A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-24 / 21. szám
A Gsemadok életéből A kürti folklórcsoport — továbbjutók Az ebedi citerazenekar — továbbjutók (Czabányi Otília felvételji) LENGEDEZ A „TAVASZI SZÉL ..."? A CSEMADOK Központi Bizottsága, a Népművelési Intézet és más társadalmi szervezetek közösen — rendezik meg az idén immár kilencedik alkalommal a „Tavaszi szél..központi versenyt, ami hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából hirdettek meg. A CSEMADOK Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottsága a járási döntőt Csúz (Dubnik) községben rendezte meg 1985. március 24-én, a helyi egyesített földművesszövetkezet modem, jól felszerelt kultúrházában. Jókedv, színes kurtaszoknyák libbenése, főkötők gyöngyeinek villanása, versenyláz, a szokásos futkosás, száz kérdésre ezer felelet, színpad és akusztikai próbák, feszültség a levegőben, az arcokon — röviden így foglalhatnám össze a verseny előtti percek hangulatát. Délután két óra. A CSEMADOK Érsekújvári Helyi Szervezetének Kodály Zoltán énekkara megnyitja a versenyt: „Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom ...” — csendül fel az ismert népdal, amit a nézők az énekkarral együtt dúdolnak. A két műsorvezető, Búkor Szilvia és Szabó János üdvözli a közönséget, a meghívott vendégeket és természetesen a versenyzőket, bemutatja a bírálóbizottság tagjait: Ág Tibor néprajzkutatót, Papp Sándor zenei szerkesztőt, a Csehszlovák Rádió magyar adásának dolgozóját, Czingel Lászlót, a Népművelési Intézet szakelőadóját. Kazán Józsefet, a Járási Népművelési Központ főosztályvezetőjét és Simek Viktor karnagyot. Csizmadia Béla, a CSEMADOK JB elnökének ünnepi megnyitója után aztán már „élesben" megy a verseny. Az izgalom fokozódik, ám mint az érettségin, ha a diák már kihúzta a kérdést, beszélni kezd ..., itt nótázni, táncolni, mesét mondani. Este nyolc óra. Kezdődik az ünnepi gála, amelynek számait a bírálóbizottság és a közönség javaslatai alapján állított össze a rendezőség. Még senki nem tudja, mi lett a zsűri döntése, ki jutott tovább a következő fordulóba, csak találgatnak. Eredményhirdetés és kiértékelés. Továbbjutók: Búkor Eleonóra szólóénekes, Kajtár János furulyás, a szálkái asszonykórus, az ebedi citerazenekar, a kürti folklórcsoport. Nehéz volt a bírálóbizottság tagjainak a 207 szereplő — 11 szólista és 14 különböző kategóriába beosztott csoport — értékelése. Vannak, akik megkönnyebbülten sóhajtanak fel, mások azzal biztatják magukat: majd legközelebb! Este tíz óra. A versenyzők szétszélednek — a szervezők végre leülhetnek, kifújhatják magukat. S hogy milyen is volt a verseny valójában? Nos a járási szervek képviselői és a csúzi közönség szerint kitűnő! Lengedezett hát a „Tavaszi szél..." Csúzon ? Fújt! — Legalábbis így mondták az ottani szervezők búcsúzáskor. KERTÉSZ GÁBOR Szövetségünk munkáját választott tisztségviselők és szervek irányítják. Hangsúlyozta: a CSEMADOK tömegszervezet, melynek létét a párt- és állami szervek szavatolják. Épp ezért munkánkért elsősorban pártunknak, továbbá az állami szerveknek és ami ugyancsak fontos önmagunknak tartozunk felelősséggel. 518 helyi szervezetünkben a munkát tehát a CSKP politikájával összhangban s alapszabályzatunk értelmében kell végezni. Elmondotta továbbá: a helyi szervezet önálló jogi személy. Legfőbb fóruma az évzáró taggyűlés. A helyi szervezet saját maga biztosítja a tervében feltüntetett (gazdasági) feladatokat. Egyik fő feladat a jó irányítás és a munka minőségének a pontos és rendszeres ellenőrzése, valamint a művelődési, művészeti munka feltételeinek biztosítása, a vezetőségi, tagsági, évzáró gyűlések pontos és rendszeres megtartása, a tagtoborzás és a tagnyilvántartás. Sidó elvtárs javasolta még, hogy a helyi szervezetek elnökei vezessenek naplót (amelynek alapján később elkészülhet a szervezet krónikája), vezessék pontosan a jegyzőkönyveket. A vezetőségi gyűléseket tegyék rendszeressé. A tagtoborzással kapcsolatban még megjegyezte: Szövetségünknek leggyöngébb a kapcsolata az ipari szaktanintézetekkel, holott nagyon fontos lenne, már csak tagságunk szociális összetétele szempontjából is, ha a munkásfiatalokat be tudnánk szervezni Szövetségünkbe. Neszméri Sándor, a CSEMADOK KB titkára a művelődési munka feladatait ismertette. Elmondotta: nem elég csak látványos rendezvényeket szervezni, nem végezhetjük a művelődési munkát elszigetelten, nagy szerepe van itt a szervezeti életnek. A fö feladatok: az önművelés, a szabadidő hasznos kihasználása, a nemes és értelmes szórakozás feltételrendszerének a megteremtése. A könyvvel való tevékenységről elmondotta, nem elég csak a számokkal dobálózni, egyelőre nem tudjuk kimutatni hogyan hatnak az eladott könyvek vagy éppenséggel az író—olvasó találkozók az emberek tudatára. Az olvasás szeretetére már a gyerekeket nevelni kell. „Szavalok, irodalmi színpadok szinte minden járásban vannak — mondotta a titkár — miért ne lehetne az író—olvasó találkozókat irodalmi színpadi előadással összekötni... 7' A honismereti munkáról szólva hangsúlyozta: ösztönözzük tanítóinkat arra, hogy mutassák be a még élő munkásmozgalmi harcosokat. A klubmozgalommal kapcsolatban megemlítette, hogy sokhelyütt teremhiányra panaszkodnak, pedig nem okvetlenül fontos, hogy egy-egy klubnak saját állandó terme legyen, több példa bizonyítja, hogy állandó klubhelyiség híján is lehet jól tevékenykedni. „Jó lenne a klubokat vitafórumokká, népi egyetemekké alakítani!" A drámai műfajokkal kapcsolatban megismételte a már krónikus hiányosságot, hogy nincs elég megfelelő színdarab. A színjátszó csoportok vezető-' inek nem árt tudni, hogy egy-egy darab engedélyezésére a kerületi népművelödési központ jogosult. A tanfolyam második napján Vladimír Rejholec elvtárs az SZLKP KB kulturális osztályának helyettes vezetője tartott érdekes és tartalmas előadást pártunk kulturális politikájának időszerű kérdéseiről. Előadásának tömörített változatát egyik közeli számunkban közöljük. Mindhárom előadást pezsgő vita, pontosabban a környezethez illő, friss szellemű, „ózondús" eszmecsere követte. ZS. NAGY LAJOS Fotó: J. Dube ň 7
