekinteni olvasónkat. Dr. B. G.
