A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-22 / 12. szám
Tudomány-technika LÉGÜTKÖZŐ AZ ANTARKTISZ FELETT . A klimatológusok tábora ma két fö csoportra osztható. Az egyik szerint a földi éghajlat melegszik, a másik szerint hűl. Bármelyik vélemény elfogadása felé hajiunk is, az kétségtelen, hogy bármilyen klímaváltozásnak hatással kell lennie az Antarktisz 25 millió km3-es jégtömegére. Az első esetben a jég olvad, a világtenger szintje megemelkedik, hűlés esetén pedig nő a jég mennyisége. Legalábbis elvben így kellene lennie. Az elmúlt két évszázadban azonban az Antarktisz jegének mennyisége gyakoriatilag nem változott, egyensúlyban van. A jég egy része a nyári olvadás következtében és a leváló jéghegyekkel eltávozik ugyan, de utánpótlást is kap a mérsékeltebb területekről ide érkező csapadékkal. Az utóbbi évek kutatásai alapján okkal feltételezik, hogy az Antarktisz klímáját, s ezáltal jegének mennyiségét egy kb. 1 km vastagságú, közvetlenül a felszínnel érintkező légköri réteg stabilizálja. A hatalmas déli földrész az egyetlen, ahol a turbulens légáramlások nem a felszín felöl a légkörbe, hanem pont fordítva mozognak. A furcsa jelenség magyarázata magának a felszínnek a jellegéből következik. Az Antarktiszt szinte teljes egészében jég és hó borítja, kőzetek csak kevés helyen bújnak ki alóla. A felszín elegyengetett, viszonylag sima. A világos jég- és' hófelület albedója igen nagy. Míg pl. egy füves rété 20—25 %, az itteni felszín a napsugárzásnak 80 %-át visszaveri a légkörbe. Ennek következtében a légkörben kialakul itt egy határréteg, amelynek dinamikai sajátságai merőben mások, mint a mérsékelt égövben. Az alacsonyabb szélességeken a troposzféra alsó részében a hőmérséklet a magassággal arányosan csökken, kb. 5—6 °C-kal kilométerenként. Az Antarktiszon éppen a felszín nagy kisugárzása miatt a légkör legalsó szintje a leghidegebb. A különös hőmérsékleti inverzió az év 98 % ában áll fenn, s a határréteg vastagsága átlagosan 700 m. Júliusban pl. ebben a magasságban —41 °C-ot, a felszínen —67 °C-ot mértek. Hlyen körülmények közt a konvekció teljesen hiányzik. A nedvesség is a hőmérsékleti inverzió felső határán koncentrálódik, s ez ugyancsak abnormális jelenség. Kialakul itt egy félig átlátszó, jégtűkből álló vékony réteg, amelyen át látszik a napkorong, éjszaka még a csillagok is. Ezt hívják „poláris füst-nek. A mérsékeltebb szélességekről ide érkező melegebb levegő és a vízgőz eléri ugyan még a kontinens belsejét is, de a határéteget nem rombolja le. A kontinensen tehát a sajátos felszín és klíma kölcsönhatásaként egy „légütköző" keletkezett, amely megvédi a létrejött állapotokat a kisebb éghajlatváltozások hatásaitól is. FÉNYEK AZ ÉJSZAKÁBAN Franciaországban új megoldást találtak a sötétben közlekedő kerékpárosok és gyalogosok védelmére. A kerékpárok abroncsába és a legkülönfélébb ruhaszövetekbe mikroszkopikus méretű fényvisszaverő üveggolyókat süllyesztenek. Ugyanilyen módszerrel gyártanak fényvisszaverő tapadó-szalagokat is, amelyeket bármely felsőruhára fel lehet ragasztani, egyik ruhadarabról a másikra áttehetök, használatuk meglehetősen gazdaságos. A mikroszkopikus méretű üveggolyók fényvisszaverő hatása olyan nagy, hogy már százötven méterről jól láthatóvá teszi a sötét úton haladó kerékpárost vagy gyalogost. FÖLDFÉKEZŐ TENGERÁRAMLAT Az El Niňo, a Csendes-óceáni meleg tengeráramlat nemcsak időjárási katasztrófát okozott világszerte 1982/83-ban, hanem le is fékezte a Földet. A napok hosszát a Föld forgásának sebessége határozza meg. Pontos mérések bizonyítják, hogy a napok elvileg mindig hoszszabbak lesznek — egymillió évenként 16 másodperccel. Rövid távon ezredmásodpercekkel is ingadozhat a hosszúságuk. Az okokat is ismerjük: a folyékony kőzetek mozgása a Föld kérgében, az árapályok, továbbá az évszakos széláramok több éves, és havi ritmus szerinti ingadozásokat váltanak ki a napok hosszában. A legújabb mérések eddig elképzelhetetlen pontossággal határozták meg ezeket az ingadozásokat, és ezzel lehetőséget kínáltak a Föld forgásában naponta-hetente bekövetkező ugrások megértésére. A kutatók az 1982. január-februári időpontban szokatlan rendellenességre bukkantak. Annak idején rövid időre akár három ezredmásodperccel is hosszabbá váltak a napok 24 óránál. Éppen ebben az időszakban volt különösen aktív az El Niňo tengeráram Dél-Amerika Csendes-óceáni partjainál — aktívabb, mint bármikor az elmúlt 40 évben. Ez a jelenség szokatlan légkörzést váltott ki a légkörben, ami viszont jelentősen lefékezte bolygónkat. GYOMORFEKÉLY ELLEN BANÁN? A banán tartalmaz bizonyos, ma még közelebbről meg nem határozott kémiai anyagokat, amelyek a rágcsálókon végzett kísérletek szerint meg tudják akadályozni a gyomorfekély kialakulását. Gyógyítják a már kialakult fekélyt — legalábbis ezt állítják a Briminghami Aston Egyetem és az indiai Barmas Flindu Egyetem kutatói. Az Aston Egyetemen levő kutatócsoport az Indiából, A. K. Sanyal professzor által küldött banánpormintákból olyan kivonatot is készített, amely háromszor hatásosabb volt, mint maga a banánpor. A gyomorfalat normális körülmények között vékony nyálkahártya borítja, amelyet a gyomor falának felületén levő sejtek választanak ki. Ha ez valamilyen okból károsodik, az erősen savas gyomornedvek megtámadják a gyomorfalat, és fekély képződik. Az Aston-csoport azt találta, hogy a banánban levő aktív anyagok ezeket a nyálkát kibocsátó sejteket serkentik: több nyálkát termelnek és így jobban védik a gyomorfalat. A már meglevő fekélybe pedig befolyik ez a nyálka és elzárja a gyomornedvek további izgató hatása elől (British Journal of Pharmacology, 1984. május). Sanyal professzor önként jelentkező embereken is kipróbálta a banánport úgy, hogy a szokásos kezelés mellett a betegek napi 4 grammot kaptak belőle. Megállapították, hogy nem minden banánfajtának van fekélygátló hatása: a legerősebb aktivitást az a banánpor mutatta, amelyet bizonyos banánfajtákból, öt héttel az érés előtt leszedett gyümölcsökből készítettek. Az érett vagy pláne a sült banánnak semmiféle aktivitása nem volt. A kutatók most azon dolgoznak, hogy megállapítsák, melyek azok a vegyületek, amelyek a kedvező hatást okozzák. KEREKEZÉS NAPENERGIÁVAL A „Sopediľ napenergiával hajtott háromkerekű, anely 20 km/órás maximális sebességgel haladhat. Ha beborul az ég, izomerővel, lábhajtással lehet pótolni a napcellák kiesett villmos energiáját. Egy hochbergi (NSZK) feltaláló készítette tízezer márkás befektetéssel és kétévi munkával. BETÖRŐ-FEJTÖRŐ Nem a kulcsot fordítják el többé az angolok, hanem az áramkört, amikor zárni akarják lakásuk ajtaját! A betörők viszont hosszasan törhetik a fejüket, amíg képesek lesznek valamit kieszelni az elektronikus ajtózárak felnyitására. A BRELOK-nak nevezett rendszer ugyanis teljesen elektronizált, könnyű kéziszerszámokkal megrongálhatatlan, nincs kulcslyuka, semmiféle mechanikus beavatkozásra nem nyújt lehetőséget. Az elektronikus „kulcsot” nem lehet hamisítani, a zárba szerelt azonosító áramkör gyakorlatilag becsaphatatlan. Ellenőrzésként egy gyakori betöréseknek kitett háztömbben eddig húsz ilyen feltörhetetlen elektronikus zárat szereltek föl — a betörök egy alkalommal sem boldogultak vele. Ugyanennek a háztömbnek másik húsz, különféle egyéb zárakkal ellátott lakását viszont a „kontroll-idö" alatt többször is feltörték. Aki tehát elfordította ajtaja zárjában az áramkörét, az nyugodtan alhat. 16
