A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-08 / 6. szám

Következő számunk tartalmából: Lovicsek Béla: LÁTOGATÓBAN A LEVITEX-BEN EMLÉKEK, VALLOMÁSOK, TALÁLKOZÁSOK Csiba Géza: A DARUKEZELŐ HÉTKÖZNAPJAI Dusík Éva: TÍZ ÉVI MUNKA - TÍZ PERCBEN Sebes Tibor: MASZÁJOKNÁL - A BÓ MÁBAN SZLOVÁKIAI MAGYAR NÉPTÁNCOK Címlapunkon Könözsi István fel­vétele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon : 336-686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Kral Rétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Ko­šice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesi­­tő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. In­dex: 492 11. Hétvégi levél A hetedik ötéves tervidőszak utolsó esztende­jébe léptünk január elsején, de már most megállapíthatjuk, hogy az öt esztendővel eze­lőtt kitűzött feladatokat sikeresen teljesítjük az év végéig. Gondolom, senki előtt nem titok, hogy gazdaságirányításunk felelős szakembe­rei már a következő tervidőszak feladatainak kidolgozásán munkálkodnak, s egyúttal körvo­nalazzák a távolabbi jövő célkitűzéseit is, hi­szen a rövidtávú és a hosszabb távú terveknek összhangban kell állniuk egymással. Jaromir Obzina, a szövetségi kormány el­nökhelyettese, a Tudományos-műszaki és Be­ruházásfejlesztési Állami Bizottság elnöke a közelmúltban Prágában megrendezett sajtóér­tekezleten ezekről a hosszabb távra szóló tervekről és elképzelésekről beszélt az újság­íróknak. Elmondta, hogy a csehszlovák nép­gazdaság az 1974—1984 közötti időszakban nagyot lépett előre a korszerű műszaki eljárá­sok és módszerek alkalmazásában is, hatéko­nyabb lett a munka, nőtt a termelékenység, s ez nem kis mértékben annak is köszönhető, hogy a gazdasági szakemberek idejében felis­merték: a tudományos és a műszaki kutatás eredményeit a lehető leggyorsabban át kell ültetni a gyakorlatba. Számos pártdokumen­tum foglalkozott ezzel a kérdéssel, s a CSKP KB 8. plénumán külön is megvitatták ezt a témát Jaromir Obzina hangsúlyozta a szoci­alista országok összehangolt munkájának fon­tosságát és megállapította, hogy az utóbbi években a KGST-n belüli együttműködés sok­kal hatékonyabbá vált a korszerű műszaki eljárások és módszerek kidolgozásában és felhasználásában is. Példaként a számítógép­gyártást, a robotok alkalmazását, az elektroni­ka és a videotechnika fejlesztését említette. A KGST-n belüli tudományos-műszaki együtt­működés természetesen a mezőgazdaságra is kiterjed, aminek egyik legszembetűnőbb ered­ménye a gabonatermesztésben megvalósult kooperáció. A szövetségi kormány alelnöke a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a sikeres előrelépés egyik fontos feltétele a tőkés országoktól való pénzügyi függetlenség, más szóval: a szoci­alista országok tőkés adósságainak mihama­rabbi felszámolása. Ami a távlati terveket illeti, Jaromir Obzina elmondta, hogy hazánkban és a többi szoci­alista országban is öt területet kívánnak foko­zott mértékben fejleszteni. Ezek a következők: 1. elektronika: 2. automatizáció; 3. atomener­getika; 4. új anyagok előállítása; 5. biotech­nológia. Természetesen e főbb területeken belül számos részterület jut majd fontos sze­rephez. A kormány alelnöke szerint a szakem­berképzésnek is lépést kell tartania a műszaki fejlődéssel, hiszen a korszerű műszaki beren­dezések és eljárások megfelelően képzett szakemberek nélkül használhatatlanok. Külö­nösen a középfokú szakemberek képzésében mutatkoznak fogyatékosságok, s nyitván ezzel függ össze az is, hogy számos üzemben a korszerű berendezéseket alacsonyabb haté­konysággal működtetik a kívánatosnál. Sok esetben a kellőképpen nem összenhangolt kutatómunka is gondot okoz. Csehszlovákia számos üzemében foglalkoznak például robo­tok fejlesztésével, de sajnálatos módon igen gyakran ezek a kutatások és fejlesztési mun­kák egymástól függetlenül, egymással párhu­zamosan haladnak. Ez óhatatlanul megnöveli az előállítási költségeket, arról nem is szólva, hogy fölöslegesen köt le olyan szellemi energiákat, amelyeket más terülten is haszno­síthatnánk. Ez az egy kiragadott példa is jól szemlélteti, hogy nem elegendő csak elhatá­rozni egy korszerű műszaki eljárás bevezeté­sét, ehhez meg kell teremteni a szükséges technológiai és szervezési feltételeket is. Jt HADMŰVELET A NYUGAT­KÁRPÁTOKBAN GHOZKMM Wi'LMX ONDAVATOL LIPTOVSKÝ MIKULÁŠIG Az 1. csehszlovák hadtest előrenyomulása Poprádtól Nyugatra, 1945 január végén (Archívumi felvétel) Az 1945-ös év elején az antifasiszta koalíció számára egyértelműen kedvezően alakuló hadihelyzetben is, a háború további lefolyása és a fasizmus mielőbbi szétzúzása szem­pontjából a szovjet—német front volt a há­ború legfőbb frontja. Ezt az is alátámasztja, hogy a Szovjetunió angolszász szövetsége­seinek 1944. évi normandiai partraszállása óta a német hadvezetés ugyan a számára addig csak rémálomnak tűnő kétfrontos harc megvívására kényszerült, a német hadsereg több mint kétharmada viszont ezután is a szovjet csapatok ellen harcolt. Ezért 1945 januárja után is a fasizmus legyőzésében döntő részt vállaló szovjet hadsereg hadmű­veleteinek eredményeitől függött nagymér­tékben, hogy a háború meddig fog még tartani. A szovjet hadsereg szinte az egész szov­jet-német frontot mozgásba lendítő januári hatalmas téli offenzívájának része volt a Petrov vezérezredes parancsnoksága alatt álló 4. ukrán front hadművelete a Nyugat- Kárpátokban, amely során tovább folytató­dott Csehszlovákia felszabadítása. E hadmű­velet célja a három német (az 1. páncélos-, a 8. és 17.) hadseregből, valamint az 1. ma­gyar hadseregből álló ellenséges erők fel­morzsolása volt a Kárpátok nyugati részé­ben, majd a szovjet csapatok további előre­nyomulása az ostravai iparvidékhez vezető főbb közlekedési vonalak irányában. A had­művelet fő csapását Moszkalenko vezérezre­des 38. hadseregének kellett mérnie Dél-Lengyelország Jaslo és a csehszlovák határ közötti térségből Bialsko-Biala irányában. Szlovákia további felszabadításával szoro­sabb összefüggésben voltak Grecsko vezér­­ezredes 1. gárdahadseregének és Gasztilo­­vics altábornagy 18. hadseregének feladatai. Az 1. gárdahadsereg fö erőinek át kellett törniük az arcvonalat Nižná Olšava és Valkov között, majd folytatniuk a támadást Giraltov­ce és Hanušovce irányában, később birtokba kellett venniük Prešovot. (1945 január elejé­től az 1. gárdahadsereg kötelékében harcolt az 1. csehszlovák hadtest is.) A 4. ukrán front balszámyán a 18. hadseregnek kellett Kassa (Košice) irányában támadnia. A hadművelet kezdeti szakaszában a szlo­vákiai területen harcoló 1. gárda- és 18. hadseregekkel szemben a német 1. páncé­los hadsereget és az 1. magyar hadsereget magába tömörítő Heinrici hadsereg-csopor­tosulás próbált ellenállást kifejteni. A német parancsnokság minden idegszálával szilárd és mélyen tagolt védelem kiépítésére töreke­dett, s ennek érdekében felhasznált minden (Folytatás a 4. oldalon) 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents