A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-17 / 20. szám
A Csemadok életéből Nagy Gabriella, Mázik István, Kovács Ildikó, Gáspár Gábor, Kelemen Gábor gitáros, valamint Somoskői Ágnes, a Tavaszi szél... népdalverseny országos győztese, a losonci Pedagógiai Iskola éneklőcsoportja, a Tavaszi szél országos verseny második helyezettje, valamint Oláh Erika, Gordos László, a Melódia '84 országos verseny győztesei is. A változatos műsort Pálné Péter Valéria és Galcsik Károly ügyesen vezették. Az idei Kármán-napok március 15-én este, a városháza dísztermében tartott záróünnepséggel végződtek. Itt Böszörményi István tanár, a CSEMADOK Losonci Helyi Szervezetének kultúrfelelőse értékelte az idei Kármán-napokat és az elért szép eredményeket. SÓLYOM LÁSZLÓ A harcos A veterán Hübsch Sámuel 1905. augusztus 29-én Csilizradványon (Čiližská Radvaň) született. Nyitrán (Nitra) tanoncoskodott és az üveges szakmát tanulta ki. Előbb a kommunista ifjúsági szervezet tagjaként tevékenykedett, majd 1924-ben belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába. A párt eszméit következetesen hirdette, és már a felszabadulás előtt, majd a felszabadulás után is számos párttisztséget viselt. Érsekújvárott (Nové Zámky) 1949 márciusában egyike volt a CSEMADOK helyi szervezete alapító tagjainak. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségében azóta is aktívan, a lenini tanítás, a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében dolgozik. Az ötvenes évek elején jelentős munkát végzett a szövetkezetesítés érdekében is. A járási nemzeti bizottság képviselőjeként 1949-től 1971-ig, népbíróként 27 éven át tevékenykedett. Hosszú ideig tagja volt a CSEMADOK Központi Bizottságának. A szocialista építésben végzett munkájáért Hübsch Sámuel elvtárs számos párt- és állami kitüntetést kapott. A 80 éves Hübsch Sámuel elvtárs szerény, becsületes ember. Erejét, adottságait mindenkor a haladás ügyének, a szocialista társadalom építésének a szolgálatába állította. Dr. Hofer Lajos Gondok Nyitracsehi (Nitrany) tipikus nagyváros melletti kisközség. A „nagyváros melletti" jelzőt nem véletlenül emeltem ki, hiszen meghatározó jellege van a falucska életében. Az új családi házak szaporodnak, a lakossági szolgáltatások már gyengébben. A kultúra ...? Az igyekezet némelyek részéről még meglenne, de a meghatározó szemlélet valahogy így fogalmazható meg: „Könyvtár? Színház? Mozi? Ülj be az autódba, s húsz perc múlva Nyitrán megleled ..." Ám a falubeliekkel beszélgetve más volt a vélemény: „Itt helyben kívánjuk meglelni azt a bizonyos kultúrát. ám ez nem mindig sikerül.. Michal Pajer hnb elnököt nem találtam jókedvében, amikor nála jártam. Éppen azon mérgelődött, hogy kevés áramot kapott az éjjeli világításra a falu, este pedig világítani illik, mert ha nincs fény az utcákon, a lakosok zsörtölődnek. De a vízellátási gondok sem járulnak hozzá az elnök jókedvéhez. A vízvezeték-hálózat egyelőre nem fért bele a következő ötéves tervbe. A gondok után a falu kulturális életére terelődött a szó. Németh Miklós, a járási népművelési központ alkalmazottja, a kultúrház vezetője azt teszi, amit az adott lehetőségek között megtehet. Az iskolán kívüli politikai oktatásnak szép hagyományai vannak a faluban. Tavaly például 6 vetítéssel egybekötött előadást hallgattak meg az érdeklődök. Jól működik a rádiós kör, amely — államünnepeken, helyi ünnepségek alkalmával — műsort közvetít a helyi hangosbeszélön. Ebben a munkában nagy szerepet vállal a helyi szlovák és magyar nyelvű alapiskola. Alkalomadtán félhivatásos és amatőr színjátszó csoportok látogatnak el a faluba. A mozi télen nem működik. Az illetékesek véleménye szerint egy vetítési idő alatt nagyobb értékű szén fogy el, mint ahány korona begurul a mozipénztárba. Persze a faluban nem mindenki nyugodott bele abba. hogy legalább a tavasz, nyár folyamán ne lehessen meghívni egy hivatásos színjátszó- vagy folklórcsoportot, hogy ne léphessen fel a helyi ének- és színjátszó csoport. A CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége jött az ötlettel: mi lenne, ha a meglévő „táncparkett" — ez egy kibetonozott kör — helyén szabadtéri színpadot. fedett tánctermet létesítenének. A terv megvalósítása — amit az NF szervezetei is támogattak — nem sokat váratott magára. Már áll a színpad, a hozzá tartozó öltöző s más helyiségek, továbbá elkészült a nézőtér és a táncterem felett a tető, s kerítést is kapott a létesítmény. A befejező munkálatok most folynak, így a tagok aktivitásától függ, mikor lehet itt megrendezni az első kulturális rendezvényt. Nyitracsehin nagyon szép hagyományai vannak a népdalgyűjtésnek. A CSEMADOK aktivitását dicséri, hogy az összegyűjtött dalok nem mennek veszendőbe, a fiatal nemzedék ajkán is tovább élnek: a 15 tagú énekkar rendszeresen fellép, s időközönként részt vesz a járási, kerületi vetélkedőkön. KALITA GÁBOR Az épülő amfiteátrum A szerző felvételei Y Egy megbecsült ember Minden községben vannak közkedvelt és népszerű polgárok. Ilyen ember Zsérén (Žirany) Kupecsek Ferenc, aki május 16-án lesz 60 éves. Hogy mi teszi öt ilyen népszerűvé? Ha röviden akarnám megfogalmazni, akkor azt mondanám, az embertársai iránti szeretet és segítőkészség, hisz régi igazság, hogy az ember annyit ér, amennyit használ embertársainak. Ami a munkámat illeti — mondja — kőbányában dolgoztam. Ritkán változtattam munkahelyet, gyakrabban változott a vállalatok neve. Először az Andezit Kőbányáknál dolgoztam Gímesen (Jelenec), később 1952-ben az istebnéi vasgyár vett át bennünket, majd 1976-ban a Nyitrai Járási Építkezési Vállalat munkásai lettünk. 1957-ig minerként dolgoztam, ekkor kiképzésen vettem részt és megszereztem a lömesteri oklevelet. Máig is ebben a minősítésben dolgozom. Tekintettel arra, hogy munkahelyünk az I. kategóriába tartozik, 1983 májusában nyugdíjba léphettem volna, de mivel a vállalatnál lömesterhiány van, és egészségem is megengedi, tovább maradtam és végzem a megkedvelt munkámat... Népszerűségének további oka, hogy falunk társadalmi munkájából mindig becsületesen kiveszi a részét. Éppen ezzel érdemelte ki a lakosok bizalmát, 1971-ben tanácstaggá is megválasztották. Helyét 1981-ben a fiának adta át, aki jelenleg a legfiatalabb képviselő. A CSEMADOK helyi szervezetének 1958- tól a tagja, és 1962—1975-ig a szervezet elnöke volt. Jelenleg is aktívan dolgozik a szervezet vezetőségében. Elnöksége alatt alakult cneg a CSEMADOK énekkara, amelynek hét évig a tagja volt. Még megemlíteném, hogy két fia van, akik szintén hasznos tagjai társadalmunknak, apjuktól megtanulták a munka- és emberszeretetet. Az idősebb, Endre mérnöki diplomát szerzett a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán és a sókszelöcei (Selice) efsz megbecsült zootechnikusa. A fiatalabb, Béla elvégezte Tiszolcon (Tisovec) a vegyészeti középiskolát és a helybeli Mészművek egyik mestere. Kupecsek Ferenc népszerűsége nem véletlen, az elismerést és megbecsülést jól végzett munkájával érdemelte ki. B.K. 7
