A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-12 / 15. szám
Gyermekeknek Innenonnan KESZELI FERENC Csiga Zsigmond egy hatalmas lapulevél árnyékában aludt, de ott is nagyon melege volt. Bágyadtan horkolászott s talán még az sem ébreszti fel, ha egy hangya végiggyalogol a szemöldökén. Persze — ha lett volna szemöldöke. A hangyák különben is messziről elkerülték őt. mert egyik sem szeretett volna ottragadni egy kocsonyás csigaorron. Egyszercsak arra ébred Csiga Zsiga, hogy valaki tapintatlanul döngeti a Zsigaház zománcos falát. Egy futárgylk volt. Lihegve, nagyokat pislanva kért eligazítást: vajon hol találja a nyolcvanhatmillió hatezerháromszáztizenkilences csigaházat? — Ráhibáztál — mondta Csiga Zsigmond. — Ez az az csigaház, akarom mondani: Zsigaház, mert ugye én meg Csiga Zsigmond vagyok, személyesen. — Akkor miért nem írod ki ezt a számot a szemöldökfára. Annyian vagytok, mint a darazsak, ráadásul mind egyformák. Hát hogyan igazodjon el köztetek a magamfajta hírvivő? — méltatlankodott a futárgyík. — Ostoba vagy, csak kongatni nem tudsz! Hát hogyan fémé rá erre a parányi kulipintyóra olyan hatalmas szám ? — Sehogy — válaszolta a gyík. — De akkor meg miért nem költözöl emeletes csigaházba? Csigafelhőkarcolóba. Arra aztán biztosan ráférne a házszámod — föntről lefelé írva ... — Ennek elment az esze — dörmögte Csiga Zsigmond. — De mond inkább: mi hírt hoztál?! Aztán hagyj aludni! A futárgyík ellihegte, hogy Csiga Zsigmond sógorasszonya egy csecse csigacsecsemőt szült. Anya és gyermeke jól vannak. Csiga Zsigmond megszelídült hangon köszönte meg az örvendetes hírt, aztán válaszbélyeget ragasztott a futárgyík homlokára, és megüzente tőle, hogy rövidesen indul hozzájuk, megnézni az újszülöttet. Negyednap aztán el is indult és természetesen vitte magával a kimondhatatlan számú házát is, nehogy távoliétében kifossza valaki. — Meg aztán egyébként is: nem vagyok én holmiféle csúszómászó meztelencsiga — morfondírozott. — Házas csiga vagyok, mellesleg agglegény... Ment, mendegélt, araszolgatott Csiga Zsigmond. Időközben a kivirágzott fákról leperegtek a sziromlevelek, és a helyükön kövér gyümölcsök, barackok, körték, almák mosolyogtak barátságosan. Aztán a gyümölcsöt leszedték, lombját hullajtottá a kert, közeledett az ősz — és bizony Csiga Zsigmond ezidő alatt nem sokat haladt. Egyszercsak: reccs! Egy kopasz fáról lepottyant az utolsó alma és hová pottyant: egyenesen az ő házára. Mint kerék alatt a dió, úgy összetörött a Zsigaház. Jajgatott, siránkozott szegény, és csak egyetlen vigasza maradt, hogy a hatalmas almától nem törtek össze a csontjai — mert szerencsére nem is voltak csontjai. Vesztegelt tanácstalan. Siránkozott és nem engedte a szemérme, hogy mezítelen induljon tovább. Keresgélt, hátha talál egy szükséglakásnak megfelelő dióhéjat, de bizony nem talált. És mert a csigaházat nem találják, nem építik, hanem növesztik — Csiga Zsigmondnak sem maradt egyéb választása, mint új házat növeszteni maga fölé. De az bizony jókora ideig eltartott. Csigavér, türelem — fegyelmezte magát Csiga Zsigmond, és várt, várt olyan hosszú ideig, hogy ha azt leírnám, a szavak is körülémék a földet. Sőt, még egy csiga is elcammogna a mondat végére, hogy visszavonszolja oda, ahol elkezdődött. És ha nagysokára is, azért csak mégis kinőtt a hátán újra a Zsigaház. Indulhatott. A sógorék tizenhárom kocsirúdnyi távolságra eső tanyahelyén egy öreg csigát talált, olyan öreget, hogy az se lett volna csoda, ha szakálla lett volna. Tiszteletuddóan köszöntötte. — Szerencséd, hogy öregapádnak szólítottál — mondta az öreg csiga. — Mi járatban errefelé, ahol még a francia se jár? És Csiga Zsigmond sorjában mindent aprólékosan elmesélt. Persze, hogy nem értette, amikor az öreg csiga meghatódva borult a nyakába. — Bácsikám, drága nagybácsikám, hát ideértél végre. Ó, de nagyon örülök! Már azt hittem, keresztül ment rajtad egy szekér és sohase ismerhetlek meg. Úgy bizony. Az az öreg csiga az a hajdani csigacsecsemő volt, akit egy esztendővel korábban látogatni ment Csiga Zsigmond, aki az új házban sokkal fiatalabbnak nézett ki — nemcsak a saját koránál, de a saját unokaöccsénél is, aki csigalassúsággal aggastyánná öregedett ez idő alatt. Nemsokára hazaértek a sógorék a szomszéd bokor alól és bizony ők sem ismerték meg Csiga Zsigmondot, a kedves rokont. Mit volt mit tenni, be kellett mutatkoznia. Azok bizony nem akartak hinni a szemüknek. Meresztgették a szarvaikat és napokig igen bizalmatlanul viselkedtek. A tartózkodásuk is csak azután engedett fel, amikor esténként a régi időkről meséltek egymásnak, felemlegették a közös emlékeket. A sógorék nem győztek csodálkozni Csiga Zsigmond váratalan ifjúságán és akarva-akaratlanul is úgy kezelték őt, mint egy csigagyereket. Csiga Zsigmond ezen megsértődött és hazament. Messze lakott, hosszú időbe telt, amíg ismét hazatért. Otthon belenézett a tükörbe, és elégedetten állapította meg, hogy megint majdnem olyan idősnek látszik, mint amilyen akkor volt, amikor régesrégen, a futárgyík hozta hírre elindult a sógorékhoz. <S> Vr Vi$; ~ ; >7*~rV Csiga-hívogató Csiga-biga, nyújtsd ki szarvad, szántunk, vetünk, boroná/unk, neked is, nekem is. > ű> ° 6? 0 Csókaköszöntő Csóka, csóka, vess diót! Én is vetek mogyorót. Népi mondóka (Kriza János gyűjtéséből) TALÁLD KI! Az ábrák közül kettő egyforma, melyikek ezek? Harkovi tudósok új búvárfelszerelést készítettek, amellyel huzamosabb ideig lehet a víz alatt dolgozni. Nemcsak biztonságos búvárruhát hoztak létre, praktikus szerszámokat, navigációs és tájékozódási készülékeket is terveztek hozzá s jól megoldották a felszínnel való állandó kapcsolattartást. A felszerelésegyüttesre nagy szükség van a kontinentális talapzatban levő kőolaj- és földgázkészletek kitermelésénél. Jól használhatják a felszerelést a víz alatt munkálkodó szerelők, építők, geofizikusok, a fúrótornyok dolgozói, a villamos hegesztők és a régészek. Alain Delon menti a pénzét. A híres színész megharagudott Mitterand kormányára, illetve annak adópolitikájára: a svájci televízióban kijelentette, hogy a francia adóhivatal kifacsarta, mint egy citromot. Ezért elhatározta, hogy „Alain Delon Diffusion" nevű részvénytársaságának (divat, parfüm, óra és szemüveg) székhelyét átteszi Svájcba, ahol már kérvényezte is a B típusú tartózkodási engedélyt, amelyet a svájciak az ország számára fontos személyeknek adnak meg. 20
