A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-19 / 16. szám
fóliát a vihar. Mind tönkrement. Nagy a veszteség, hiszen 800 ezer karfiolpalántát kell kinevelniük, s ugyanannyi paprikapalántát is. Közben végigjárjuk az üvegházakat. A megmaradt palánták nagyon szépek, már ültethetők lennének. Csakhogy, félnek a kockázattól. Ha április 20-a előtt kiültetik a palántákat és azok lefagynak, akkor a biztosító sem fizet, oda mindennek. Bár ottjártamkor nagyon szép idő volt, a hőmérő higanyszála plusz tíz fokot mutatott, mégis ... Túl nagy a kockázat. — Sok gondot hoz a tavasz — mondja később Bakulár László, a szövetkezet elnöke. — Minden erőnket, tudásunkat a jó alapozásra kell összpontosítani. Persze, a mezőgazdaságban az időjárás szeszélye minden igyekezetünket néhány óra leforgása alatt semmivé teheti. Csak reménykedhetünk, hogy a kemény tél után kellemes tavasz és érlelő nyár jön. A földművelő embert azelőtt is, most is a remény élteti. Az év minden szakaszában, de kiváltképpen ilyenkor, tavaszelőn. Remény, bizakodás! Hátha jobb év köszönt rá, mint tavaly volt! Hátha jobb termést hoz a föld, mint egy évvel korábban! Hátha kevesebb energiával, kevesebb munkával is elérhető a kívánt eredmény! Hátha kevesebb félelemre, aggódásra lesz majd az idén ok, mint tavaly! Remények, vágyak, álmok ... Ilyenkor koratavasszal még minden elérhetőnek tűnik. Nemcsak a nagyüzemi kertésznek, hanem a kistermelőnek is, mondjuk Csibor Károlynak, a postai kézbesítőnek. Az alacsony termetű, középkorú ember, aki miután kihordta a marcelházaiknak a leveleket, újságot és egyéb postai küldeményeket, akárcsak a faluban többi embere, ő is fóliázással foglalkozik. Piciny üvegházában a tél folyamán palántákat nevel, ilyenkor pedig a fólia alatt, a kertben, a szőlőben dolgozik. Csibor Károly ezermester. Nemcsak a növényekhez van vonzalma, hanem az állatokhoz, gépekhez is. Az ólban már ott vannak a kéthetes kiskacsák, az udvaron papagájok röpködnek szűkre szabott kalitka-világukban, s a fészerműhely alatt saját készítésű remek kis traktor várakozik. A fóliasátor gázfűtését is maga eszelte ki Csibor Károly. Jól szolgál, csak épp költséges a magafajta embernek. Salátái szépen nőnek, április elejére fogyasztható lesz a duplafólia alatt a megtermett primőr. — Valahogy átvészeltük ezt a kemény telet, valahogy ki is lábalunk már belőle, csak a szőlő ... Az nagyon megsínylette. Már készültem metszeni, de ma reggel hallottam a rádióban Bálint bácsit, aki arra intette a szőlősgazdákat, hogy várjanak még. Hogy várjuk meg a rügyfakadást, s csak utána metsszünk. Azon a márciusi hétvégén valóban úgy tűnt, tavasz lesz végre! S remélhetőleg, mire ezek a sorok megjelennek, majd jelen időben állíthatjuk: tavasz van! Az emberek a meleg, napsütéses, ragyogó időben tömegesen vonultak a természetbe, a földekre. Fóliasátrakat húztak, fákat nyestek, csinosították a portát és környékét, szemetet égettek, erdei tisztásokon sütkéreztek, hóvirágot kerestek az erdőkben és gallyakat törtek le a rügyeket bontó fákról. Hogy az első rügyeket, a tavaszt a zord tél után becsempésszék a lakásukban. Most az egyszer — ilyen tél után! — még neheztelni sem lehet a fákat csonkítókra, hiszen ki nem várná már a mindig valami újat, mást hozó újrakezdés hírnökét, a tavaszt! BALOGH JÁNOS A szerző felvételei 1. „Március 12-én kivágtuk az első fej salátát" — mondja Marikovec Lajos 2. Ma reel házán van az ország egyik legnagyobb üvegház- és fóliakertészete 3. Czibor Károly és saját készítésű fűtőberendezése 13
