A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-05 / 14. szám

HÉT

Következő számunk tartalmából:

Cséfalvay Ferenc:

A GYŐZELEM ÚTJÁN

Csanaky Eleonóra: A SZŐTTES ÚJ BEMUTATÓJA

Kollár Gábor:

A SZABADSÁG SZIGETE

Az Emlékek, vallomások, találkozások c. sorozatunkban Mács József írása

Miklósi Péter:

EGY NAP A JÁRÁSI SEBÉSZETEN

Bogoly János:

PARAZITA

NÖVÉNYEK

Címlapunkon Kontár Gyula felvétele .

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Kral Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie teľ: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11.

Hétvégi levél

Az Új Szó mai számában — ezek a sorok március 12-én íródnak — olvastam Mihail Gorbacsovnak az SZKP KB főtitkárának új tisztségében elmondott első beszédét. Eszembe jutott hogy néhány héttel ezelőtt még a KB egyik titkáraként és mint képviselőjelölt igen meggyőzően beszélt a gazdasági fegyelem megszilárdításának szükségességéről, a sokszor előforduló időpazarlásról. Dicsérte a vállalkozó szellemű vezetőt, aki kezdeményez, felelősségteljesen cselekszik, jó lelkiismerettel teljesíti kötelezettségeit. Most ismét középpontba helyezte a társadalmi, de mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok rendszerének tökéletesítését. Magának az embernek a fejlődéséről életének és munkájának, szellemi színvonalának minőségi javításáról van szó — mondotta a főtitkár.

Jóleső érzés tudomásul venni, a beszéd emberközpontú jellegét. „Mindent az ember nevében és az ember jólétéért. " Szót emelt az ember életkörülményei javításáért, de ennek a közös ügyhöz való hozzájárulásból kell kiindulnia. Tehát a társadalom az egyénért, az egyén a társadalomért elvből. Mert csak ennek az elvnek betartásával lehet elérni azt a szociális igazságot, amely — mint ahogy azt szó szerint mondotta — a szocialista társadalom egységének és stabilitásának a legfontosabb tényezője.

Ezerkilencszáznegyvenöt április négy!

Történelmi emlék s élő valóság ez a dátum: a szovjet hadsereg ennek a napnak hajnalán hozta meg e hangulatos Duna-parti város szabadságát.

Negyven esztendő, négy kerek évtized tett el azóta, és a mai tizenévesek, de még mi, a gyermekeinknél húsz-huszonöt évvel idősebbek is természetesnek tartjuk a város békés nyugalmát. Nekünk. a negyvenen aluliak nemzedékének már csupán a szülőktől, nagyszülőktől hallott emléknek számítanak a bombázás riadalmai, a háború során megrongálódott házak felújításának eseményei . . . Jómagam pár hónap híján 39 éve élek a szlovák főváros jelenében. Jól ismerem utcáinak, sőt házainak többségét. megszoktam a négysávos úttestekké szélesített valamikori kocsiutak forgalmát. Mindezek alapján könnyű megbízatásnak tűnhet, hogy a felszabadulási évforduló kapcsán interjút készítsek szülővárosomról; ám a valóságban távolról sem olyan egyszerű riporteri feladat „rátapintani" mindarra, ami a sok-sok átépítés. bontás ellenére is széppé, meghitté varázsolja, egyre gazdagodó szocialista nagyvárossá avatja Bratislavát.

Vajon mit adott hát e városnak az 1945 tavasza óta eltelt hosszú időszak, s mit hoznak majd a küszöbönálló évek? Minderről NUCHAL GREGA mérnökkel. Bratislava főpolgármesterének helyettesével beszélgettem.

— Az egész várospolitikát, Szlovákia fővárosának folyamatos fejlesztését átmeg áthatja a hogyan élni gondja, az a szándék, hogy hasznosan, jól, kényelmesen, egészségesen, okosan és a szocialista valóság korszerű követelményeinek megfelelően éljünk. Konkrétabban fogalmazva mindarról a sokirányú fejlődésről kell szólnom, amely a felszabadulás óta természetes jellemzője Bratislavának. Kezdhetem

A középpontba helyezett gazdaság elsőszámú gondja a termelékenység. Mindannyian tudjuk, hogy a szocialista átalakulás Európa gazdaságilag viszonylag fejletlenebb régiójában kezdődött. Ezért a szocialista fejlődés során központi kérdésként jelentkezett az örökölt elmaradottság leküzdése. E folyamat jegyében alakult ki a szocialista gazdaság intézményrendszere, az erőforrásokat a döntési jogköröket központosító gazdasági intézményrendszer. De épp ez a rendszer rövid időszak alatt iparosította a gazdaságot, szocializálta a mezőgazdaságot gyökeresen átrétegezte a társadalmat. alapvető változásokat eredményezett az oktatás, a kultúra szférájában. jelentősen átalakította az emberek életmódját. A társadalmi változások felgyorsulásának természetes ára volt. amelyet a változást megvalósító generációknak kellett elviselniük. A szocialista társadalom központosító gazdasági és politikai mechanizmusának jutott az a feladat, hogy a társadalmi átalakulás adott formájából származó terheket, társadalmi feszültségeket közömbösítsék és biztosítsák a változás állandóságát. stabilitását. Most azonban az intenzív gazdaságfejlesztés útjára való áttérés során — mind azt a főtitkár hangsúlyozta —, a szovjet társadalomnak döntő fordulatot kell elérnie: „rövid időn belül

QKOSAN

ÉLNI,

OTTHONT

TEREMTENI

ÁPRILIS 4 — BRATISLAVA FELSZABADULÁSÁNAK ÜNNEPE • OTTHONT TEREMTŐ VÁROSPOLITIKA • BESZÉLGETÉS MICHAL GREGA MÉRNÖKKEL, SZLOVÁKIA FŐVÁROSÁNAK FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTESÉVEL

FOTO: GYÖKERES GYÖRGY

előkelő pozíciót kell elérnünk a tudományban és a technikában, s kötelesek vagyunk elérni a társadalmi munka termelékenységének tekintetében a legmagasabb nemzetközi színvonalat."

A gazdasági és társadalmi fejlődés új pályáinak és az ehhez szükséges új társadalmi feltételek megteremtésének folyamata igen nehéz és bonyolult. De bizonyos, hogy az átmenet egyik döntő láncszeme a társadalmi, a politikai demokratizmus továbbfejlesztése. Lenint idézve mondotta Gorbacsov elvtárs. hogy az állam erejét a tömegek öntudata határozza meg: „Minél jobban tájékozottak az emberek, annál öntudatosabban dolgoznak, s annál aktívabban támogatják a pártot, terveit és programcéljait. "

A beszédben felvetett kérdések teljes egészében a mi társadalmunk kérdései is. annál is inkább mert az új főtitkár felvázolta a továbblépés irányát, amely a fejlődés meggyorsításának, a társadalmi élet valamennyi összetevője tökéletesítésének az irányvonala.

akár a népesség gyarapodásának fontos adataival is, hiszen az elmúlt négy évtized során a lakosság száma 143 ezerről 413 ezerre emelkedett, ami napjainkban a szlovák országrész lakosságának 8 százalékát jelenti. Ebből a lassacskán már a félmillióhoz közelítő számból 115 ezren a Duna jobb partján: a vadonatúj ligetfalui lakótelepen élnek. A bratislavai lakások számát tekintve 1945-től 1970-ig évente átlagosan 2 080, a hetvenes évek elejétől pedig esztendőnként már 5 133 új otthonnal gyarapodott a lakásállomány. Természetesen, ehhez az is kellett, hogy a negyven esztendővel ezelőtti 68 négyzetkilométerről 368 négyzetkilométerre növekedjék a város területe; ennek keretében pedig szinte önálló városrészeknek is tekinthetők a dúbravkai, lamacsi, kramárei, károlyfalui, vereknyei, račai vagy püspöki lakótelepek. Az iskolaügy és a kultúra fejlődése szintén mérföldléptekben mérhető. Bratislavának a háború előtt egyetlen egyeteme volt alig háromezer hallgatóval, ma viszont a szlovákiai főiskolások csaknem két harmada végzi tanulmányait városunk felsőoktatási intézményein. Ugyancsak az elmúlt évtizedek dinamikus fejlődésének eredménye, hogy Szlovákia fővárosa valóban élénk társadalmi, kereskedelmi és kulturális életet élhet, ennek kapcsán pedig több nemzetközileg is jegyzett fesztivál, árumintavásár, tudományos értekezlet, valamint számos jelentős sportesemény házigazdája.

— Aki a Slavínról. vagy a hangulatos várkertből szemléli a város látképét, annak akaratlanul is szembeötlik a panorámába simuló ipari üzemek sokasága . . .

— A szocialista országépítés bőkezű feltételei megteremtették annak lehetőségét hogy ebben a gazdag múltú városban a munkásosztálynak egy új, fiatal

(Folytatás a 4—5. oldalon)

2