A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-05 / 14. szám
Képes krónika GUSTÁV HUSÁK FOGADTA LOTHAR KOLDITZT Gustáv Husák köztársasági elnök, a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnöke a prágai várban fogadta Lothar Kolditzt, az NDK Államtanácsának tagját, az NDK Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. Felvételünkön: Gustáv Husák szívélyes eszmecserét folytat vendégével. wmm& * X 7 <l I ' ..-s í—__ SZOVJET KÜLDÖTTSÉGET FOGADOTT ĽUDOVÍT PEZLÁR Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Bratislavában fogadta az SZKP Központi Bizottságának küldöttségét, amely Rej Risztlaannak, az Észt Kommunista Párt KB titkárának a vezetésével a CSKP KB meghívására tartózkodott hazánkban. A képen a véleményt cserélő felek közül jobbról a második Rej Riszlaan, baloldalt pedig Ľudovít Pezlár elvtársak. KÍNAI TÁMADÁSOK VIETNAM TERÜLETÉN HAZÁNKBA LÁTOGATOTT WILLI STOPH Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök meghívására baráti munkalátogatást tett hazánkban Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A VNA vietnami hírügynökség beszámolója szerint tavaly kínai katonák 110 vietnamit öltek meg, 250-et megsebesítettek és 40 polgári személyt elhurcoltak. Az utóbbi hetekben kínai alakulatok széles körű támadást intéztek Ha Tuyen észak-vietnami tartomány ellen. A vietnami fegyveres erők a támadást visszaverték és súlyos károkat okoztak az ellenségnek. Felvételünk Ha Tuyen tartományban készült a vietnami fegyveres erők tagjairól. ORSZÁGOS TILTAKOZÁS A belga parlament március 18—19-én kétnapos vitát tartott az amerikai rakéták telepítésének kérdéséről. Mint ismeretes, Wilfried Martens kormánya elfogadta a robotrepülőgépek rendszerbe állításának megkezdéséről szóló határozatot. A belga főváros utcáin mintegy 100 ezer ember vonult fel. A tüntetők azt rótták fel a kabinetnek, hogy a rakétatelepítési döntést abban az időpontban hozta meg, amikor Genfben megkezdődtek a szovjetamerikai leszerelési tárgyalások. Képünkön a Brüsszel utcáin felvonuló tömeg. W, »j"*?L -JUrfäi í ' »*: 'iiW 1 v t v* A nemzeti és a demokratikus forradalom programja Negyven évvel ezelőtt. 1945. április 5-én hirdették ki Kassán (Košice) a felszabadult országrészen megalakult első csehszlovák kormány programját. A kormányprogram meghatározta a népi demokratikus Csehszlovákia felépítésének alapjait és főbb külpolitikai irányvonalát. A programjavaslatról és az új kormány megalakításáról 1945. március 22—29 között Moszkvában folytattak tárgyalásokat a CSKP moszkvai vezetősége, a londoni emigráció politikai pártjainak képviselői és a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége. A londoni emigráció pártjai közül sem a nemzeti szocialisták, sem a szociáldemokraták az akkori helyzetben nem találták alkalmasnak az elkészített programjuk előterjesztését, a cseh néppártiaknak pedig nem is volt semmilyen programjuk. Ezért a tanácskozás alapja a kommunista párt javaslata lett, amely a legkövetkezetesebben fogalmazta meg a nemzeti és demokratikus forradalom programját A kassai kormányprogram legjelentősebb részei az antifasiszta harc továbbviteléről és a fasizmus végső legyőzéséről szóltak. A további fejezetek leszögezték, hogy a felszabadított köztársaság társadalmi rendszere népi demokrácia lesz, ami biztosítja az alapvető politikai. gazdasági és szociális változások végrehajtását és nem engedi meg a fasisztákkal együttműködő burzsoázia visszatérését. Az új államirányítás és közigazgatás alapjai a nemzeti bizottságok lettek. Nagy jelentőségük volt a közélet megtisztításával kapcsolatos rendelkezéseknek is. A II. világháború egész lefolyása igazolta, hogy tragikus következményekkel járt a csehszlovák köztársaság korábbi nyugati orientációja, és ezért a kormányprogram a csehszlovák köztársaság külpolitikájára vonatkozóan a Szovjetunióval való szilárd szövetségre és barátságra irányuló következetes politikánkat hirdette ki. A program nagy figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek. Kiemelte a szlovák nemzet önrendelkezési és egyenlőségi jogát mivel ez volt a köztársaság megújításának és egységessége szavatolásának a feltétele. A program e részének javaslata egyébként éles összecsapásokhoz vezetett főleg a nemzeti szocialista párt vezetőivel. A cseh és a szlovák kommunisták egységes fellépése azonban megvédte és érvényre juttatta az előterjesztett javaslatot. A kormányprogram kidolgozói készségesnek bizonyultak — népük akaratával és kívánságával összhangban — Kárpát-Ukrajna kérdésének a megoldására, és kihirdette a csehszlovák állampolgárság megvonását — az antifasiszták kivételével — a németekre és magyarokra vonatkozóan. A magyar kisebbséggel szembeni korabeli eljárással kapcsolatos jelenségek és események értékelésében döntő mérce — ahogy ezt VHiam Plevza A CSKP nemzetiségi politikája c. könyvében írja — a szocialista változásokba torkolló forradalmi folyamat logikája. Ezek a változások lehetővé tették a magyar nemzetiségű lakosság helyzetének internacionalista alapokon való rendezését. amint Csehszlovákiában és Magyarországon a burzsoázia végérvényes vereséget szenvedett. Több intézkedést hozott a kormányprogram a nagy burzsoázia visszaszorítására, betiltotta az összes kompromitált politikai pártot. Egyidejűleg kitűzte a művelődés és a kultúra következetes demokratizálását is. A kassai kormányprogram a nemzeti és demokratikus forradalom programja volt. Elfogadásával sikerült betetőzni a forradalom fontos szakaszát és rögzíteni vívmányait. Ennek köszönhetően erősödött a munkásosztály és a CSKP szerepe, a burzsoázia pedig előnytelen helyzetbe került, és csak úgy őrizhette meg a nép bizonyos rétegeire gyakorolt befolyását, hogy egyetértett a kormányprogrammal. Mindez a forradalom további fejlődésének és 1948. februárjában való kicsúcsosodásának kedvező feltételeit teremtette meg. —St— (A ČSTK bel- és külföldi képszolgálata)
