A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-24 / 21. szám

A Gsemadok életéből A kürti folklórcsoport — továbbjutók Az ebedi citerazenekar — továbbjutók (Czabányi Otília felvételji) LENGEDEZ A „TAVASZI SZÉL ..."? A CSEMADOK Központi Bizottsága, a Népművelési Intézet és más társadalmi szervezetek közösen — rendezik meg az idén immár kilencedik alkalommal a „Tavaszi szél..központi versenyt, ami hazánk felszabadulásának 40. év­fordulója alkalmából hirdettek meg. A CSEMADOK Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottsága a járási döntőt Csúz (Dubnik) községben rendezte meg 1985. március 24-én, a helyi egyesített földművesszövetkezet modem, jól fel­szerelt kultúrházában. Jókedv, színes kurtaszoknyák libbe­nése, főkötők gyöngyeinek villanása, versenyláz, a szokásos futkosás, száz kérdésre ezer felelet, színpad és akusz­tikai próbák, feszültség a levegőben, az arcokon — röviden így foglalhatnám össze a verseny előtti percek hangula­tát. Délután két óra. A CSEMADOK Érsek­újvári Helyi Szervezetének Kodály Zol­tán énekkara megnyitja a versenyt: „Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virá­gom ...” — csendül fel az ismert nép­dal, amit a nézők az énekkarral együtt dúdolnak. A két műsorvezető, Búkor Szilvia és Szabó János üdvözli a közön­séget, a meghívott vendégeket és ter­mészetesen a versenyzőket, bemutatja a bírálóbizottság tagjait: Ág Tibor nép­rajzkutatót, Papp Sándor zenei szer­kesztőt, a Csehszlovák Rádió magyar adásának dolgozóját, Czingel Lászlót, a Népművelési Intézet szakelőadóját. Ka­zán Józsefet, a Járási Népművelési Központ főosztályvezetőjét és Simek Viktor karnagyot. Csizmadia Béla, a CSEMADOK JB elnökének ünnepi meg­nyitója után aztán már „élesben" megy a verseny. Az izgalom fokozódik, ám mint az érettségin, ha a diák már kihúz­ta a kérdést, beszélni kezd ..., itt nó­­tázni, táncolni, mesét mondani. Este nyolc óra. Kezdődik az ünnepi gála, amelynek számait a bírálóbizott­ság és a közönség javaslatai alapján állított össze a rendezőség. Még senki nem tudja, mi lett a zsűri döntése, ki jutott tovább a következő fordulóba, csak találgatnak. Eredményhirdetés és kiértékelés. Továbbjutók: Búkor Eleonóra szóló­énekes, Kajtár János furulyás, a szálkái asszonykórus, az ebedi citerazenekar, a kürti folklórcsoport. Nehéz volt a bírálóbizottság tagjainak a 207 szereplő — 11 szólista és 14 különböző kategóriába beosztott cso­port — értékelése. Vannak, akik meg­könnyebbülten sóhajtanak fel, mások azzal biztatják magukat: majd legköze­lebb! Este tíz óra. A versenyzők szétszéled­nek — a szervezők végre leülhetnek, kifújhatják magukat. S hogy milyen is volt a verseny való­jában? Nos a járási szervek képviselői és a csúzi közönség szerint kitűnő! Lengedezett hát a „Tavaszi szél..." Csúzon ? Fújt! — Legalábbis így mondták az ottani szervezők búcsúzáskor. KERTÉSZ GÁBOR Szövetségünk munkáját választott tiszt­ségviselők és szervek irányítják. Hang­súlyozta: a CSEMADOK tömegszerve­zet, melynek létét a párt- és állami szervek szavatolják. Épp ezért munkán­kért elsősorban pártunknak, továbbá az állami szerveknek és ami ugyancsak fontos önmagunknak tartozunk fele­lősséggel. 518 helyi szervezetünkben a munkát tehát a CSKP politikájával össz­hangban s alapszabályzatunk értelmé­ben kell végezni. Elmondotta továbbá: a helyi szerve­zet önálló jogi személy. Legfőbb fóruma az évzáró taggyűlés. A helyi szervezet saját maga biztosítja a tervében feltün­tetett (gazdasági) feladatokat. Egyik fő feladat a jó irányítás és a munka minő­ségének a pontos és rendszeres ellen­őrzése, valamint a művelődési, művé­szeti munka feltételeinek biztosítása, a vezetőségi, tagsági, évzáró gyűlések pontos és rendszeres megtartása, a tagtoborzás és a tagnyilvántartás. Sidó elvtárs javasolta még, hogy a helyi szer­vezetek elnökei vezessenek naplót (amelynek alapján később elkészülhet a szervezet krónikája), vezessék pontosan a jegyzőkönyveket. A vezetőségi gyűlé­seket tegyék rendszeressé. A tagtobor­zással kapcsolatban még megjegyezte: Szövetségünknek leggyöngébb a kap­csolata az ipari szaktanintézetekkel, holott nagyon fontos lenne, már csak tagságunk szociális összetétele szem­pontjából is, ha a munkásfiatalokat be tudnánk szervezni Szövetségünkbe. Neszméri Sándor, a CSEMADOK KB titkára a művelődési munka feladatait ismertette. Elmondotta: nem elég csak látványos rendezvényeket szervezni, nem végezhetjük a művelődési munkát elszigetelten, nagy szerepe van itt a szervezeti életnek. A fö feladatok: az önművelés, a szabadidő hasznos ki­használása, a nemes és értelmes szóra­kozás feltételrendszerének a megte­remtése. A könyvvel való tevékenység­ről elmondotta, nem elég csak a szá­mokkal dobálózni, egyelőre nem tudjuk kimutatni hogyan hatnak az eladott könyvek vagy éppenséggel az író—ol­vasó találkozók az emberek tudatára. Az olvasás szeretetére már a gyereke­ket nevelni kell. „Szavalok, irodalmi színpadok szinte minden járásban vannak — mondotta a titkár — miért ne lehetne az író—olvasó találkozókat irodalmi színpadi előadás­sal összekötni... 7' A honismereti munkáról szólva hang­súlyozta: ösztönözzük tanítóinkat arra, hogy mutassák be a még élő munkás­­mozgalmi harcosokat. A klubmozgalommal kapcsolatban megemlítette, hogy sokhelyütt teremhi­ányra panaszkodnak, pedig nem okvet­lenül fontos, hogy egy-egy klubnak sa­ját állandó terme legyen, több példa bizonyítja, hogy állandó klubhelyiség híján is lehet jól tevékenykedni. „Jó lenne a klubokat vitafórumokká, népi egyetemekké alakítani!" A drámai műfajokkal kapcsolatban megismételte a már krónikus hiányos­ságot, hogy nincs elég megfelelő szín­darab. A színjátszó csoportok vezető-' inek nem árt tudni, hogy egy-egy darab engedélyezésére a kerületi népművelö­­dési központ jogosult. A tanfolyam második napján Vladimír Rejholec elvtárs az SZLKP KB kulturális osztályának helyettes vezetője tartott érdekes és tartalmas előadást pártunk kulturális politikájának időszerű kérdé­seiről. Előadásának tömörített változa­tát egyik közeli számunkban közöljük. Mindhárom előadást pezsgő vita, pontosabban a környezethez illő, friss szellemű, „ózondús" eszmecsere kö­vette. ZS. NAGY LAJOS Fotó: J. Dube ň 7

Next

/
Thumbnails
Contents