A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-08 / 6. szám

Képes krónika FOGADÁS A PRÁGAI VÁRBAN Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, köz­­társasági elnök január 21-én a prágai vár­ban fogadta Szergej Szokolov marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét és Viktor Kulikov marsallt. a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erői­nek főparancsnokát. Az elvtársi és szívé­lyes légkörben lezajlott találkozón átte­kintették a Csehszlovák Néphadsereg és a szovjet hadsereg, valamint a Varsói Szer­ződés többi hadserege testvéri együttmű­ködése további elmélyítésének időszerű kérdéseit. JOZEF LENÁRT ELVTÁRS A DUSLOBAN Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára január 22-én munkalátogatást tett a vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalatnál. Megsimerkedett az Antioxidant CD nevű gumiipari vegy­szert gyártó nagy kapacitású üzemegység építésével. A munkásokkal és a műveze­tőkkel beszélgetve Jozef Lenárt elvtárs nagyra értékelte az építők önfeláldozását, és a feladatok teljesítésére tett erőfeszí­téseiket. Méltatta az Agro II. üzemegység dolgozóinak hozzájárulásár az élelmiszer­önellátás növeléséhez. Munkalátogatásá­nak végén hangsúlyozta, hogy a vegyipar­ban is jobban kell élni azokkal a lehetősé­gekkel, amelyeket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kifejtett együttműködés nyújt. KEGYELETTELJES MEGEMLÉKEZÉS Negyven évvel ezelőtt a német fasiszták meggyilkolták a Žiar nad Hronom-i járás­ban levő Kľak és Ostrý Grúň lakosságát, a gyermekeket is, és a falvakat felégették. E tragikus esemény évfordulója alkalmából január 18-án kegyeletteljes megemléke­zést tartottak, amelyek részt vett az SZLKP KB és az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának küldöttsége Ján Janiknak, az SZLKP KB Elnöksége tagjá­nak, a KB titkárának vezetésével. Ott volt Szergej Kavunov, a Szovjetunió bratisla­­vai főkonzulátusának konzulja is. A részt­vevők koszorút helyeztek el a kľaki völgy­ben, majd a faluban lévő emlékműnél. LŐRINCZ GYULA SZÜLETÉSÉNEK 75. ÉVFORDULÓJÁN A Szlovák Nemzeti Galéria Lőrincz Gyula születésének 75. évfordulója alkalmából Bratislavában. január 20-án ünnepi meg­emlékezést tartott. A kulturális műsorral összekapcsolt rendezvényen előadás hangzott el Lőrincz Gyula életéről és mű­vészetéről. A galéria dísztermében meg­tartott matinén részt vettek a párt és állami szervek képviselői, a művész hoz­zátartozói, barátai és tisztelői. (Fotó: M. Koširer) (A ČSTK bel- és külföldi képszolgálata) A JALTAI KONFERENCIA 40. ÉVFORDULÓJÁRA A második világháború során az államok és a népek széleskörű szövetsége jött létre a Szovjetunióval, az Egyesült Államokkal és Angliával az élen. A hitlerel­­lenes koalíció létrehozása objektív törvényszerűség volt ezt maga az élet követelte meg. A koalíció reális katonai-politikai szövetséget jelentett, amely­nek létrejötte arról tanúskodott, hogy helyes és előrelátó volt a szovjet külpolitika, amely a második világháború küszöbén; az agresszor kollektív vissza­verésére, a biztonság kollektív szavatolására irá­nyult. A Szovjetunió még a háború kitörése előtt lehetségesnek és szükségesnek tartotta, hogy egye­sítsék a szabadságszerető államok erőfeszítéseit, a háború elhárítására. Nem a Szovjetunión múlt, hogy ez a javaslat meghiúsult. Ezért csak a háború kitöré­se után és azután, hogy Anglia és az Egyesült Államok készségét fejezte ki erőfeszítéseinek egye­sítésére a Szovjetunióval, sikerült megteremteni a hitlerellenes koalíciót. A koalícióban szemléletesen megmutatkozott a szovjet külpolitika lenini eNeinek igazsága. Ez a politika előirányozza az együttműkö­dést bármely állammal, amely ezt kívánja, függetle­nül társadalmi rendszerétől, a függetlenség kölcsö­nös tiszteletben tartása alapján, a béke érdekében. A háború folyamán felmerülő kérdések megvita­tása és rendezése természetesen nem ment nehéz­ségek nélkül. Ezek rendezésére voltak hivatva a legfelsőbb szintű tanácskozások is. Három hónap­pal a második világháború európai részének befeje­zése előtt került sor, pontosan február 4—13 között a jaltai konferenciára. A három kormányfő J. V. Sztálin. F. D. Roosevelt, és W. Churchill rendkí­vül sikeresnek tartotta, hogy a jaltai értekezleten a tárgyalások útján valamennyi vitás kérdést rendezni tudtak. A kiadott nyilatkozat leszögezi, hogy a há­rom hatalom fegyveres erői külön-külön övezetet szállnak meg Németországban, de az egybehangolt igazgatás céljai érdekében Központi Ellenőrző Bi­zottságot létesítenek Berlin székhellyel. A három hatalom felhívta Franciaországot hogy amennyiben óhajtja, vállalja egy övezet megszállását, és vegyen részt negyedik tagként az ellenőrző bizottságban. A nyilatkozat szó szerint kimondja: „Nem célunk a német nép megsemmisítése, de csak a nácizmus és a militarizmus gyökeres kiirtása után lesz remény arra. hogy a német nép méltó életet éljen és beil­leszkedhessen a nemzetek közösségébe." A szövetséges államférfiak a béke másik legfonto­sabb biztosítékát a felszabadított Európa demokra­tikus rendjének megteremtésében látták. Végül a béke fontos biztosítékának tekintették a megalakí­tandó Egyesült Nemzetek Szervezetét amelynek működése a nagyhatalmak egyetértésén alapul. A jaltai konferencia eredményei véglegesen meg­hiúsították azoknak a reményeit, akik abban bíztak, hogy a szövetségesek között jelentkező politikai ellentétek megakadályozzák az antifasiszta koalíció végső csapását a náci Németországra. A konferen­cián elfogadott határozatok és nyilatkozatok meg­jelenésük időpontjában és a háború után is — ahogy ezt Ránki György A második világháború története című könyvében megállapítja — a demokratikus és a baloldali erőknek nagy erkölcsi és politikai tá­maszt jelentettek Európában. Az emberiség immár négy évtizede mentes a világháborútól. Ez a békeszerető erők nagy vívmá­nya. Európa és az egész világ reálisan közeledett annak a nagy célnak a megvalósulásához, amelyhez a hitlerellenes koalíció népei törekedtek, és ame­lyért emberi életek tízmillióit áldozták fel. Ez a cél a tartós, igazságos és demokratikus béke kivívása. S. GY. 3

Next

/
Thumbnails
Contents