A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-05 / 1. szám

Ki mit gyűjt? Jogi tanácsok RÉGI GYŰJTÖK - MAI DIVATOK Pavlov, Gorkij, Einstein, V. György angol király és Roosevelt bélyegekre vadászott, és Rembrandt sem csupán az ecsetnek volt rabja, hanem a kitömött állatoknak és fegy­vereknek is. Petrarca tekintélyes kollekciót hozott össze régi római pénzekből, Rous­seau növényi magvakból, Darwin és Jókai Mór tengeri csigákból, kagylókból, Mazarin bíboros és Madame de Pompadour gem­mákból. Napóleon felettébb kedvelte az ólomkatonákat, míg I. Lajos bajor király te­kintélyes kalap-, XIV. Lajos francia király nagy zár- és kulcsgyüjteményt hagyott maga után. Nagy Frigyes halála után vált ismertté kivételes tubákszelence-gyűjteménye (hat­százat anyjától örökölt). Barthou francia kül­ügyminiszter, akit Sándor szerb királlyal együtt gyilkoltak meg 1935-ben, Marseille­­ben, Európa legismertebb legyezőgyűjtője volt. Georges Simeon, a híres francia regény­író távbeszélő-névsorok szerelmese. Kiegé­szíthetnénk a listát azokkal, akik gyűjtemé­nyeiknek köszönhetik, hogy nevüket megis­merte egy ország vagy éppen a világ. Mellet­tük ott vannak azok a tízezrek, akik „csak" gyűjtők, nevük nem cseng ismerősen. Össze­fűzik őket azonban a tárgyak, melyeknek névre és rangra való tekintet nélkül rabjai. Sokakat sarkall gyűjtésre maga a termé­szet. Jókai Mór nyomdokain járva sokan „BALESET Hatalmas csődület tolong a járdán. Fülsiketí­tő szirénázással odakanyarodik egy mentő­autó. Az ember kiváncsi természet, látni akarja, mi történt. Gázolás? Baleset? Verekedés? A történet „hőse" mozdulatlanul fekszik a falnak dőlve. Sehol egy csepp vér, sehol egy seb, ellenben körös-körül förtelmes italbüz terjeng. — Vigyázat, kérem, engedjenek utat a ko­csinak — szól ki a mentőautóból az ápoló. A tömeg, ha nehezen is, de hátrálni kezd. A fehérruhás ápolók megragadják és hord­ágyra fektetik az eszméletlen férfit. Óvato­san, nehogy baja essék. Valaki megszólal: gyűjtik a ritka tengeri kagylókat, míg mások tengeri csillagok, csigaházak után kutatnak. Az új divatok egyike az állatnyom-vadászat, míg van gyűjtő, aki hétvégeken magnetofon­nal járja az erdőket, s békés kedvtelésként madárhangokról készít felvételeket. Vannak, akik növényi magvakból állítanak össze ta­nulságos bemutatót. A hozzá nem értők kissé bizonytalankodva kérdezhetnék: ugyan mi gyűjthető e téren? A választ maga a természet adja meg, hiszen az apró mák­szemtől a színpompás trópusi magokon át az óriási Lodoicea pálma 18 kilós magjáig, több tízezer féle és fajta magot kínál. Végezetül érdemes szót ejtenünk arról, vajon mibe kerülhet egy, a fentebb említet­tekhez hasonló különleges gyűjtemény meg­teremtése? Ha a golyóstollakról, kulcstartók­ról, magunk készítette jármümodellekröl, a rágógumik csomagolópapírjairól és a sörös­kupakokról beszélünk, úgy hisszük, nem kell különösebben bizonygatnunk, hogy főként nem anyagiak, hanem türelem, szemfülesség és jó összeköttetések kellenek hozzá. A pa­pírpénzek és a gyárban készülő miniatűr járműmodellek már drágábbak, a babagyűj­tés pedig kifejezetten költséges kedvtelés­nek számít. Különösen a múlt század köze­pén, Casimir Bru francia játékkészítö gyárá­ból kikerült babák értékesek, hiszen egy eredeti Bru ára manapság több ezer frankot is elérhet. Mellette filléres apróságoknak számítanak a bazárainkban, iparművészeti boltjainkban kapható népviseletes bábuk. — Semmi baja, csak részeg. Na, ennek is sokba kerül majd a mai nap. A tömeg derül a megjegyzésen. — Hová viszik, mi történt? — érdeklődik egy újonnan érkező járókelő. — Sose féltse, édesapám, csak egy kis gyomormosásra. Attól, meg a számlától majd kijózanodik — s a tömeg ismét hango­san derül a szellemességen. Vannak, akik védelmükbe veszik az „áldo­zatot". A tömeg két táborra szakad. A „be­teg" — ha ugyan annak lehet nevezni — ezalatt mit sem tud abból, mi történik körü­lötte. Lehetséges, hogy ugyanebben a pilla­natban súlyos beteghez hívják a mentőko­csit, de az foglalt egy felelőtlen ember miatt, aki nem tudta, mi a mérték. Ahhoz a bizonyos számlához csatolhatnák az egyik tábor megvetését is. Sz. L-né komáromi (Komárno) olvasónk a szövetkezeti lakással való rendelkezési jog felől érdeklődik. Azt szeretné tudni, eladhatja-e, a szövetkezeti lakását vagy elcserélheti-e azt más szövetkezeti, esetleg állami lakással, s mi lesz a lakása sorsa, ha netán meghal. Továbbá, hogy szerezhet-e más városban szövetkezeti lakást? A lakásépítő szövetkezet tagjainak a jogait és kötelességeit a szövetkezeti alapszabá­lyok tartalmazzák, amelyek a Polgári Tör­vénykönyv megfelelő rendelkezésein alapul­nak. A szövetkezeti tagság a szövetkezet veze­tőségének határozatával keletkezik. Erről a kérvényező írásbeli jelentkezése alapján és a 200 Kčs-t kitevő beiratkozási díj lefizetése után dönt. A szövetkezeti tag a tagfelvételről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a 3000 Kčs-t kitevő tagsági alapbetétet befizetni. Mindenki csak egy szövetkezet tagja lehet. Kivételt képez az az eset, amikor valaki azért kér más szövetkezetben lakást, mert az ed­digi szövetkezeti lakása már nem felel meg a lakásszükségletének, vagy akkor, ha az újabb tagságöröklés házasságkötés útján keletke­zett. Csak nagykorú személy lehet a szövet­kezet tagja. Kivételt képez az öröklés útján szerzett tagság, amikor kiskorú is lehet tag. A szövetkezeti tagnak — többek között — joga van arra, hogy számára a szövetkezet vezetősége szövetkezeti lakást vagy más, nem lakás céljaira szolgáló helyiséget — pl. garázst — utaljon ki személyes használatra. A szövetkezeti tag a szövetkezeti lakás kiutalásakor köteles megfizetni a tagsági illetményt, aminek összegét és esedékessé­gét a szövetkezet vezetősége állapítja meg a szövetkezeti lakásépítés pénzellátásáról szó­ló törvényes előírások alapján. A tagsági illetmény fejezi ki a szövetkezeti tagnak a szövetkezeti lakásépítésben való anyagi ré­szesedését. A szövetkezeti tagság megszűnik akkor, ha a tag nem fizeti be a tagsági alapbetétet, vagy ha felmondja a tagságot, vagy ha a szövetkezet vezetőségével írásban megálla­podik a tagság megszüntetésében. Megszű­nik a tagság a szövetkezetből való kizárással, valamint a szövetkezeti tag halálával is, ha nincs örököse. A tagság megszüntetéséről, vagy a tag kizárásáról a szövetkezet vezetősége dönt. Házastársak közös tagsága esetében az egyik halálával a szövetkezeti tagság és a szövetkezeti lakás használati joga kizárólag a túlélő házastársra száll, aki egyedül lesz továbbra is a szövetkezet tagja. Ha a szövetkezeti tagnak nem volt házas­társa, akkor a halálával a szövetkezeti tagság és az ezzel járó lakáshasználati jog arra az örökösére száll, aki a tagsági illetményt örök­li. Több örökös esetén, ez a megegyezésük­től, vagy ha ilyen nem jön létre, akkor a hagyatékot tárgyaló állami közjegyző dönté­sétől függ, aki az örökösök közötti elszámo­lást megejti. A szövetkezeti tag azonban az általános öröklési szabályok keretében végrendeletileg is rendelkezhet a szövetkezeti tagsági illet­ményével. Ebben az esetben a végrendeleti örökös válik a szövetkezet tagjává és kapja meg a szövetkezeti lakást. A szövetkezeti lakást eladni nem lehet, mert a törvény és az alapszabályok értelmé­ben a szövetkezeti lakás nem képezi a tag PALÁGYI LAJOS TÖPRENG/ÉS/EK • Tíz évi kitartó szerelem után megcsaltam a feleségem barátnőjét. • Senki sem próféta a saját felesége mellett • Valakitől hallottam: Az illem csak arra jó, hogy megdicsérjenek érte. • Ki a virágot szereti, nem biztos, hogy virágárus. • Legjobb barátomról kiderült hogy nem a legjobb barátom. így bízzon az ember a barátjában. • Egyetlen szépséghibám, hogy végképp nem vagyok szép. • Az idő pénz, a pénz pedig nem boldogít — jegyezte meg K. • Nem iszom, nem kártyázom és nem nőzök — munkaidő alatt. • Ki a feleségével be nem éri, az a másét nem érdemli. BODZSÁR GYULA tulajdonát, neki csak személyes lakáshasz­nálati joga van. A szövetkezeti tag csak a szövetkezeti tagságból származó jogait és kötelességeit ruházhatja át más személyre, de mindig csak a szövetkezet vezetőségének a hozzájárulá­sával. A szövetkezet vezetősége ehhez hozzájá­rulását adja akkor, ha egyenes ági rokonok (szülők — gyermekek, unokák, testvérek, há­zastársak vagy volt házastársak) közötti átru­házásról van szó. Ugyancsak hozzájárulását adja akkor is, ha más közelálló személyre történik az átruházás, aki a szövetkezeti taggal közös háztartásban él (pl. együttélő más rokon vagy élettárs). A szövetkezet azonban más — a fentebb nem említett személyekre történő átruházás­hoz is hozzájárulását adhatja akkor, ha ezt fontos okok indokolják. Az alapszabályok értelmében azonban nem adja hozzájárulá­sát akkor, ha ezzel megsértenék az állami lakáspolitika irányelveit. Az átruházás érvényességéhez írásbeli megállapodás szükséges, amelyhez csatolni kell még a felek írásbeli nyilatkozatát is, a kölcsönös anyagi elszámolásról. A szövetkezeti tag a lakását el is cserélhe­ti. A lakáscsere-megállapodásnak, amelyet érvényesen csak írásban lehet megkötni, tar­talmaznia kell a feleknek a tagsági jogok és kötelességek átruházásáról, valamint a köl­csönös anyagi elszámolásukról szóló nyilat­kozatát is. A lakáscsere-megállapodást a szövetkezet vezetőségének jóvá kell hagynia. A szövetke­zet a lakáscserét nem hagyja jóvá akkor, ha az a személy, akire a tagsági jogoknak és kötelességeknek át kell szállnia, nem teljesíti a szövetkezeti tagság feltételeit, vagy ha a lakáscsere ellentétben volna az állami lakás­­politika irányelveivel. Abban az esetben, ha a cserénél két különböző lakásépítő szövetkezet tagjairól van szó, vagy ha a szövetkezeti lakást állami lakással akarják elcserélni, akkor mind a két szövetkezet vezetőségének, illetve az utóbbi esetben annak a nemzeti bizottság lakásügyi osztályának a jóváhagyása is szükséges, amelynek körzetében van az állami lakás. A jóváhagyott lakáscsere-megállapodás teljesítését — ha erre önként nem került sor — a jóváhagyás keltétől számított három hónapon belül lehet biróságilag érvényesíte­ni. E határidő elteltével illetve elmulasztásá­val, a lakáscserére irányuló jog megszűnik. A tagsági jogok és kötelességek a meg­szerzőre a lakáscsere tényleges megvalósítá­sának napján szállnak át. A teljesség kedvéért meg kell jegyezzük, hogy a szövetkezeti tag, ha nagy a lakása, egyes helyiségeket, írásbeli szerződéssel más személynek kiadhat használatra (volt albérlet), de ennek érvényességéhez a szö­vetkezet vezetőségének a hozzájárulása szükséges. Ideiglenes — három hónapot meg nem haladó — időre szóló helyiség- vagy lakás­­használat esetén nincs szükség a szövetke­zeti vezetőség hozzájárulására. Dr. B. G 19

Next

/
Thumbnails
Contents