A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-15 / 7. szám
Tudomány-technika /ÍZ ÓKOR HIROSIMÁJA Hat napon át tomboltak az utcai harcok, azután lángtengerbe borult „a világ leggazdagabb városa" — irta Polübiosz görög történetíró barátjának. De a római hadseregnek még az sem volt elegendő: az üszkös romokat körülszántották, sóval hintették be és a poklok isteneinek ajánlották a vidéket. Karthágó pusztulására az időszámításunk kezdete előtti 146. év tavaszán került sor. Abdelmajid Ennabil, tunéziai régész „egy egész nép megsemmisítése szörnyű példájának" nevezi az eseményt. „Az ókor Hirosimájának" nyomai csak a hamuréteg alatt maradtak meg: alapok, árkok, cseréptöredékek. A szétrombolt pun kereskedelmi központ ezután hét évszázadon át a római tartomány fővárosaként reneszánszát élte — ismét csak a későbbi régészek szerencsétlenségére. Minthogy hiányzott az építőanyag, újra és újra kirabolták a régen lakott helyeket, azt is szétrombolták, ami még esetleg megmaradt. A XX. században azután nagyarányú építkezések kezdődtek a tuniszi öböl legfestöbb vidékén fekvő Karthágó területén. Az átkutatlan romvidéken pompás villák nőttek ki a földből. Ezért az ENSZ nevelési, kulturális és tudományos szervezete, az UNESCO felhívással fordult a világhoz az ókori Karthágó maradványainak a megmentésére. Tíz ország szakértői kapcsolódtak be a mentési akcióba, amely 1984 nyarán végre befejeződött. Mindaz, ami ebben az utolsó évtizedben napvilágra került, bizonyítja, hogy nem túloztak a régi mondák és mítoszok. Aki egy újabb Pompei-re számított afrikai földön, kétségtelenül csalódott. De a régészek az egykori pun metropolis és utódai sok nyomát megtalálták, a régi település maradványait, Karthágó tenger felöli védőfalát, a késői karthágói arisztokrácia pompás lakóházainak maradványait, a monumentális pun hadi és kereskedelmi kikötő berendezéseit, temetőket és áldozati helyeket, ahol a karthágóiak megölték első gyermeküket, hogy megenyhítsék az istenek haragját... A Bürsza-domb alsó részén, ahol hagyomány szerint Sophonisbe, az utolsó karthágói tábornok felesége, az immár elháríthatatlan vereségtől megrettenve két gyermekével a lángtengerbe vetette magát, sikerült az ös-Karthágóig előretörni: egy fürdőmedence maradványai alatt az időszámításunk kezdete előtti nyolcadik században emelt agyagtéglafalra bukkantak. Cserépleletek is bizonyítják, hogy az antik történetírók által megadott alapítási dátum nem legenda volt: Didó, a föníciai királylány az öblöt körülvevő könnyen védhető hegyekben i. e. 814-ben új fővárost alapított — írja Appián. A karthágói városállam rövidesen hatalmas kereskedőbirodalommá fejlődött. Karthágói flotta szelte a tengerek habjait, Hanno és Himilko admirálisok eljutottak egészen Guineáig és a brit szigetekig. Az i.e. V. században, a csúcsponton a jelenlegi Tunéziára, Algéria és Marokkó tengerparti vidékeire, Spanyolország déli részére, a Baleári-szigetekre, Korzikára, Szardíniára, Szicíliára és Máltára terjedt ki Karthágó hatalma. A kerek hadikikötö egyedülálló konstrukció volt a maga idejében. A közepén álló hajógyári szigeten öt méter széles csarnokok álltak, és két ion oszlop magasodott a kikötő bejáratánál. Az i. e. II. században 220 hajót helyezhettek el itt abban az időszakban, amikor Karthágó hatalma már hanyatlásnak indult. A második pun háborút befejező zamai vereség után (Hannibál, i. e. 202) még 50 éven át virágzott Karthágó. A mostani ásatások megerősítették az ókori szerzőknek a városállam virágzásáról írott tudósításait. Nagyszabású építkezések kezdődtek ebben az időszakban — sok pompás lakóépület maradványait fedezték fel a Bürsza-dombon végzett ásatások. A régi fémmegmunkáló műhelyek maradványai felett több emeletes lakóépületeket is emeltek. A romok magukon őrzik a pusztulás jeleit: az egykor sárga homokkő mindenütt vörösre színeződött a lángtenger hőjétől. Ebből a várostörténeti korszakból olyan lakóház maradványait is feltárták, amelynek lakóterülete nagyobb volt kétezer négyzetméternél. Itt is Karthágó pusztulásáról tudósít a kövek láng okozta elszíneződése. Az i. e. Vili. század végén létesített áldozati helyet immár a tengerfelszín alatt találták meg a régészek. A rituális gyermekgyilkosság leírásával már a múlt század közepén megrémítette olvasóit „Salambo" című regényében Gustave Flaubert. Görögök is, rómaiak is elátkozták ezt a rettenetes szokást (egyes kutatók szerint később már születésszabályozási okokból gyakorolták). Pusztán a Karthágó pusztulása előtti utolsó két évszázadban körülbelül 30 ezer elsőszülött életét oltották ki itt (ennyire becsülik a szakértők az áldozatok számát), az istenek haragját azonban nem sikerült megenyhíteni. Cato eredményesen követelte Róma uraitól Karthágó megsemmisítését. Kereken 60 ezer római katona indult el az időszámításunk kezdete előtti 149-ben Észak-Afrika felé, hogy Karthágót eltörölje a Föld színéről. ELEKTRONIKUS PÁNCÉLTEREM Szezám, tárulj! Felszólításra nyílik a japán Kumahide cég elektronikusan záródó páncéltermének ajtaja. Csak az előzetesen hangszalagra vett és beprogramozott hangoknak engedelmeskedik. A hangfelismerő-azonosító berendezést háromévi kutatómunkával fejlesztették ki. GYOMPUSZTÍTÓ NAPFÉNY Az illinoisi egyetem kutatói olyan vegyszert dolgoztak ki, amely célzottan megsemmisíti a gyomnövényeket, anélkül, hogy ártana az embereknek, az állatoknak és a hasznos növényeknek. A nagy jelentőségűnek ítélt gyomirtó lényegében olyan, a növényekben is előforduló aminosav-vegyü/et, amely részt vesz a klorofil képzésében. A sötétben kipermetezett vegyszert a napfény aktiválja: a vegyi láncreakció szétroncsolja a sejtfalakat. A kísérletek során a gyomnövények néhány órán belül elpusztultak. A mezőgazdaság szempontjából azért nagyjelentőségű az újfajta gyomirtó, mert hatóanyaga nem támadja meg a haszonnövényeket, például a búzát vagy a kukoricát. A szójabb és más babfélék leveleit ugyan károsítja, de ezeket a károkat kiheverik a növények. A (rövidítve) ALA elnevezésű hatóanyag egyelőre még drága, de a kutatók remélik, hogy a géntechnológiára épülő tömeggyártásával sikerül majd megoldani olcsó előállítását A HIPPOKRATÉSZI ESKÜ KIEGÉSZÍTÉSE A szovjet orvosok esküjének szövegét „hűség a béke ügyéhez" kiegészítéssel bővítették. A nemzeti és nemzetközi kódexek ilyen értelmi kiegészítésére az „Orvosok a nukleáris háború megelőzéséért" elnevezésű nemzetközi kongreszszuson hangzott el javaslat 1983 nyarán Amszterdamban. 1984 nyarán már több mint 40 ezer szovjet végzős orvostanhallgató ünnepélyes eskütételében szerepelt az új fogadalom is. SZÍVED A KEZEMBEN Az NSZK-beli Heidelbergben dr. Günther von Hagens anatómus újfajta szervtartósítási eljárást kísérletezett ki. Célja az volt, hogy az iskolai oktatásban könnyen és biztonságosan kezelhető szemléltető anyaggal dolgozhassanak a tanárok. Plasztináció névvel illette az anatómus az új eljárást, amely szilikon-kaucsuk alkalmazásával tartósítja a valódi belső szerveket. Az így preparált szívet kézbe lehet venni, közelről meg lehet vizsgálni, ezáltal az ilyen szervek az oktatásban jobban felhasználhatók, mint a spirituszban úszkáló megfakult, kezdetleges preparátumok. ▼ 16
