A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-15 / 7. szám
Képes krónika STOCKHOLMBAN ISMÉT ÉRTEKEZNEK A svéd fővárosban 1985. január 29-én megkezdődött az európai bizalomerősítő intézkedésekről, a biztonság és a leszerelés kérdéseiről tárgyaló értekezlet 5. fordulója. Képünk a találkozó résztvevőiről készült. ĽUBOMÍR ŠTROUGAL ÉS JERMA LAINE TALÁLKOZÓJA Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök a prágai Hrzán-palotában fogadta Jerma Lainet, a Finn Köztársaság külkereskedelmi miniszterét. A találkozón a miniszterelnök kiemelte, hogy a csehszlovákfinn politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok magas szintet értek el, s mindkét fél őszintén törekszik elmélyítésükre. A képen baloldalt Jerma Laine. KLEMENT GOTTWALD ÉRDEMRENDDEL TÜNTETTÉK KI MILOSLAV HRUŠKOVIČ ELVTÁRSAT Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Prágában a CSKP KB Elnöksége tagjainak és póttagjainak, a CSKP KB titkárainak, a CSKP KB Titkársága tagjainak és a CSKP KB KERB elnökének jelenlétében átnyújtotta a legmagasabb csehszlovák állami kitüntetést Miloslav Hruškovičnak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, az SZLKPKB Elnöksége tagjának, a KB titkárának. Miloslav Hruškovifi elvtársnak a Klement Gottwald Érdemrendet a köztársasági elnök a CSKP KB Elnökségének javaslatára 60. születésnapja alkalmából adományozta Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatos tevékenységéért. VIETNAMBAN TÁRGYALT AZ ENSZ-FŐTITKÁR Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár hivatalos látogatáson tartózkodott a Vietnami Szocialista Köztársaságban, ahová az ország külügyminiszterének meghívására érkezett. A világszervezet főtitkára és Nguyen Co Thach Délkelet-Azsia békéjével, stabilitásával összefüggő kérdésekről tárgyalt, de érintettek más nemzetközi problémákat is. A felvételen jobbról a második Javier Pérez de Cuellar, balról a második pedig Nguyen Co Thach. (A ČSTK bel- és külföldi képszolgálata) HAGYOMÁNYOS TALÁLKOZÓ Hagyományos év eleji találkozót tartottak január 29-én Bratislavában a legfelsőbb szlovákiai párt- és állami szervek tisztségviselői a tömegtájékoztató és a propagandaeszközök vezető munkatársaival. A kép a fogadáson készült. A KASSAI MUNKÁS JUBILEUMA Hatvanöt éve. 1920 februárjában mozgalmas napok jellemezték Csehszlovákia életét. A dolgozók tömegesen tiltakoztak a kapitalista elnyomás és kizsákmányolás ellen. A harc szervezésében és a tömegek forradalmasításában Dél- és Kelet-Szlovákiában különösen nagy szerepet játszott a haladó szellemű sajtó, köztük első helyen a Kassai Munkás. Az 1907-ben heti közlönyként indult Kassai Munkás több évig csak mint helyi jelentőségű sajtóorgánum működött. Szerepe a munkásmozgalom erősödésével párhuzamosan növekedett. Döntő fordulathoz 1920. február 15-én érkezett. A Kassai Munkás ettől a naptól kezdve jelent meg napilapként. Az évekig kissé provincionálisnak bizonyult lap pályája a napilappá alakulása után felfelé ívelt. A Kassai Munkás — a cseh nyelvű Rudé právo és a szlovák nyelvű Pravda chudoby magyar nyelvű testvérlapja — növelte befolyását a tömegekre és a dolgozók körében egyre népszerűbbé vált. Munkásságára az ország határain kívül is felfigyeltek. Napilappá alakulása után Leninnek a szocialista sajtóra vonatkozó elveit tartotta magára nézve követendőnek. Vállalta az agitátor, a propagátor és a szervező szerepét Fáradozását gyakran koronázta siker. Amellett, hogy olvasóit sokrétűen tájékoztatta és forradalmi öntudatra nevelte, a köréje tömörült baloldali erők segítségével nagy szerepet vállalt a Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakítását előkészítő munkából is. Ennek tulajdonítható, hogy a CSKP 1921 májusában történt megalakulása után a CSKP-nak — 1921-től 1930-ig — a Kassai Munkás volt a hivatalos magyar nyelvű napilapja. Később (1922 márciusától) Munkás címmel jelent meg. A szerkesztőség a címváltoztatással az újság központi jellegét fejezte ki. A lap 1930-tól (az 1937-ben bekövetkezett megszűnéséig) anyagi nehézségek miatt ismét hetilapként jelent meg. Színvonala ezekben az években visszaesett. Ám az a szerepe és az a jelentősége, hogy átmenetet képezett a pártsajtó újabb és magasabb szintű kibontakoztatásához, amely később a Magyar Nap című lappal realizálódott, ekkor is megmaradt. Európában sokáig a Kassai Munkás volt az egyetlen naponta megjelenő magyar nyelvű kommunista szellemű sajtótermék. Arra törekedett, hogy fejlessze a dolgozók műveltségét és a tudás széles körben történő elterjesztésével növelje a munkásság erejét és a munkásságnak az osztályharcban betöltött szerepét. Művelődéspolitikáját a sokrétűségre és az igényességre törekvés határozta meg. Hasábjain nemcsak a magyar, hanem a szlovák, a cseh, a német, a francia és az amerikai szocialista írók is helyet kaptak. Szerkesztői és munkatársai — a később nemzetközi tekintélyt szerzett Illés Béla. Jász Dezső, Mácza János. Hidas Antal, Ladislav Novomeský és sokan mások — magatartását a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság jellemezte. A Kassai Munkás internacionalizmusának szép példája egyebek között az is, hogy fejlécén a Világ proletárjai, egyesüljetek! jelszót három nyelven: magyarul, németül és szlovákul hirdette. A lap elévülhetetlen érdeme, hogy következetesen küzdött a burzsoázia ellen, helytelenítette a soviniszta, szeparatista törekvéseket, meggyőzően hirdette a munkásszolidaritást és a nemzetiségi kérdés lenini szellemben történő megoldásának a szükségességét. írásaival hűen tükrözte a korabeli politikai eseményeket, a dolgozóknak a szociális és a nemzeti felszabadításért vívott küzdelmét. A csehszlovákiai magyar dolgozók körében nagy népszerűségnek örvendett Kassai Munkás megjelenésének időszakában kiemelkedő tevékenységet végzett. Története elválaszthatatlan a csehszlovákiai kommunista és munkásmozgalom történetétől. BALÁZS BÉLA 3
