A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-08 / 6. szám
Következő számunk tartalmából: Lovicsek Béla: LÁTOGATÓBAN A LEVITEX-BEN EMLÉKEK, VALLOMÁSOK, TALÁLKOZÁSOK Csiba Géza: A DARUKEZELŐ HÉTKÖZNAPJAI Dusík Éva: TÍZ ÉVI MUNKA - TÍZ PERCBEN Sebes Tibor: MASZÁJOKNÁL - A BÓ MÁBAN SZLOVÁKIAI MAGYAR NÉPTÁNCOK Címlapunkon Könözsi István felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Kral Rétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Hétvégi levél A hetedik ötéves tervidőszak utolsó esztendejébe léptünk január elsején, de már most megállapíthatjuk, hogy az öt esztendővel ezelőtt kitűzött feladatokat sikeresen teljesítjük az év végéig. Gondolom, senki előtt nem titok, hogy gazdaságirányításunk felelős szakemberei már a következő tervidőszak feladatainak kidolgozásán munkálkodnak, s egyúttal körvonalazzák a távolabbi jövő célkitűzéseit is, hiszen a rövidtávú és a hosszabb távú terveknek összhangban kell állniuk egymással. Jaromir Obzina, a szövetségi kormány elnökhelyettese, a Tudományos-műszaki és Beruházásfejlesztési Állami Bizottság elnöke a közelmúltban Prágában megrendezett sajtóértekezleten ezekről a hosszabb távra szóló tervekről és elképzelésekről beszélt az újságíróknak. Elmondta, hogy a csehszlovák népgazdaság az 1974—1984 közötti időszakban nagyot lépett előre a korszerű műszaki eljárások és módszerek alkalmazásában is, hatékonyabb lett a munka, nőtt a termelékenység, s ez nem kis mértékben annak is köszönhető, hogy a gazdasági szakemberek idejében felismerték: a tudományos és a műszaki kutatás eredményeit a lehető leggyorsabban át kell ültetni a gyakorlatba. Számos pártdokumentum foglalkozott ezzel a kérdéssel, s a CSKP KB 8. plénumán külön is megvitatták ezt a témát Jaromir Obzina hangsúlyozta a szocialista országok összehangolt munkájának fontosságát és megállapította, hogy az utóbbi években a KGST-n belüli együttműködés sokkal hatékonyabbá vált a korszerű műszaki eljárások és módszerek kidolgozásában és felhasználásában is. Példaként a számítógépgyártást, a robotok alkalmazását, az elektronika és a videotechnika fejlesztését említette. A KGST-n belüli tudományos-műszaki együttműködés természetesen a mezőgazdaságra is kiterjed, aminek egyik legszembetűnőbb eredménye a gabonatermesztésben megvalósult kooperáció. A szövetségi kormány alelnöke a továbbiakban arról beszélt, hogy a sikeres előrelépés egyik fontos feltétele a tőkés országoktól való pénzügyi függetlenség, más szóval: a szocialista országok tőkés adósságainak mihamarabbi felszámolása. Ami a távlati terveket illeti, Jaromir Obzina elmondta, hogy hazánkban és a többi szocialista országban is öt területet kívánnak fokozott mértékben fejleszteni. Ezek a következők: 1. elektronika: 2. automatizáció; 3. atomenergetika; 4. új anyagok előállítása; 5. biotechnológia. Természetesen e főbb területeken belül számos részterület jut majd fontos szerephez. A kormány alelnöke szerint a szakemberképzésnek is lépést kell tartania a műszaki fejlődéssel, hiszen a korszerű műszaki berendezések és eljárások megfelelően képzett szakemberek nélkül használhatatlanok. Különösen a középfokú szakemberek képzésében mutatkoznak fogyatékosságok, s nyitván ezzel függ össze az is, hogy számos üzemben a korszerű berendezéseket alacsonyabb hatékonysággal működtetik a kívánatosnál. Sok esetben a kellőképpen nem összenhangolt kutatómunka is gondot okoz. Csehszlovákia számos üzemében foglalkoznak például robotok fejlesztésével, de sajnálatos módon igen gyakran ezek a kutatások és fejlesztési munkák egymástól függetlenül, egymással párhuzamosan haladnak. Ez óhatatlanul megnöveli az előállítási költségeket, arról nem is szólva, hogy fölöslegesen köt le olyan szellemi energiákat, amelyeket más terülten is hasznosíthatnánk. Ez az egy kiragadott példa is jól szemlélteti, hogy nem elegendő csak elhatározni egy korszerű műszaki eljárás bevezetését, ehhez meg kell teremteni a szükséges technológiai és szervezési feltételeket is. Jt HADMŰVELET A NYUGATKÁRPÁTOKBAN GHOZKMM Wi'LMX ONDAVATOL LIPTOVSKÝ MIKULÁŠIG Az 1. csehszlovák hadtest előrenyomulása Poprádtól Nyugatra, 1945 január végén (Archívumi felvétel) Az 1945-ös év elején az antifasiszta koalíció számára egyértelműen kedvezően alakuló hadihelyzetben is, a háború további lefolyása és a fasizmus mielőbbi szétzúzása szempontjából a szovjet—német front volt a háború legfőbb frontja. Ezt az is alátámasztja, hogy a Szovjetunió angolszász szövetségeseinek 1944. évi normandiai partraszállása óta a német hadvezetés ugyan a számára addig csak rémálomnak tűnő kétfrontos harc megvívására kényszerült, a német hadsereg több mint kétharmada viszont ezután is a szovjet csapatok ellen harcolt. Ezért 1945 januárja után is a fasizmus legyőzésében döntő részt vállaló szovjet hadsereg hadműveleteinek eredményeitől függött nagymértékben, hogy a háború meddig fog még tartani. A szovjet hadsereg szinte az egész szovjet-német frontot mozgásba lendítő januári hatalmas téli offenzívájának része volt a Petrov vezérezredes parancsnoksága alatt álló 4. ukrán front hadművelete a Nyugat- Kárpátokban, amely során tovább folytatódott Csehszlovákia felszabadítása. E hadművelet célja a három német (az 1. páncélos-, a 8. és 17.) hadseregből, valamint az 1. magyar hadseregből álló ellenséges erők felmorzsolása volt a Kárpátok nyugati részében, majd a szovjet csapatok további előrenyomulása az ostravai iparvidékhez vezető főbb közlekedési vonalak irányában. A hadművelet fő csapását Moszkalenko vezérezredes 38. hadseregének kellett mérnie Dél-Lengyelország Jaslo és a csehszlovák határ közötti térségből Bialsko-Biala irányában. Szlovákia további felszabadításával szorosabb összefüggésben voltak Grecsko vezérezredes 1. gárdahadseregének és Gasztilovics altábornagy 18. hadseregének feladatai. Az 1. gárdahadsereg fö erőinek át kellett törniük az arcvonalat Nižná Olšava és Valkov között, majd folytatniuk a támadást Giraltovce és Hanušovce irányában, később birtokba kellett venniük Prešovot. (1945 január elejétől az 1. gárdahadsereg kötelékében harcolt az 1. csehszlovák hadtest is.) A 4. ukrán front balszámyán a 18. hadseregnek kellett Kassa (Košice) irányában támadnia. A hadművelet kezdeti szakaszában a szlovákiai területen harcoló 1. gárda- és 18. hadseregekkel szemben a német 1. páncélos hadsereget és az 1. magyar hadsereget magába tömörítő Heinrici hadsereg-csoportosulás próbált ellenállást kifejteni. A német parancsnokság minden idegszálával szilárd és mélyen tagolt védelem kiépítésére törekedett, s ennek érdekében felhasznált minden (Folytatás a 4. oldalon) 2