A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-26 / 17. szám

Tudomány-technika Kétkerekű „Lajka" A moszkvai népgazdasági kiállítás külön pavilonjában mutatják be a nagyközönség­nek a fiatal tervezők és feltalálók alkotása­it. A kiállított tárgyak nem csupán elméleti jelentőségűek, hanem gyakorlati felhasz­nálásuk is könnyen megvalósítható. Ilyen alkotás a gyermekek autó-tanpályáin hasz­nálható „Lajka" elnevezésű kétkerekű autó, amelyet a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának ifjú újítói hoztak lét­re. Felnőtt korban is születnek neuronok A neurobiológia egyik központi tételét döntik meg a madarak agyán végzett legújabb vizs­gálatok. A hagyományos álláspont szerint a neuronok kifejlődése a születés előtti és a születést követő rövid időszakban megy vég­be, és sohasem felnőtt korban. Fernando Nottebohm, a New York-i Rockefeller egye­tem kutatója és kollégái azt találták, hogy a madarak agyában nagyszámú neuron képző­dik, felnőttkorban is. A neurobiológusok elő­ször teljesen elutasították Nottebohm követ­keztetéseit, ő azonban kísérleti úton igazolta neuronjainak azonosságát, feljegyezve jel­legzetes villamos tevékenységüket. Nottebohm kanárik agyát kezdte tanulmá­nyozni évekkel ezelőtt, főként azt az agy­részt, amely az éneklésért felelős. Mint sok más énekesmadár esetében, a kanárik közül is csak a hímek énekelnek. A nőstények agyában lényegesen kisebb az éneklésért felelős neuroncsoport. Nottebohm tesztoszteron hormonnal ke­zelte nőstény kanárijait, azzal a feltevéssel, hogy ezek is énekelni kezdenek. Arra gon­dolt, hogy a hím nemi hormon befolyásolhat­ja énektanulásukat. Amikor a hím kanárik énekelni kezdenek, az énekért felelős ne­uroncsoport még nagyon kicsiny. Miközben egyre jobban megtanulnak énekelni, vérük tesztoszteron-tartalma növekszik, új neuro­nok keletkeznek az agyukban és az énekért felelős neuroncsoport terjedelme megnő. A neuronok születése felnőttkorban sem szű­nik meg. Nottebohm és munkatársai bebizonyítot­ták, hogy akár 20 ezer idegsejt is keletkezhet naponta a madár agyában, és ez a jelenség intenzív sejtpusztulással párosul, mert az agy térfogata általában nem növekszik. Ha bizonyos magatartásformákra, például egy régi énekre már nincs szükség, elvesz­nek a megfelelő neuronok. A megolvasztott gyémánt Ami eddig lehetetlennek tűnt, egy diáknak tévedésből sikerült: a földkerekség legke­ményebb anyagának, a gyémántnak a meg­olvasztása. Az amerikai Cornell egyetemen eredetileg a grafit olvadását tanulmányoz­ták. A grafit, éppúgy, mint a gyémánt, tiszta szén. A gyémánt valószínűleg néhány száz kilométeres mélységben jön létre, eb­ből az ásványból bolygónk belsejében. A kísérletekkel a természet fizikai körülmé­nyeit akarták utánozni; gyémánt üllők kö­zött, mint egy diótörőben, 120 ezer at­­moszférás nyomásnak tették ki a grafitot, és járulékosan erősen felhevítették lézersu­gárral. Az ifjú diák azonban a kísérlet során túlságosan nagy lézerenergiát választott, éspedig tíz gigawattot négyzetcentiméte­renként. Ennek során megsérült a gyémánt üllő — a mikroszkóp alatt parányi barázda látszott rajta, annak jeléül, hogy megol­vadt. A második, immár pontosan ellenőr­zött kísérlet során már sikerült kicsiny, megolvasztott gyémántgömböcskéket elő­állítani. Most megpróbálják pontosan meghatározni a gyémánt olvadási hőmér­sékletét. Ezzel ellenőrizhetik majd azt az elméletet, hogy milyen szerepe van a folyé­kony szénnek a földköpeny alsó részén végbemenő mozgásokban. 16

Next

/
Thumbnails
Contents