A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-17 / 20. szám
Tudománytechnika Hogy az ember szerepe nem elhanyagolható az atomerőmüvek biztonságos üzemeltetésében, régóta ismert, de fontossága különösen az amerikai TMI—2 atomerőmű üzemzavara után vált hangsúlyossá. Az üzemzavart kivizsgáló Kemény-bizottság jelentése kiváltó okként a hibás emberi beavatkozást jelölte meg. A reaktor operátora több esetben is helytelenül avatkozott be a lejátszódó folyamatokba és ezáltal gátolta az automatikusan működő biztonságvédelmi rendszerek munkáját. E beavatkozások nélkül az üzemzavar magától „megszelídült" volna és egyszerű üzemközi átmeneti állapotba ment volna át, a TMI—2 atomerőmű pedig sohase vált volna a világ „legismertebb" atomerőmüvévé. Az üzemzavar óta az ember és gép kapcsolata az atomerőműben világszerte inten-EMBER ÉS GÉP KAPCSOLATA AZ ATOMERŐMŰBEN zív kutatások tárgya lett. Fő cél az ergonómiai szempontoknak megfelelő atomerőműi vezérlőtermek kialakítása, az operátor munkájához adott segítségnyújtás javítása számítógépek alkalmazásával, és az operátorképzés színvonalának emelése. Cikkünkben először a reaktor-operátor atomerőműben betöltött szerepével, a vezórlőteremmel, az operátori funkciók számitógépes segítésének lehetőségeivel, majd az operátorképzést szolgáló gyakorló szimulátorral ismerkedünk meg. A REAKTOR-OPERÁTOR Az atomerőmű összetett fizikai rendszer, amelyet több száz ember üzemeltet és tart karban. Közülük legfontosabb szerepe a reaktor operátorának van, aki azért felelős, hogy az energetikai reaktor az üzemeltetési feltételeknek megfelelően működjön. így része az atomerőmű biztonsági rendszerének. Feladata azonban többnyire csak a lejátszódó folyamatokat követő műszerek ellenőrzése. Ha például a mért értékek átlépik a megengedett határokat és a biztonságvédelmi berendezések meghibásodásuk miatt nem avatkoznak be, operátori beavatkozásra van szükség. Ilyen üzemzavari helyzetekben az operátor a korábban megszerzett gyakorlati ismeretek és szabályok alapján cselekszik, vagy esetleg improvizálnia kell. Normális üzemkor rutin feladatokat hajt végre, mint például a teljesítmény növelése, csökkentése stb. Mindenkori helyes magatartásának begyakorlása gyakorló szimulátoron történik, amely hűen ábrázolja az atomerőmű viselkedését üzemzavari és normál helyzetekben. A VEZÉRLÖTEREM A vezérlőterem az operátor munkahelye. Itt gyűlik össze az összes információ az atomerőműben zajló folyamatokról, a berendezések állapotáról, valamint innen lehetséges az operátori beavatkozás a folyamatokba. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vezérlöterem kialakítása rendkívül fontos a biztonság szempontjából. A kezdeti időkben a vezérlőterem a hagyományos erőművek mintájára alakult ki. Később a repülés tapasztalatait próbálták hasznosítani, azonban hamarosan világossá vált, hogy ez sem kielégítő megközelítés, s ezért ki kell alakítani az atomerőművek speciális követelményeinek megfelelő vezérlőtermek koncepcióját. A már említett Kemény-jelentés azt állapítja meg, hogy „a TMI—2 balesete során tapasztalt emberi hibák nem annyira az operátor alkalmatlanságára, mint inkább a vezérlőtermi információközlésnek a módjára vezethetők vissza. A kontroli-panel óriási, rajta százával találhatók a mérőműszerek, riasztó berendezések; normál üzem esetén az ilyen elrendezés nem okozott problémát, de az üzemzavart követő első percekben száznál több riasztási jel került kibocsátásra. Nem volt beépítve olyan rendszer, amely elnyomta volna a kevésbé fontos jelek sokaságát avégett, hogy az operátor a fontosabb jelekre tudjon koncentrálni." A TMI—2 atomerőmű üzemzavara után egy új felfogás alakult ki a vezérlőtermekkel kapcsolatban. E szerint a vezérlőterem ma már nem az a hely, ahol minden információnak valahol meg kell lennie, feltételezve, hogy az operátor majd rátalál arra, amire szüksége van. A mai felfogás szerint a berendezések állapotára vonatkozó információt úgy kell átnyújtani az operátornak, hogy azt könnyen értelmezhesse, s csak azt az információt kapja meg, amely részéről valamilyen beavatkozást igényel. A megbízható on-line számítógépek és katódsugárcső-képernyők kifejlesztésével lehetőség nyílt az ember-gép kapcsolat javítására. Világszerte alkalmazzák az új technikát a továbbfejlesztett vezérlőtermek kialakításában. Az információ megjelenítésének jól bevált eszköze a számítógépre kapcsolt képernyő. Ezen az információ írott vagy grafikus formában jelenhet meg. A kutatók egyetértenek abban, hogy a képernyőnek színesnek kell lennie, mert a színekkel több infprmációt lehet közvetíteni. Az utóbbi években a vezérlőtermek tervezésében fontos szerepre tett szert az ergonómia. Elsődleges jelentőségűvé vált az emberi tényezők figyelembevétele. Ilyen tényezők: — antropometria, amely az ember alkatához jobban illeszkedő munkahely tervezéséhez ad segítséget, külöriös tekintettel a műszerek, vezérlő berendezések és képernyők méretezésére és elrendezésére; — érzékelés-fiziológia, amely az ábrázolt információk megbízható felismerhetöségét tűzi ki célul, megfelelő színezés és forma segítségével; — pszichológia, amely a vezérlőterem optimális tervezéséhez (világítás, légkondicionálás, akusztika) nyújt segítséget. A SZÁMÍTÓGÉP SZEREPE Atomerőművekben folyamatszabályzáshoz már régóta alkalmaznak számítógépeket. Az utóbbi időben azonban a számítógép új szerephez jut a számítógépes operátorsegitő rendszerben. Itt nem szolgál másra, mint hogy az információt jobb, gyorsabb és világosabb módon tegye hozzáférhetővé. Eme új feladatán belül a számítógép üzemzavaranalízist végez, vészjeleket elemez és diagnosztizál. Az üzemzavaranalízis során keresi az üzemzavar okait és tanácsot ad a beavatkozásra. Sok esetben következménybecslést is végez. A vészjelek elemzésének az a célja, hogy a nagyszámú vészjelből kiszűrje azokat, amelyek valóban szükségesek a döntések meghozatalához. Az említett két esetben már a bekövetkezett üzemzavar esetén elvégzendő feladatokról volt szó. A harmadik szerep, a diagnosztizálás arra szolgál, hogy még az üzemzavar fellépte előtt jelezze annak esetleges lehetőségét, amikor még kellő idő van az elhárításra. A SZIMULÁTOR Az atomerőmű üzembiztonságához rendkívüli módon hozzájárul az operátorok megfelelő képzettsége. Az operátorképzés fő eszköze a szimulátor, amely az atomerőmű vezérlőjének hü mása. Olyan üzemi, üzemzavari vagy baleseti szituációk biztonságos levezetésének begyakorlását teszi lehetővé, amelyekre tényleges atomerőműi feltételek között legfeljebb csak nagyon ritkán van lehetőség. Felhasználásukat tekintve a szimulátoroknak két fő csoportjuk van: gyakorló és üzemi szimulátorok. Az alábbiakban a gyakorló szimulátorokról lesz szó, köztük is a WER 440-es típusú reaktor csehszlovák gyártmányú szimulátoráról. Trnaván ez év januárjában helyezték üzembe az első hazai, operátorképzésre alkalmas szimulátort. (Atomerőmüveink operátorait eddig a Szovjetunióban képezték ki.) A szimulátor mind elrendezésében, mind méretében hü mása a WER 440-es reaktorral ellátott atomerőmű vezérlőjének. Gyakorlatilag minden műszer és eszköz pontos másolata a valódinak, néhány olyan egység kivételével, amely az operátorképzés szempontjából jelentéktelen, de az utóbbinak is ott a szimulátoron a fényképe. A szimulátor maga két RPP 16 S számítógépből és egy, a reaktor detektorait szimuláló SM 50.40 mikroprocesszorból áll. Az oktatónak külön vezérlőpultja van, ahonnan megválaszthatja a gyakorlandó műveletet, kezdeti feltételeket, üzemzavarokat, indíthat, megállíthat, befagyaszthat, visszapergethet, „riportot" készíthet stb. a szimulált vezérlőteremben történtekkel kapcsolatban. Az üzemzavarok címezhetők és el vannak látva súlyossági és késleltetési paraméterekkel. A szimulátort főleg reaktor-operátorok képzésére és továbbképzésére fogják használni. Az operátorképzés másfél-két év, amiből 5 hét folyik a szimulátoron. Utána az operátorokat minden két évben alkalmassági vizsgának vetik alá. . Az oktatási célokon kívül a szimulátor hasznosítható kutató-fejlesztő munkák céljaira is (kutatás az ember-gép kapcsolat problematikájában, vészjel- és üzemzavarelemzési rendszerek kidolgozása stb.). E világviszonylatban is kiemelkedő szimulátort a brnói QRGREZ szakemberei hozták létre. KOVÁCS ZOLTÁN yillamősmémök 16
