A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-31 / 22. szám
Tudomány-technika ÖSSZTŰZ A NAPRA A burját ASZSZK területén, a festői Tunkinszkája völgyben épült fel a szibériai földmágnesség-, ionoszféra- és rádióhullámterjedési kutatóintézet új Nap-kutató rádióteleszkópja. Összesen 256 parabola-antenna szegezödik a Napra, 622 méter átmérőjű kört alkotva. Az óriás rádióteleszkóppal sok-HÁNYFÉLE ÁSVÁNY VAN A FÖLDÖN ÉS A HOLDON? A múlt század elején 190, ma 2 700 féle ásványt ismerünk a Földön. Közülük mindössze 20—30 (főként kvarc, földpátok, csillámok) alkotják a földkéreg 99,5 %-át, a maradék legnagyobb része igen ritkán fordul elő. Tulajdonképpen furcsa, hogy a földkéregben előforduló kémiai elemek közti igen nagy számú összekapcsolódási lehetőség ellenére is csak 2 000—2 500 féle ásvány keletkezik. Ezek nagy része hipergén (valamilyen külső) hatásra jön létre, s csak 200— 500 féle ásvány a magmás és a hidrotermális folyamatok eredménye. A kutatási módszerek fejlődése a mineralógia terén is éreztette hatását. Pl. a század elején a Vogézek egy kis, 30 km2-es területéről még csak 53 ásványt írtak le, 1982-ben már 140-et. A világ legnagyobb ásványlelőhelyein, az amerikai Sterlingben 260, a szoyjetunióbeli II- meny-tó környékén 145, a csehszlovákiai Príbramnál 108 féle ásványt ismernek. E számok nagysága függ a vizsgált közeg természetétől is. A gránitokban pl. nyolc kőzetalkotó ásvány mellett 56 járulékos ásványt is meg lehet határozni. A Kiziltau-hegység gránitjának 1 kg-jában 25 féle ásványt találtak, de ugyanott gyűjtött 116 kg tömegű mintákban csupán 46-ot. 1981-ig a Holdról származó kőzetekből csupán 89 ásványt határoztak meg. Ez részben azzal magyarázható, hogy viszonylag kicsi a hat Apollo és a két Luna űrhajó által lehozott kőzetek mennyisége: 380 kg. Eddig sem víz-, sem hidroxiltartalmú ásványokat nem találtak bennük, pedig a Földön kb. nyolcszáz ásványban van víz és hidroxil. A kai részletesebben tanulmányozhatjuk központi égitestünk folyamatait. Kidolgozhatják a Nap matematikai modelljét, összekapcsolva az elméleti megfontolásokat a tényleges megfigyelésekkel, előre jelezve a Nap folyamatait. Ezek az ismeretek nagyon fontosak a földi élet, valamint az űrkutatás szempontjából. holdkőzetek ásványaiból hiányoznak a szulfátok, a kloridok, a borátok. Az ottani ásványok 49 %-a a szilikát-, 20°/o-a az oxid-, 10 %-a a szulfid, a többi a foszfát-, karbid-, karbonát- stb. ásványok közé tartozik. N AGASZAKI: MÉG MINDIG PLUTÓNIUM 1945. augusztus 9-én plutóniumbomba robbant 500 méter magasságban Nagaszaki városa felett. Fél órával a robbanás után a plutóniumot és a maghasadás termékeit tartalmazó hamu és por elérte a talajt. A radioaktív törmelék többségét elkapta a szél és elvitte Nishijama elővárosába, három kilométerre a robbanás színhelyétől. Azóta a kutatók rendszeresen mérik a talaj legfelső rétegében levő plutónium mennyiségét. Két japán kutató most mélyebbre ásott annak megállapítására, hogy milyen messzire jutott el a plutónium és milyen sebességgel. Agyagot és iszapot gyűjtöttek, és a minták elemzéséből megállapították, hogy a plutónium 97 százalék a legfelső 30 centiméteres talajrétegben maradt, a többi pedig már 225 centiméteres mélységbe jutott le. A kutatók rendkívül szennyezett talajra bukkantak a nishijamai víztároló környékén: itt a radioaktivitás szintje még mindig 30-szorosa a japán átlagnak. KÉNFALÓ BAKTÉRIUMOK A szénben levő ként elbontó baktériumok megoldhatják a környezetszennyezés legsúlyosabb problémáját: csökkenthetik a hőerőművek kén-dioxid-kibocsátását, a savas esők fő okozóját. Bizonyos baktériumok 25—60 fok közötti hőmérsékleten oxidálhatják a szénben szulfidok formájában előforduló ként. A Londontól északra, Warren Springs-ben működő állami laboratóriumban kísérletekkel bizonyították, hogy a mikrobák „megemészthetik" a szénben levő szulfidok 93 százalékát. A mikrobás módszerekkel megtakaríthatnák a hagyományos kéntelenítési eljárás költségeinek 37—60 százalékát. A keletkező melléktermékeket, például a vasszulfátot, mésszel semlegesíthetnénk. KÜLÖNÖS ALUMÍNIUMÖTVÖZETEK Szilárdságra, szívósságra, megmunkálási tulajdonságokra a hagyományos ötvözetekkel Összemérhető, de a hideg vízben gyorsan elbomló alumíniumötvözeteket fejlesztettek ki az Egyesült Államokban. Összetételétől függően egy 2,5 centiméter élhosszúságú tömb vízbe merítve perceken vagy néhány órán belül feloldódik, miközben hidrogén szabadul fel belőle. A feloldódási hő 200 kalória grammonként. Feloldódás után szürke por marad vissza. Amíg az újfajta aluminiumötvözet, nem érintkezik vízzel, stabil marad. Előállítói egyelőre nem közölték a pontos összetételt, de már régóta tudják, hogy a sok ónt vagy lítiumot tartalmazó alumíniumötvözetek gyorsan korrodálódnak. Vízi riasztókészülékek és alga- vagy kagylópusztitó hatóanyagot lassan leadó tokok készíthetők az újfajta alumíniumötvözetekből. KÁBELFEKTETÖ HAJÓ A világ legkorszerűbb kábelfektető hajóját bocsátották vízre az északkelet-angliai Tyneside-ben. A „Pacific Guardin"-ra vár az új telefonkábel lefektetése Ausztrália és Kanada között, Új-Zéland érintésével. A legkorszerűbb távközlési és navigációs eszközök segítségével az új hajó bármilyen rendszerű LÉG-ALLERGÉNEK A népesség bizonyos százalékát — kivált a melegebb évszakokban — a szénanátha tünetei kínozzák. A bizonyos virágos növények virágpora okozta túlérzékenységi reakciók az orr nyálkahártyájában, a kötőszövetben vagy a légutakban régóta ismertek. Nem a virágpor az egyetlen lég-allergén, amely a levegőben terjed, hanem például a gombaspórák is okozhatnak jellegzetes szénanátha-tüneteket. A virágporszemcsék és a gombaspórák felszínén antigénként ható különleges fehérjék vannak, amelyek úgy illenek a már meglévő vagy képződő antitestekbe, mint a kulcs a zárba. A felszíni fehérjék hatékonyságában azonban óriási különbség van. A rozs vagy a fekete üröm tíz különálló virágpor szemcséje is elegendő az allergia kiváltásához. A libatop, az útilapu és más vad füvek virágporából legalább 50 szemcse kell, a csalán virágporából pedig több száz az allergiás tünetek kiváltásához. A gombaspóráknak még nagyobb a küszöbértékük: 1 000— 3 000 spórából álló különítmény szükséges, hogy allergiát okozzon a túlérzékeny személy szervezetében. VITAMIN A GABONÁNAK A vilniuszi egyetem biológusainak új módszerével, B-vitaminok adagolásával jelentősen növelhetik a gabonafélék és a zöldségfélék terméshozamát. A B-csoport vitaminjai hozzásegítik a növényt azoknak a fehérjéknek, szénhidrátoknak és más anyagoknak a tárolásához, amelyek nélkülözhetetlenek élettevékenységükhöz. A vetőmagot a B-vitamin csoportot tartalmazó oldatba mártva, vagy ilyen vitaminokkal bepermetezve a csírázó növényeket, 15—20 százalékkal növelhetik például az árpa és a zöldségkultúrák terméshozamát. kábelt lefektethet és gondozhat, üvegkábeleket is, bármilyen vízmélységben, kiegyenlítő tartálya révén a legviharosabb időjárás sem akadályozza munkáját. Az 5 980 tonnás dizelvillamos hajtásával 16 csomós legnagyobb sebességet érhet el. A 101 méter hosszú hajón 67 főnyi személyzet és 11 _specialista teljesít szolgálatot. 16
