A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-19 / 3. szám

A Csemadok életéből NESZMÉRI SÁNDOR, a CSEMADOK KB titkára Amatőr művészeti csoportjainkat úgy kell felkészítenünk, hogy műsorpolitikájukkal ki­fejezzék felszabadulásunk és a fasizmus fe­lett aratott győzelem eszmei örökségét, A társadalom javára végzett alkotói munka, az önzetlen cselekedet mások szellemi gazda­gítására, folytatása a 40 évvel ezelőtti ese­mények szellemi hagyatékának. Fontos azonban, hogy e nagy évforduló a különböző műfajokban előadott alkotások tartalmában is tükröződjék. Egyébként központi rendez­vényeinket — a Jókai-napokat, a Dunamenti Tavaszt, az Országos Népművészeti Feszti­vált, az Országos Kulturális Ünnepélyt, a Zendülő Ének fesztivált és a Tavaszi szél vizet áraszt versenyt is — felszabadulásunk 40. évfordulójának tiszteletére és annak je­gyében rendezzük majd meg. Három jubiláló központi rendezvényünk lesz 1985-ben. A Dunamenti Tavaszt tized­szer, az Országos Népművészeti Fesztivált és az Országos .Kulturális Ünnepélyt harmin­cadszor szemezzük meg. Mind a három fesztiválon dokumentumkiállítást rendezünk az adott fesztivál történelméből, és szeminá­rium formájában megvitatjuk a megtett utat, s megpróbáljuk körvonalazni a jövőt is. Egyébként folytatjuk azt is, amit két-három évvel ezelőtt elkezdtünk: minden központi rendezvény a lehető leghűbb tükre legyen a CSEMADOK munkájának, azaz a művészeti jellegű fesztiváljainkon az eddiginél is na­gyobb teret kap a művelődési munka, annak egyes területei. A táncmozgalom területén elsősorban a gyermekcsoportok aktivizálódását várjuk, hi­szen a zselizi fesztiválon idén a gyermek tánccsoportok versenyét bonyolítjuk le. Fel­nőtt tánccsoportjaink többsége új műsort készít, részben az 1986-os zselizi fesztiválra, részben a szintén jövőre esedékes országos „C" kategóriás minősítési versenyre. Már 1984-ben terveztünk a Komárorni (Komárno) Szakszervezetek Háza kezdemé­nyezésére a Szakszervezetek Szlovákiai Köz­ponti Tanácsával közösen egy táncháztalál­kozót. Sajnos, különböző szervezési és gaz­dasági okok miatt ez nem valósult meg. Az idén viszont az említettek minden tervünkbe beiktatták, az előkészületek elkezdődtek, bí­zom benne, hogy szeptemberben megvaló­sul, mintegy évadnyitóként tánccsoportjaink részére. A CSEMADOK Központi Bizottságán sok felgyújtott néprajzi anyag van, sajnos, alig használható állapotban. Beszélünk ugyan adattárról, de — kicsit nyelvészkedve — inkább adathalmazunk van, amit rendszerez­ni kellene, hozzáférhetővé tenni csoportjaink vezetőinek, azaz: adattárrá fejleszteni. A gyüjtö-feltáró munkát is elsősorban arra kell összpontosítani, ami csoportjaink munkáját segíti. E célból átszervezzük a néprajzi szak­­bizottságot, januártól szakcsoportokban végzik a szakemberek a munkát. E szakcso­portok szorosabb és rendszeresebb kapcso­latot alakíthatnak ki, s évi egy-két nagyobb összejövetelen értékelhetjük majd munkáju­kat, összegezhetjük az eredményeket, meg­határozhatjuk a fő feladatokat, amefyeket aztán az egyes szakcsoportok lebontanak a néprajz különböző területeire, s ennek alap­ján dolgozhatnak majd tovább. Már évek óta nem jelent meg a Néprajzi Közlések, ami csak részben az anyagiak hiányának a függ­vénye. Remélem, néprajzosaink összegzik* anyagaikat, kinyomtatásra rendezik, hogy a kiadókkal, folyóiratokkal megegyezve minél hamarabb közzétehessük az eddig felgyúj­tott anyagot. Az ének-zenei mozgalmon feltétlenül éreztetnie kell a hatását annak a tanfolyam­nak, amelyet a Szőttes indított még tavaly a hangszeres zenészek és a népi tánccsopor­tokat kísérő zenekarok részére. A tanfolyam egyébként most is folyik. A Tavaszi szél vizet áraszt verseny meghirdetésével — mint ed­dig mindig — biztosan aktivizálódnak ének­­löcsoportjaink és népdalénekeseink. Dalár­dáink és kezdő énekkaraink számára biztosít lehetőséget a Zendülő Ének fesztivál a to­vábbi folyamatos munkájukban. Az év elején tesszük közzé a Csengő Énekszó nevű verse­nyünkre a felhívást és a kötelező számokat, ezzel a gyermek- és ifjúsági karok munkáját kívánjuk ösztökélni. 1986-ban lesz a felnőtt énekkarok országos „C" kategóriás minősí­tési versenye, amelybe kb. 10—15 énekka­runk nevezhet be. Tennivaló, feladat akad hát bőven. Az amatőr színjátszás szakaszán nem szá­míthatunk gyors javulásra, bár vannak pozití­vumok. A színjátszó együttesek részére újra kiadtunk egy színdarabjegyzéket. A kerületi népművelési központok létrehozták saját lektori testületeiket, amelyek jóváhagyják az eddig még nem engedélyezett darabokat, illetve azokat amelyeket a UTA nem adott eddig ki. Ez minden bizonnyal megkönnyíti a darabválasztást. Reméljük azt is, hogy a Jókai-napok versenyfelhívásával sikerül akti­vizálni a felnőtt bábcsoportokat és az elő­adóművészeket is. E területen a legjobb színvonalat a kisszínpadok érték el. Ez eset­ben a cél a színvonal megtartása. PETRIK JÓZSEF, a CSEMADOK KB titkára Jóllehet Szövetségünk munkáját a XIII. köz­gyűlésünk határozata hosszú időre, a XIV. közgyűlésig terjedő időszakra, megszabta, mégis vannak olyan társadalmi jelenségek és igények, amelyek egyes munkaszakaszokra új feladatokat rónak, bizonyos kérdéseket előtérbe helyeznek. A szocialista nemzetkö­ziségre és hazafiságra való nevelés termé­szetesen állandóan a nevelési-művelődési munkánk középpontjában marad. E feladat ellátására jó keretet szolgáltat majd az iro­dalmi-történelmi vetélkedő, amelyet hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteleté­re rendezünk, hiszen a fasizmus felett aratott győzelem az internacionalizmus és a hazafi­­ság legszebb példája. Szükséges azonban, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben foglalkozzunk a tudományos világnézeti ne­velés kérdéskörével, illetve, hogy mindenne­mű nevelési tevékenységünket hassa át a tudományosság igénye és jellege. A feladat ellátásában sok függ attól, mennyire felké­szültek az előadóink, aktivistáink, s nem utolsósorban attól is, milyen műszaki felsze­reléssel rendelkeznek a művelődési házak. Éppen ez a szempont teszi szükségessé, hogy az eddiginél még fokozottabb mérték­ben kell érvényre juttatni a sokoldalú együtt­működést a nemzeti bizottságok intézmé­nyeivel a társadalmi szervezetekkel az igé­nyes feladatok ellátása érdekében. A CSKP XVI. kongresszusának beszámoló­ja fontos feladatként jelölte meg az állam­polgárok jogi nevelését. A fejlett szocialista társadalom sokoldalúan képzett embereket igényel, s ennek a sokoldalúságnak szerves része az alapvető jogi ismeretek elsajátítása. Szeretnénk, ha ezen a szakaszon művelődési klubjaink kezdeményező módon keresnék az ifjúság jogi nevelésének minél hatásosabb módszereit. A tartalmi szempont változatla­nul az, hogy az öntudatos állampolgárok nevelése mellett foglalkozzunk a káros, tár­sadalomellenes tevékenységekkel is, s ezzel hozzájáruljunk a bűnözés megelőzéséhez. Az új esztendőben fokozottabb mértékben kívánunk foglalkozni művelődési klubjaink­kal. Folyamatban van egy felmérés, amely­nek az a célja, hogy tiszta képet alkothas­sunk klubjaink munkájáról, problémáikról, helyzetükről. Ez a felmérés lesz az alapja a távlati tervek meghatározásának. Azt szeret­nénk elérni, hogy a klubmunka színvonala tovább javuljon, s ennek érdekében fontos­nak tartjuk a jó tapasztalatok terjesztését, általánosítását, és népszerűsítését. Szüksé­gesnek tartjuk továbbá, hogy kihasználjuk ennek érdekében a szoros együttműködés kínálta előnyöket, elsősorban a SZISZ-szel és a Földművesszövetkezeti Dolgozók Szövet­ségével való együttműködésre gondolok, de úgy érzem, sok az olyan község, ahol a Nőszövetséggel való együttműködés kínál sok lehetőséget a továbblépésre. A CSEMADOK egyik alapvető feladatköre a nyelvművelés. Többször megállapítottuk már, hogy ennek ellenére nem foglalkozunk eleget a helyes nyelvhasználat kérdéseivel. Különösen a helyi szervezetekben kellene bővíteni az ilyen előadások, foglalkozások számát. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy kevés a kellő felkészültséggel rendelkező előadók száma, jóllehet a lakosság részéről nagy az érdeklődés. A Kazinczy Nyelvművelő Napok legismertebb és legsikeresebb rendezvénye­ink közé tartozik, azt kellene elérnünk, hogy a nyelvművelési munkánkról is ezt mondhas­suk. Nyelvhasználati gondjainkról beszélni kell a szlovák nyelv elsajátításának társadal­mi jelentőségéről is. Szövetségünk már megalakulása óta nagy érdemeket szerzett az irodalomnépszerűsí­tés területén, nem hiába került nyitott könyv a CSEMADOK jelvényébe. Célunk, hogy a Szlovák írószövetség magyar szekciójával és a Madách Könyvkiadóval együttműködve egyre sikeresebb író-olvasó találkozókat szervezzünk. Fokozatosan elértük, hogy min­den rendezvényünk szerves része lett a könyvárusítás, sok esetben egy-egy sikeres könyv szerzője is megjelenik és dedikálja a müvét az olvasóknak. Ezt a tevékenységün­ket folytatni kívánjuk a jövőben is. Azt sze­retnénk ezen a munkaszakaszon elérni, hogy egy-egy író-olvasó találkozó rangos rendez­vény, maradandó élményt jelentő esemény, ünnep legyen egy-egy község, helység életé­ben. A fejlett szocialista társadalom építése idején a kultúra nem élvezeti cikk, nem a kiváltságosok számára készített termék, ha­nem a széles rétegek mindennapi szükségle­te. A kultúrának fokozatosan el kell foglalnia a helyét a társadalmi élet minden szakaszán. Azt tartjuk fő feladatunknak, hogy művelő­dési munkánkkal ezt elősegítsük. Bízom ben­ne, hogy az 1985. évben is számíthatunk aktivistáink, tagságunk lelkes, odaadó közre­működésére e célok megvalósításában. PrandI Sándor felvételei 7

Next

/
Thumbnails
Contents