A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-26 / 17. szám
Tudomány-technika Kétkerekű „Lajka" A moszkvai népgazdasági kiállítás külön pavilonjában mutatják be a nagyközönségnek a fiatal tervezők és feltalálók alkotásait. A kiállított tárgyak nem csupán elméleti jelentőségűek, hanem gyakorlati felhasználásuk is könnyen megvalósítható. Ilyen alkotás a gyermekek autó-tanpályáin használható „Lajka" elnevezésű kétkerekű autó, amelyet a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának ifjú újítói hoztak létre. Felnőtt korban is születnek neuronok A neurobiológia egyik központi tételét döntik meg a madarak agyán végzett legújabb vizsgálatok. A hagyományos álláspont szerint a neuronok kifejlődése a születés előtti és a születést követő rövid időszakban megy végbe, és sohasem felnőtt korban. Fernando Nottebohm, a New York-i Rockefeller egyetem kutatója és kollégái azt találták, hogy a madarak agyában nagyszámú neuron képződik, felnőttkorban is. A neurobiológusok először teljesen elutasították Nottebohm következtetéseit, ő azonban kísérleti úton igazolta neuronjainak azonosságát, feljegyezve jellegzetes villamos tevékenységüket. Nottebohm kanárik agyát kezdte tanulmányozni évekkel ezelőtt, főként azt az agyrészt, amely az éneklésért felelős. Mint sok más énekesmadár esetében, a kanárik közül is csak a hímek énekelnek. A nőstények agyában lényegesen kisebb az éneklésért felelős neuroncsoport. Nottebohm tesztoszteron hormonnal kezelte nőstény kanárijait, azzal a feltevéssel, hogy ezek is énekelni kezdenek. Arra gondolt, hogy a hím nemi hormon befolyásolhatja énektanulásukat. Amikor a hím kanárik énekelni kezdenek, az énekért felelős neuroncsoport még nagyon kicsiny. Miközben egyre jobban megtanulnak énekelni, vérük tesztoszteron-tartalma növekszik, új neuronok keletkeznek az agyukban és az énekért felelős neuroncsoport terjedelme megnő. A neuronok születése felnőttkorban sem szűnik meg. Nottebohm és munkatársai bebizonyították, hogy akár 20 ezer idegsejt is keletkezhet naponta a madár agyában, és ez a jelenség intenzív sejtpusztulással párosul, mert az agy térfogata általában nem növekszik. Ha bizonyos magatartásformákra, például egy régi énekre már nincs szükség, elvesznek a megfelelő neuronok. A megolvasztott gyémánt Ami eddig lehetetlennek tűnt, egy diáknak tévedésből sikerült: a földkerekség legkeményebb anyagának, a gyémántnak a megolvasztása. Az amerikai Cornell egyetemen eredetileg a grafit olvadását tanulmányozták. A grafit, éppúgy, mint a gyémánt, tiszta szén. A gyémánt valószínűleg néhány száz kilométeres mélységben jön létre, ebből az ásványból bolygónk belsejében. A kísérletekkel a természet fizikai körülményeit akarták utánozni; gyémánt üllők között, mint egy diótörőben, 120 ezer atmoszférás nyomásnak tették ki a grafitot, és járulékosan erősen felhevítették lézersugárral. Az ifjú diák azonban a kísérlet során túlságosan nagy lézerenergiát választott, éspedig tíz gigawattot négyzetcentiméterenként. Ennek során megsérült a gyémánt üllő — a mikroszkóp alatt parányi barázda látszott rajta, annak jeléül, hogy megolvadt. A második, immár pontosan ellenőrzött kísérlet során már sikerült kicsiny, megolvasztott gyémántgömböcskéket előállítani. Most megpróbálják pontosan meghatározni a gyémánt olvadási hőmérsékletét. Ezzel ellenőrizhetik majd azt az elméletet, hogy milyen szerepe van a folyékony szénnek a földköpeny alsó részén végbemenő mozgásokban. 16
