A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-07-27 / 31. szám
Képes krónika A SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ ELMÉLYÍTÉSÉRŐL Lubomfr Strougal szövetségi miniszterelnök Prágában fogadta Stefan Birleát, a Román Szocialista Köztársaság Állámi Tervbizottságának elnökét. A felek a két ország gazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséről és a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséről tanácskoztak. Képünk a fogadáson készült, baloldalt Lubomfr Strougal. CIPRUSI KÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN Gustáv Husák köztársasági elnök a prágai várban Alois Indrának, a Szövetségi Gyűlés elnökének jelenlétében fogadta a Ciprusi Köztársaság parlamenti küldöttségét, amelyet Georgiosz Ladasz, a parlament elnöke vezetett. A baráti találkozón nagyra értékelték a hagyományosan jó csehszlovák-ciprusi kapcsolatokat s kifejezték, hogy érdekük e kapcsolatok továbbfejlesztése. A ciprusi küldöttség július 7-én ellátogatott Lidicébe, ahol megtekintették a helyi múzeumot (felvételünkön jobbról a második Georgiosz Ladasz). (A ÖSTK bel- és külföldi képszolgálata) SZOVJET-CSEHSZLOVÁK KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke rövid munkaiátogatást tett Moszkvában. A repülőtéren a csehszlovák kormányfőt Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. A szovjet fővárosban tárgyalásokra került sor Nyikolaj Tyihonov és Lubomír Strougal között. Felvételünkön: a csehszlovák és a szovjet tárgyalóküldöttség a Kremlben, balról a negyedik Lubomír Strougal, mellette Nyikolaj Tyihonov. TANÁCSKOZÁS A CSEHSZLOVÁK-SVÉD KAPCSOLATOKRÓL Bohuslav Chftoupek külügyminiszter meghívására hazánkba látogatott Lennart Bodström, a Svéd Királyság külügyminisztere. A prágai Cemín-palotában folytatott tárgyalásokon áttekintették a két ország kapcsolatait és a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Megállapították, hogy az aktív politikai kapcsolatok megfelelő feltételeket teremtenek a gazdasági és a kulturális együttműködés továbbfejlesztéséhez. A tárgyalóasztalnál baloldalt Bohuslav Chftoupek, jobboldalt Lennart Bodström. A LIBANONI HELYZETRŐL A libanoni kormány biztonsági terve alapján a kilencezer fős libanoni hadsereg egységei Bejrútban megkezdték a város stratégiailag fontos pontjainak az elfoglalását. A hadsereg már elfoglalta a kikötő és a nemzetközi repülőtér területét, a felvételen pedig a város központjának birtokba vétele látható. A KUBAI FORRADALOM ÉVFORDULÓJÁRA 1953. július 26-án az akkor huszonhat éves Fidel Castro vezetésével egy közel százötven tagú csoport megtámadta a Moncada laktanyát Santiago de Kubában. Fiatalok voltak, akik 1953 történelmi nevezetességű júliusában megrohamozták a zsarnokság fellegvárát A laktanya elfoglalása, mint tudjuk nem sikerült. A harc. a hősök véráldozata azonban példát adott a kubai nép számára. Fidel Castro „A történelem fel fog menteni" címen kiadott híres védőbeszédében merészen vádolta a batiszta rendszer kegyetlenségét a vádlottból valló lett és kifejtette forradalmi programját is. További évek harcára volt szükség, míg a hatalom a nép kezébe került. 1959. január 1-én véglegesen győzött a forradalom. Egy évvel később államosították a cukorgyárakat, bankokat, olajfinomítókat és más észak-amerikai tulajdonban lévő nagytőkés érdekeltségeket Kuba a szocializmus építésének útjára lépett. Sokszor leírt igazság. Kubát csak saját múltjával, önmaga tegnapjával lehet és szabad összehasonlítani. Minden más megítélésből csak hamis következtetésre lehet jutni. Ismemi kell a huszonöt év előtti nullpontot az Egyesült Államok nyílt és burkolt fenyegetőzéseit. ellenforradalmi aknamunkáját és állandó katonai jelenlétét a Karib-térségben. Kubában ma azt - vallják hogy a forradalmiság napjainkban az építőmunkában valósul meg. Égető feladat ebben az időben a munkanormák helyes kialakítása, rendszeres felülvizsgálata és a teljesítmény következetes ellenőrzése. 1980-ig nem létezett normarendszer és az anyagi érdekeltség helyett csakis az erkölcsi ösztönzőkre koncentráltak. Az anyagi érdekeltség kedvező hatása különösen az utóbbi években érezhető. A normában dolgozó üze-mek termelékenysége 26 %-kal emelkedett, ami évi 6,7 %-os növekedést jelent. A többlettermelés lehetővé tette az átlagfizetések növelését is. A kubai dolgozó havi átlagbére 26 %-kal emelkedett. 143 pesoról 180-ra nőtt. Érdemes megfigyelni a bérek növekedését azokban a szakmákban, illetve ágazatokban. ahol a normarendszer a legjobban elterjedt és a teljesítmény a legpontosabban mérhető. A cukoriparban az ország mindmáig legfontosabb ágazatában 1980-ban még 171 peso volt a dolgozó átlagfizetése, tavaly pedig már 220 peso. A mezőgazdaságban dolgozók ugyenezen időszak alatt 120 pesoról 181-re növelték havi bérüket. Kubában ma már szinte senki sem idegenkedik a normarendszertől, hiszen elismerik, hogy enélkül bonyolultabb lenne a tervezés, alacsonyabb a termelékenység és nem kerülhetne sor jelentősebb bérfejlesztésre sem. A vita napjainkban ezért már nem a rendszer szükségességéről, sokkal inkább tökéletesítéséről folyik. A dolgozók sokszor úgy érzik, hogy egyik helyen feszítettebbek, másutt lazábbak a normák, még egyazon üzemen belül is. Ennek tökéletesítése, egy szintre emelése további eredményeket hozna. A szocialista Kubának vannak olyan eredményei, amelyek Latín-Amerika más országaiban még csak vágyálom. Itt minden gyerek az óvodától az egyetem elvégzéséig ingyen kap ruhát tankönyvet élelmet. Igaz, nem dúskálnak az anyagi javakban, de mindenki hozzájuthat a legszükségesebb élelmiszerekhez és ruhaneműhöz. Kuba, mint a KGST teljes jogú tagja jelentős segítséget kap a többi tagországtól elsősorban a Szovjetuniótól, s ennek köszönhetően könnyebben vészelhette át a nemzetközi gazdasági élet megrázkódtatásait. STRASSER GYÖRGY 3
