A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-22 / 8. szám

Tudomány-technika Hova tűntek a régi szép idők, amikor még a sakkozó komputerek példamutatóan „faar­­cúak” voltak? A képen látható legmoder­nebb berendezés ugyanis már nem közülük valói Minden rezdülésre reagál — örömét, bosz­­szúságát, sőt gunyoros észrevételeit is képes AMI TERMÉSZETES, AZ Az amerikaiak legújabb mániája, a „termé­szetes" táplálkozás teret nyitott egész sor csaknem elfeledett betegségnek: a legtöbb baj a nyers, pasztörizálatlan tejjel van Csak­nem ezer tejüzem csomagol és forgalmaz „természetes", azaz nem fölözött és pasztö­­rizált tejet, úgy, ahogy azt a tehénből kifej­ték, Illetve mégsem, mert ezt a tejet is kannázzák, szállítják, átmenetileg tárolják és csomagolják. Az FDA és a kaliforniai hatósá­gok végigvizsgálták ezeket a termékeket és azt tapasztalták, hogy fogyasztásuk szalmo­­nellózist, brucellózist és más betegségeket okozhat. Ezek, esetleg járványként is fellép­hetnek. A „természetes" tej fogyasztása kü­lönösen a gyerekekre jelenthet veszélyt. Az IGAZI JÁTÉKAUTÓK A japán Honda autógyár Zoe-Zipper néven egyhengeres, négyütemű motorral működő kiskocsikat hozott forgalomba. A vidámpark­jaink játékos kiskocsijára emlékeztető há­­romkereküek 50, 125 ée 200 köbcentiméte­res változatban készülnek. Ezeket a motoro­kat építik be a világszerte kedvelt japán motorkerékpárokba is. A liliputi gépkocsik hangjelekkel tudatni. A hazugságot pedig azonnal bünteti is! Egyébként nem könnyű ellenfél: nem kevesebb mint 5 500 megnyi­tást ismer. Egyetlen hátránya az új sakkozó­gépnek : játékostársa sehogy sem tud a sze­mébe nézni. FDA mindezek alapján be kívánta tiltani a nyers tej forgalmazását, de a kongresszusi képviselők egy csoportjának erélyes tiltako­zására elállt szándékától. Az csak véletlen lehet, hogy Bil Dannermeyer, a csoport vezé­re megválasztása előtt a kaliforniai Alta- Dena Dairy, az egyik legnagyobb tejcég jog­tanácsosa volt, s az FDA éppen az ő nyers tejüket vizsgálta. Mit tesz ilyenkor az egész­ségügyi hatóság? Körlevelet ír a gyermekor­vosoknak és ajánlja, hogy tiltsák el pácien­seiket a nyers tejtől. Egyébként Angliában 1951 és 1980 között 233 járványt okozott a nyers, rosszul pasztörizált, vagy utólag fertő­zött tej fogyasztása. Összesen 9 400 meg­betegedés fordult elő négy halálesettel. kissé emlékeztetnek az egykori BMW Isettá­­ra, talán ezért is elsőként az NSZK-ban jelennek meg az európai országok közül. Parkolni bizonyára nagyszerűen lehet velük — kérdés, hogy a nagyvárosok forgalmában mennyire igazolódnak be a „mozgó dióhéj­hoz" fűzött remények. Robbanó nagyvárosok Thomas Malthus a 18. század végének ne­ves angol közgazdásza a népesség gyors növekedéséből azt a következtetést vonta le, hogy megfelelő születésszabályozás hiá­nyában a Föld rövidesen eltartóképessége végéhez ér. Ezt Malthus az ipari forradalom európai kibontakozásának korszakában írta, amikor a halálozások arányának csökkenése miatt kontinensünk népessége erősen növe­kedett. Ez azonban a párhuzamosan fejlődő mezőgazdaság kompenzálta, s ugyancsak szelepként hatott az Amerikába való töme­ges kivándorlás is. Az ifiök folyamán, ahogy a kisebb létszámú családok társadalmilag el­fogadottá váltak, a születési és halálozási arány közti szakadék összeszűkült. Ez az irányzat folytatódott a 20. században is. Egészen más tapasztalható a fejlődő or­szágokban. A halálozási ráta drasztikus csökkenése ott csak századunk harmincas évei óta érezhető. Mivel a születésszám továbbra is igen magas maradt, nagyarányú népességrobbanás következett be, s a né­pességnövekedés még jó ideig meggátolha­­tatlanul folytatódik. Hiába csökkenne ugyan­is a születési arány, közben egyre több nő kerül szülőképes korba. Ma az afrikaiak 55 %-a 20 éven aluli (Európában 30 %). 1975-ben 93 millió afrikai nő volt szülőké­pes korban. Abban az évben 19 millió gyer­mek született. 47 ezrelékes születési arány és település A Szlovák Tudományos Akadémia nyitrai (Nitra) Régészeti Kutatóintézete 1981-töl foglalkozik a Štúrovo-Ebedtôl (Obid) 1 kilo­méterre délre található avarkori temető és település feltárásával. Az első leletekre 1963-ban bukkantak az öntözőrendszer ki­építésére szolgáló terepmunkák során. Ekkor 35 sírt és egy település maradványait vizs­gálták át, valamint az akkor még kevésbé ismert csatornarendszer különböző mélysé­gű és szélességű szakaszait. A temetkezési mód és a sírokban talált tárgyak nagyjából megegyeznek más avarko­ri leletekkel, bár a leletanyag szegényebb mint más 7.-8. századbeli Duna menti síroké [Štúrovo, Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom), Žitavská Tôň, Komárom (Komár­no) stb.] . A sírok többsége egyszerű felépí­tésű, leggyakoribb a merőlegesen földbe vájt típus. Meglepő, hogy a kerámiatárgyak a leletanyag kis százalékát alkotják. A halott mellé cserépedény helyett legtöbbször csak cserépdarabokat tettek, túlvilági táplálék­ként viszont kizárólag baromfit helyeztek a sírokba. A régészek 7 lovassírt is feltártak, amelyek többségében nagyon kevés tárgyat találtak, némelyikben csak egy-egy fémvere­tes övét, amelyet griffmadármotívumok és kapcsok díszítettek. A női sírokból egyszerű füldíszek kerültek elő. A leletanyagban ösz­­szesen egy kard, két fejsze és néhány hosz­­szabb tőr szerepel. A feltárt anyag alapján a régészek a 7. század utolsó harmadától a 8. századig terjedő időszakra helyezik a temető keletkezését. mellett. ENSZ-becslések szerint 2025-ben 25 ezrelékes arány mellett 42 millió gyermek fog születni, mert kb. 430 millió nő lesz szülőképes korban. A fejlődő országokban a vidéki népszapo­rulat meghaladja a városokét, de mivel a mezőgazdaság munkaerőfelvevö képessége még extenzív gazdálkodás mellett is korláto­zott, munkát kereső falusiak tömege áramlik a városokba (főként Indiában, Indonéziában, Nigériában). Lassan megoldhatatlanná válik a robbanásszerűen növekvő népességű nagyváros lakóinak lakással, közműhálózat­tal, munkával, közlekedéssel való ellátása. Mexikóban és Közép-Amerikában pl. 1,2 millió új munkahelyet kellene teremteni. A nigériai Lagosban ma 5 millióan élnek, de növekedési üteme a legmagasabb a világon. A városnak nincs csatornarendszere. 1950-ben 7, ma 34 város lakossága ha­ladja meg az 5 milliót. A fejlett ipari orszá­gok városai — London, Párizs, New York — lassú, fokozatos növekedéssel jutottak a mai szintre, ám a fejlődő országok metropolisa­inak növekedése alig néhány év alatt követ­kezik be. Becslések szerint 2025-re 93 öt­milliós város lesz a Földön. Mexico City lesz a listavezető 30 millió feletti lakosszámmal, de jóval 20 millió fölé várható Saö Paolo, Karachi, Delhi, Bombay, Sanghaj népesség­száma is. A legtöbb lakóhely a temetőtől 40—100 méterre nyugatra található. Kivételt képez az a kunyhó, amelynek maradványaira a temető déli részén bukkantak, a sírok közvetlen közelében. Napjainkig öt téglalap alakú lakó­helyet vizsgáltak át tüzetesen, amelyek kör alakban felépített agyag- vagy kőtűzhellyel voltak ellátva. A többi táborhely, valamint a különböző alakú és mélységű csatorna feltá­rása még várat magára. A kutatásokat meg­nehezíti az a tény, hogy a leleteket borító földtömeget nem lehet egy rétegben eltávo­lítani, így a csatornarendszer küldetése még tisztázatlan. Bár a feltáró munkák eredmé­nyeként csak kevés cserépmaradvány került napvilágra, a leletek mégis óriási jelentősé­gűek a koraközépkor kutatásában.-Az Ebed környéki ásatások jó alkalmat adtak az avar­kori települések behatóbb tanulmányozásá­ra. Ebből a korból ugyanis csak tárgyi töre­dékek maradtak ránk. így díszítés nélküli edények, üstök, cserépedények (amelyek az ún. szürke kerámiából készültek) maradvá­nyai, de ritkábban előkerültek olyan edény­maradványok is, melyeket már körkörös hul­lámvonalakkal díszítettek. Több tény (a lakóhelyek és a sírok közelsé­ge; a kézikészítésű durva cseréptárgyak elő­fordulása; üstmaradványok; azonos módon készített cserépedények a településen és a sírokban stb.) alapján feltételezhető, hogy a leletek a 7.-8. századból származnak. EGÉSZSÉGES? Avarkori temető 16

Next

/
Thumbnails
Contents