A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-14 / 24. szám
Tudomány-technika A személyi számítógépek az élet minden területén hasznos segítőtársai az embernek Az egyik legolcsóbb, de ugyanakkor kiváló sakk-mikroszámítógép, a CONSTELLATION A személyi számítógépek Még egy ideig eltart, amig üzleteinkben személyi számítógépeket vásárolhatunk, de ha figyelembe vesszük a számítógépek fejlődésének ütemét, talán nem is tűnik annyira távolinak ez az idő. Az első, egyetlen integrált áramkört tartalmazó zsebszámológépek 1971-ben jelentek meg a piacon. (Igaz borsos áron kerültek forgalomba.) Amikor néhány év múlva a tömeges gyártásuk miatt áruk a tizedére csökkent, már senki sem kételkedett abban, hogy hamarosan széles körben elterjednek a munkahelyeken, iskolákban és háztartásokban. Az elektronikai szakemberek csábító célt tűztek maguk elé: olyan számítógép kifejlesztését, amely kis helyen elfér, nagy teljesítményű, megbízható, a karbantartás szempontjából igénytelen, a működési elv ismerete nélkül is egyszerűen kezelhető és energiafogyasztása minimális. A személyi számítógépek kifejlesztésével nagyot léptek előre céljuk elérése felé. Az első generációs számítógépeknél még a műszaki szakemberek egész seregére volt szükség ahhoz, hogy egy programozó szakember dolgozhasson. A második generáció számítógépei már nagyobb teljesítménnyel és jobb megbízhatósággal rendelkeztek, de áruk még mindig nagyon magas volt. A harmadik generáció számítógépei több kategóriába sorolhatók. A nagy számítógépeket több ember szolgálta ki, de már lehetőség nyílt több felhasználó egyidejű munkájára. A „miniszámitógépek" olcsóbbak voltak, de még mindig fényüzésszámba ment, hogy egy számítógépet csak egy felhasználó birtokoljon. Ezért a munkát megosztották és megosztották a gépidőt is, amely alatt egy programozó a számítógépnél dolgozhatott. Ha a számítógép valamit kiszámolt, az eredményt vagy papírra nyomtatta, vagy a katódcsöves képernyőn jelentette meg. Gyakran előfordult, hogy bár a programozó még tele volt munkával, letelt a gépideje s át kellett adnia helyét munkatársának. A két vagy három műszakban üzemelő nagyszámítógépek mellett ugyan több felhasználó is dolgozhat és bármikor le lehet ülni a terminálnak nevezett, billentyűzettel ellátott képernyő mögé, de az is előfordul, hogy minden terminál foglalt. Ezért előnyösek a személyi számítógépek. A programozó bennük látja álmai beteljesedését: számítógép kerül asztalára, és amikor éppen szüksége van rá, vagy valami ötlete támad, valamit ki akar próbálni, csak bekapcsolja és dolgozhat. Természetesen a bonyolult feladatok megoldása továbbra is a nagy számítógépekre hárul, de rengeteg az olyan feladat, amelyet személyi számítógéppel is meg lehet oldani. A telefonhálózatra kapcsolt személyi számítógépek lehetővé teszik a rokkantak munkáját, akiknek nem kell majd mindennap munkahelyükre utazniuk, a szülési szabadságon levő nők szakmai továbbképzését a számítógépek területén stb. További felhasználási lehetőségek: szövegfeldolgozás, statisztikai számítások elvégzése, bérszámfejtés, raktárak és könyvtárak nyilvántartásának vezetése, egyszerűbb tervezési és szerkesztési munkák, műszaki és tudományos számítások, egyszerűbb technológiai folyamatok irányítása, modellezés stb. Más szóval: a személyi számítógépek ott hasznosíthatók, ahol felesleges lenne a közepes és nagykapacitású számítógépek alkalmazása. A számítógép szórakoztató eszköz is lehet. Nálunk is jól ismertek a külföldön annyira elterjedt számítógépes játékok. A szórakoztatáson és kikapcsolódáson kívül a játékok a nevelés és művelődés eszközeivé is váltak. Ezért okoz gondot a nyugati országok szociológusainak az a tény, hogy a számítógépes játékok többsége nem éppen békeszeretetre neveli az ifjúságot. Például az USA-ban a számítógépes játékok nagy része tengeri, légi és tankcsatákból áll. A gyerek repülő csészealjakra vadászhat, vagy embereket vehet üldözőbe. Nagy-Britannia és Argentína háborús konfliktusa idején Londonban olyan játékokat kezdtek el árusítani, mint például Buenos Aires bombázása. Sokkal rokonszenvesebb lehetőség, hogy a személyi számítógépekkel sakkozni vagy dámázni lehet, krimifejtörök megoldására használhatók, személyautók, repülőgépek irányítását utánozzák, tenisz- vagy futballmérkőzések játszhatók vele. Felhasználhatók matematikai és fizikai feladatok megoldásánál ugyanúgy, mint a nyelvtanulásban. Nagy jelentőségük van azoknak a felnőtteknek a tanításában, akik az iskolában még nem kerülhettek kapcsolatba a számítógépekkel. A számítógép háztartási eszközként is alkalmazható. Lehet például jó szakácskönyv. Az ügyesebb ezermestereknek nem okoz nagyobb gondot a villamos sütő, központi fűtés, vízmelegítő szabályozására befogni. Beprogramozható ismerőseink telefonszáma, címe, fontosabb családi események időpontja stb. Hála a mikroelektronika gyors fejlődésének, a jövőben a személyi számítógépekkel csaknem minden szakmában találkozhatunk majd. Meglehet: a programozás ismeretének hiánya ugyanolyan analfabetizmusnak minősül majd, mint manapság az Írni és olvasni nem tudás. Egy programnyelvet megtanulni jóval egyszerűbb, mint egy idegen nyelvet. Kevesebb szót tartalmaz és jóval egyszerűbb a nyelvtana. De itt sem elég csak a szavakat ismerni, mondatokat is kell tudni alkotni és meg kell tudni érteni, ha hozzánk „szólnak" ezen a nyelven. Természetesen nem mindenki alkot bonyolult rendszerprogramokat; ahhoz, hogy átlagos feladatokat oldhassunk meg elegendő a nyelv alapjainak ismerete. A személyi számítógépek legelterjedtebb nyelve a BASIC nyelv. A magyar származású amerikai tudós J. C. Kémény munkájaként született és kb. húsz évvel ezelőtt indult el világhódító útjára. Azóta ez az egyszerű, széles körben alkalmazható nyelv rendkívül népszerű lett. Éppen ezért vált a személyi számítógépek alapnyelvévé. Ennek köszönhetően a BASIC nyelv egy általános eszköz, amellyel bármely személyi számítógépet használni lehet. Bár az egyes géptípusok BASIC-jei között kisebb-nagyobb eltérések, „tájszólások" vannak, ezek könnyen elsajátíthatók. A BASIC nyelv alkalmazásához a számítógépet is meg kell ismerni. Nálunk legelterjedtebb személyi számítógépek a hazai gyártmányú PMD 85, SMEP01, 10150 és Didactic Alfa. A külföldiek közül: EMG 777, Commodore-64, HT-10802, PRIMO és Sinclair. Mint már említettük, személyi számítógépek vásárlása egyéni célokra nálunk még nem lehetséges. Egy irógép-billentyüzethez hasonló berendezésen lehet jeleket bevinni a számítógépbe, kijelző eszközként pedig tv-készülék használható. Ez a munkához szükséges minimális eszközkészlet. Ezenkívül a számítógép rendelkezhet még nyomtatóval és rajzoló szerkezettel is. Ha bekapcsoljuk eszközeinket, rövid időn belül megjelenik egy üzenet a képernyőn (READY), amely mutatja, hogy dolgozhatunk. Munkánk abból áll, hogy sorszámozott utasításokat (programot) készítünk BASIC nyelven, amit a billentyűk segítségével felírunk a képernyőre, a számítógéppel ezt feldolgozhatjuk, később megkapjuk az eredményt, ami ugyancsak a képernyőn jelenik meg. A minimális eszközkészletnek korlátái is vannak. Minden új feladat megoldásánál az előző feladatot megoldó program elveszik, mert helyére kell beírni az új programot. Ezért ha egy korábbi feladatot újra meg akarunk oldani, akkor annak utasításait újra be kell gépelni. Ez fáradságos és egyáltalán nem lelkesítő munka. Mi tehát a teendő, hogy ettől megszabaduljunk? Először ismerjük meg e jelenség okát. Eddig még nem volt róla szó, hogy van a számítógépnek egy fontos része, ahol mindazt tárolni lehet, amit mi begépelünk. Ez a számitógép tárja. A tár tárolási egységekből, bytekből áll. A byte még tovább, egységeire bontható, de ezzel itt nem foglalkozunk. Csak annyit jegyzünk meg, hogy byte-ban 256 különböző jel tárolható. Hogy milyen hosszú programot és mennyi adatot tárolhatunk a számítógép tárjábán, ez a tár méretétől függ. A legkisebb személyi számítógépben 1 000 byte (1 kilobyte, 1 kbyte) áll rendelkezésre. Nagyobb gépeken 8, 16, 32, 48 és 64 kbyte. Tudni kell azonban, hogy a programozó nem használhatja a teljes tárkapacitást, mert a gép saját maga is leköt egy bizonyos byte-mennyiséget az operációs rendszere részére. Az operációs rendszer azon programok összessége, amelyek a számítógépet irányítják, elemeinek működését összekapcsolják és a felhasználót a programok készítésében támogatják. Az operációs rendszert BASIC nyelven utasítjuk valamilyen fnüvelet elvégzésére. Üzenetet kapunk tőle egy parancs végrehajtása után, hiba esetén, vagy üzenettel tudatja, hogy éppen mit csinál. A tár kellemetlen tulajdonsága, hogy tartalma a tápfeszültség kikapcsolásakor elvész. Ezt a hiányosságot úgy szüntethetjük meg, ha külső tárolót alkalmazunk (mágneslemez, magnókazetta), ahová átmásoljuk a beirt adatokat. Ha újra akarjuk használni a már kimásolt programot, akkor a külső tárolóról a programot be kell másolni a gép tárjába. A legtöbb számítógépnek van valamilyen önálló rajzolási lehetősége, mely segítségével ábrákat tud a képernyőre vagy papírra rajzolni. Ezek a lehetőségek azonban gépekként eltérőek. Ennek az az oka, hogy míg a BASIC nyelv oktatási célokra, tudományos számítások és egyszerű adatfeldolgozási feladatok megoldására készült, a grafikus lehetőségek később alakultak ki, ezt minden gyártó maga dolgozta ki, ezért jelentősen eltérnek egymástól. Szokatlan vállalkozásba kezdett a Magyar Televízió a Budapesti Neumann János Számitógéptudományi Társasággal együttműködve: TV-BASIC címmel tanfolyamsorozatot indított a számítástechnika népszerűsítésére. Ugyanezzel a címmel könyv jelent meg, amely a tv-sorozat anyagát tartalmazza. Szerzője Dr. Kocsis András. A tanfolyam, amely cikkünk megjelenésekor már véget ért, mindazoknak szólt, akiket a személyi számítógépek programozása érdekel, de eddig nem volt alkalmuk ezt a „tudományt" elsajátítani, de sok újat adott a számítástechnikában jártas nézőknek is. A sorozat a szó legnemesebb értelmében népoktatásnak tekinthető. Nálunk az érdeklődők a munkahelyeken és iskolákon kívül leginkább a mikroszámítógépes klubokban és művelődési házakban találkozhatnak a személyi számítógépekkel. Rendkívül bőséges a téma hazai szakirodal•ma is' KOVÁCS ZOLTÁN villamosmérnök 16
