A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-26 / 17. szám
Szovjet tüzérek Prága előtt ri Folytatás a 2. oldalról sági hadtestből, valamint öt tüzérhadosztályból állt. Ennek a csoportosításnak kellett az Elba bal partja mentén az Érchegységen keresztül Prága felé támadnia. Ezenkívül az 1. ukrán fronton belül még két csoportosulás jött létre. Az egyik Zhorelectől északra összpontosult és Közép-Csehország felé kellett Mladá Boleslav majd Prága irányában támadnia, a másik először délnyugat felöl Drezda, majd az Elba jobb partja mentén Déčín irányába nyomult volna előre. Az 1. ukrán front támadásának kezdetét május 7-re tűzték ki. Bár a hadművelet legfontosabb feladatai az 1. ukrán frontra hárultak, jelentős volt a 2. ukrán front támadási tevékenysége is. Mint említettük, a német védelem a keletről jövő támadás ellen épült ki, s Így éppen Malinovszkij marsall csapatainak feladatát nehezítette. A 2. ukrán front csoportosítása, amelyet — a délnyugat-szlovákiai felszabadító harcokból már ismerős — 7. gárdahadsereg és a 6. páncélos gárdahadsereg alkotott, Brnótól délre összpontosult, neki kellett a hatalmas harapófogó alsó részét képeznie. A 4. ukrán front seregei az ostravai hadművelet befejezése után folytatták Észak- Morvaország felszabadítását. A prágai hadműveleten belül előbb Olomouc és Prostéjov, majd Kelet-Csehország felé kellett támadniuk. A hadművelet előkészületei során is megmutatkozott a szovjet hadsereg hadművészetének magas színvonala a főparancsnokságtól a vezérkaron keresztül egészen a hadosztály- és ezredtörzsökig. Néhány nap alatt sikerült ugyanis összpontosítani és megszervezni a több mint 20 hadsereget kitevő három ukrán front támadó tevékenységét, amelyet 1 220 km hosszú arcvonalon e frontok több mint 2 millió katonájának kellett kifejtenie. A hadművelet előkészületeit és az előzetes tervekben kijelölt támadási ütemet a szovjet csapatok egyaránt „túlteljesítették". A prágai rádió segélykérő szavára ugyanis az 1. ukrán front legnagyobb csoportosítása már május 6-án támadásba lendült. Már az első nap folyamán a két páncélos hadsereg (Ribalko tábornok 3. és Leljusenko tábornok 4. páncélos gárdahadserege (és a 13. hadsereg mélyen áttörte az ellenséges védelmet. Május 7-én mozgásba lendült a szovjet— német front morvaországi szakasza is. Ezurán gyorsan peregtek az események. A 4. ukrán front felszabadította Észak-Morvaország további részeit, és ekkor már csak az Olomouc és Prostéjov közötti szűk sávon tudtak az ellenséges csapatok visszavonulni. Május 7-én a 2. ukrán front csoportosítása a német védelmet 25 km mélyen és 1 5 km szélességben áttörte. Másnap az áttörésbe bevetették a 6. páncélos gárdahadsereget, amely mögött a 7. és 9. gárdahadsereg haladt előre. Csakhamar felszabadult Délnyugat-Morvaország Znojmótól Trebíčig. Május 8-án a 4. ukrán front 60. hadseregén belül harcoló 3. hegyi hadtest a 38. hadsereg segítségévei felszabadította Olomoucot, ugyanaznap este a 18. hadsereg és az 1. csehszlovák hadtest felszabadították Prostéjovot. A 4. ukrán front szakaszán üldözőbe vették az ellenséget. A három ukrán front gyors sikerei azt jelentették, hogy a Közép hadseregcsoport parancsnokságának az a terve, hogy a csapatokat átmentse az amerikai fogságba, kudarcot vallott. Május 8-án az 1. ukrán front páncélos hadseregei áttörtek Krušné hory hágóin és az Ohre folyó felé nyomultak. Május 8-ról 9-re virradóra az 1. ukrán front többi páncélos-, gépesített és gyaloghadosztálya is már Csehország belsejében harcolt. 9-én hajnalban a 4. páncélos gárdahadsereg elérte Prága északnyugati határát, ugyanakkor Ribalko tábornok páncélosai is behatoltak Prágába. Röviddel később Prágába értek az 1. ukrán front további hadseregeinek előretolt egységei, valamint a többi front gyorscsoportjai, többek között az 1. csehszlovák páncélos dandár is. Május 9-én Prága felszabadításával a szovjet csapatoknak sikerült elfoglalniuk a Nyugat-Csehországba és Bajorországba vezető útvonalakat. Május 11 -ig pedig sikerült felszámolniuk az ellenséges védelem utolsó maradványait is. A szovjet csapatok a Karlovy Vary—Plzeň vonalon kapcsolatot teremtettek az amerikai 3. hadsereggel, s ezzel befejeződött a prágai hadművelet. Még május 8-án, közép-európai idő szerint 23.01 órakor életbe lépett Németország feltétel nélküli kapitulációja. A világ haladó erői számára ez rendkívüli örömhír volt: az európai kontinensen véget ért a második világháború, amely a legnagyobb vérveszteséget és pusztulást hozta az emberiségre. Ezzel lezárult Csehszlovákia történelmének bonyolult időszaka, amely a müncheni tragédiával kezdődött, és kedvező feltételek alakultak ki a nemzeti és demokratikus forradalom további fejlődése számára. A szovjet hadsereg internacionalista felszabadító küldetésének teljesítésével elnyerte Csehszlovákia népeinek őszinte tiszteletét és nagyrabecsülését, amely szerves alkotóeleme lett a háború utáni generációk történelmi tudatának is. CSÉFALVAY FERENC Archívumi felvételek 1 mmms m. 4
